Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
10. szám - Dr. Alföldi László–Lorberer Árpád: A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásának vizsgálata kútadatok alapján
Dr. Alföldi L.— Lorberer A.: A karsztos hévizek Hidrológiai Közlöny 1976. 10. sz. 441 A-A Oldalnézet B-B Elő/nézet JELMAGYARAZAT 1. A felszíni kibúvás közvetlen beszivárgás/' területe (vízgyűjtőterület) 2. 0 Leszálló vízmozgás területe (hőgyűjtóterület) ß /jcp) Felszállá• vízmozgás terüiete ' / w (hőleodási terület) . !§ A karsztosodott karbonátos alaphegység 4 g; felszínalatti határa 5. \/// \ Vízzáró és hőszigetelő medenceüledókek 6. © Termólis karsztforrás 6. ábra. A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásának általános sémája (magassági torzítással) Puc. 6. Oőufan cxeMa mpexcßa3Hoeo deuotceHun mepMaAbubix Kapcmoebix eod. (c UCKOMCHUHMU no eucome) Abb. 6. Allgemeines Schema der dreidimensionellen Strömung der Thermal-Karstwässer (mit Höhenverzerrung) C Felülnézet A karsztos hévizeknek a fenti törvényszerűségek szerinti mozgásmechanizmusára utalnak a karsztterületek hőháztartására és a karsztvizek abszolút korára, valamint a vegyi összetételük folyamatos változására vonatkozó kutatási eredmények (Alföldi L.: 1975) is. Alááramlásról tehát csak abban az értelemben beszélhetünk, hogy a nyiltkarsztba beszivárgó vizek egyrésze valóban a medenceüledékek alá áramlik, azonban ezt a vízmozgást döntően horizontális jellegűnek kell tekintenünk. IRODALOM [1] Alföldi László (1965): Budapest hévízkutatási kérdései. Vízügyi Közlemények 1965/3. pp. 304—327. [2] Alföldi László' (1968 ) : A budapesti hévizek általános vízföldtani viszonyai -in: „Budapest hévizei" pp. 25—45. V1TUKI kiadás, Budapest. [3] Alföldi László (1973): A budapesti hévizek és a Gerecse-aljai barnaszénbányászat vízföldtani kapcsolatának kérdései. Bányászati és Kohászati Lapok — BÁNYÁSZAT. 1Ö6. évf./12. pp. 831—843. [4] Alföldi László (1975): A budai melegforrások áramlási rendszere és kapcsolata a szénbányászat során létesített megcsapolásokkal. VITUKI 1975. évi Tudományos Napok. 2. ülésszak: „A szénbányászattal kapcsolatos karsztvíz-kérdések" (Budapest, 1975. XI. 20.) anyaga, p. 9. [5] Backer Tivadar (1967): A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata. Vízügyi Közlemények 1967/3. pp. [6] Böcker Tivadar (1971): Felszínalatti vízáramlás karsztos kőzetekben. Kandidátusi disszertáció (Kézirat) Budapest. [7] Böcker Tivadar (1975): Változások a Dunántúli Középhegység természetes karsztvízháztartásában. VITUKI 1975. évi Tudományos Napok. 2. ülésszak: „A szénbányászattal kapcsolatos karsztvízkérdések" (Budapest, 1975. XI. 20.) p. 15. [8] Böcker Tivadar—Csorna Jánosné— Liebe Pál—Lorberer Árpád—Major Pál— Müller Pál (1975): A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükkhegység déli előterében. Vízügyi Közlemények, 1975/2. pp. 183—209. [9] Csarnüj, I. A. (1973): Podzemnaja gidrogazodinamika. Gosztoptechhizdat, Moszkva. [10] Oálfi János ( 1972) : Hydrogeophysiscal investigations. International post-graduated cours on hydrological methods for developing water resources management. UNESCO-V1TUKI kiadása, Budapest. [11] Kessler Hubert (1956): A karsztos hévforrások utánpótlódásának kérdése. Hidrológiai Közlöny, 36. évf. /2. pp. [12] Kessler Hubert (1968): A budapesti karsztvízmegfigyelő kúthálózat kialakítása, célja és az 1965. évi mérési eredmények értékelése, in: „Budapest hévizei" pp. 87—96. VITUKI Kiadása, Budapest. [13] Kiss László (1965—66): Kutak nyugalmi vízszintjének kérdései T—II. Hidrológiai Közlöny, 45. évf./7. pp. 322—324. és 46. évf./7. sz. pp. 333—334. [14] Kovács György (1972): A szivárgás hidraulikája. Akadémiai kiadó, Budapest.
