Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. 46 Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: D R . VÁ G Á S ISTVÁN Beszámoló a Szennyvíz Szakosztály Ií)75. szept. L7-én Siófokon rendezed jubileumi vitaiilesről A Szennyvíz Szakosztály 1975. szept. 17-én Siófokon , tartotta alakulásának 25-óves évfordulója alkalmából rendezett jubileumi vitaülését. Az ünnepi rnegnyitó után dr. Szabó Zoltán emlékezett meg az egykori Szennyvíz Bizottság, majd Szennyvíz Szakosztály alakulásáról és azóta végzett munkájának főbb állomásairól. Ezután a vendéglátó Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat igazgatója, Rózsavölgyi Imre köszöntötte az ünnepi ülést és vezette be a Balatonnal foglalkozó előadásokat. dr. Felföldy Lajos: „A Balaton környzetvédelmi tervének hidrobiológiái alapja" című előadása nagy tetszést és a Balaton védelme iránt élénk érdeklődést váltott ki, ami a hozzászólások nagy számában is megmutatkozik. Inotai Ferenc: „A Balaton-térség szennyvíz-elhelyezési kérdései" címmel a Vízitervnél készülő távlati regionális tervet ismertette műszaki oldaláról, költségkihatásaival együtt. A hozzászólók között dr. Bulkai Lajos a Balatonnal foglalkozó tervpályázat szempontjait ismertette, míg dr. Gsanády Mihály, Herodek Sándor, dr. Szabó Zoltán és dr. Entz Béla saját tapasztalatai ós vizsgálatai alapján erősítette meg az előadó azon állítását, hogy a Keszthelyi öböl és kisebb mértékben a Szigligeti öböl vize már az ugrásszerű eutrofizálódás állapotába került. Véleményük szerint különösen a Zala szennyező illetőleg tápanyag-szállító vizét kell javítani, továbbá a Balaton körüli tisztítótelepeken a tisztított víz fertőtlenítését kell sürgősen megoldani. Dr. Juhász Endre a megfelelő kivitelezői kapacitás hiánya miatt fejezte ki aggályát, Környei László viszont számadatokkal bizonyította, hogy a következő évek építési előirányzata a legsúlyosabb kérdések megoldását biztosítja. Nagy L. Dénes javaslatára egy munkabizottság felterjesztést fog az illetékes hatóságokhoz eljuttatni, amelyben a legsürgősebb tennivalókra fogják felhívni a figyelmet. — Mucsy György elnök összefoglaló zárszavával véget ért a mozgalmas ós érdekes jubileumi vitaülés. Dr. Körösmezey László Tihanyi II id rob io ló«; us Napok (1975. október 2 — 4.) Társaságunk Limnológiai Szakosztálya az MTA Biológiai Kutatóintézetével és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságával együttműködve 1975-ben is megrendezte a hagyományos Hidrobiológus Napokat. Ez évben a Szakosztály vezetősége a „Plankton és bentosz, valamint halászatbiológiai kutatások, különös tekintettel a vízvédelemre" témakörben hirdette meg a tudományos ülésszak programját. A rendezvényen 114 résztvevő előtt 27 előadás hangzott el. Az előadásokat szinte minden esetben hozzászólások, kiegészítések ós gyakran élénk viták követték. Dr. Hortobágyi Tibor Szakosztály elnök bevezető előadása és dr. Salánki János kutatóintézeti igazgató üdvözlő szavai nyitotta meg a rendezvényt. Majd a Leptomitus lacteus „szenny vízgomba" Sebes Körösben-i megjelenéséről hallhattunk érdekes előadást. Ez a szervezet az alfa és béta-mezoszaprob zóna közötti átmenet bioindikátora. A szerző a nagymolekulájú, rothadásra alkalmas fehérjét vagy szénhidrát terhelést jelző gombát két alkalommal is hosszú ideig észlelte a Sebes Körös egész magyarországi szakaszán. Az első napon elhangzott algológiai előadásokból értesülhettünk, hogy hazai nagy folyóink nyári kovamoszat flórája első megközelítésben hasonlóságot mutat a trópusi folyók fitoplankton együtteseivel. Az előbbiekhez hasonlóan sok hasonló vonás mutatható ki a középeurópai és a trópusi hullámtéri tavak vagy a hazai és a trópusi sekélyvízi tározók fitoplankton együttesei között is. A hasonlóságokat okozó kozmopolita fajok mellett azonban mind a hazai, mind a trópusi vizeknek természetesen megvannak a jellemzők karakterfajai is. Nagy érdeklődés kísérte a planktonalgák scanning elektronmikroszkópos vizsgálatáról szóló előadást, amely a kitűnő mikroszkópos felvételek mellett a scanning elektronmikroszkópos módszernek a rendszertani vizsgálatokra kifejtett jelentős hatását algológiai példákkal támasztotta alá. Ugyanakkor utalt arra, hogy ezt a módszert csak a fénymikroszkópos vizsgálatokkal együtt alkalmazhatjuk, illetve azok kiegészítésére szolgálA délutáni ülésszakon néhány halastavakban gyakori mikroszervezet környezeti spektrumáról, a fitoplankton és a kémiai oxigénigény kapcsolatáról, a szikes és nemszikes élőhelyeken az algatömegprodukciót befolyásoló meteorológiai hatásokról, és a Tisza, valamint a Keleti Főcsatorna eutrofizálódásáról hallhattunk előadásokat. A bentonikus növényzet produktivitásáról szóló előadás szerzője többek között javaslatot tett a sekély tavakban jelentős fenéklakó alga-állomány elnevezésére. Az általa javasolt laziobentoszt hazánkban a fenékre simuló tömött Vaucheria (fonalas alga) gyep képviseli. Jelentős megállapítása, hogy bár a Vaucheria dichotoma gyep produktivitása kicsi, mégis nagy mennyisége révén napi oxigéntermel^se a tavi élet szempontjából jelentős. Jól kapcsolódtak a Hidrobiológus Napok programjába vízfolyásaink planktondinamizmusát, ós a jobb budapesti hálózati vízminőség elérése érdekében végzett hidrobiológiái vizsgálatok eredményeit bemutató előadások. A második napon a tárgysorozat megkezdése előtt mély részvéttel emlékeztünk meg a nemrég elhunyt algológus kolléganőnkről, dr. Tamás Gizelláról. A továbbiakban partközeli minták alapján végzett balatoni klorofil vizsgálati eredményekről, az Eudiaptoinus gracilis táplálkozásbiológiájáról, néhány nehéz fémsó ós oxigénhiány kagylók aktivitására kifejtett hatásáról tájékozódhattunk. A hidrozoológia előadások közül kiemelkedett dr. Ponyi Jenő, Tusnádi Győző, V

anger Eva korszerű számítógépes módszert alkalmazó előadása. Vizsgálataik alapján megállapítható volt, hogy a Balatonban a ragazó Copepodák főleg Rotatóriákat fogyasztanak, és a planktonikus csúcsragadozó, Leptodora pedig főleg ragadozó Copepodák lárváival táplálkozik. A nagy érdeklődéssel várt „halas" ülésszak előadásai a Balaton és élővilágának klórozott szénhidrogén szennyezettségével, a balatoni Abramis brama populáció ligulás fertőzöttségének kérdéseivel, a tógazdasági halszaporítás biológiai alapjairól, az egészséges valamint különböző ártalmaknak kitett pontyok kopoltyúinak szövettani vizsgálatával foglalkoztak. Hasznosan egészítette ki a Hidrobiológus Napok programját a Százhalombattai Temperáitvizű Halszaporító Gazdaságról készített filmbemutató. Esti programként dr. Entz Béla előadásában az évenkénti nílusi árvíz Nasser-Núbia tó limnológiai viszonyaira kifejtett hatásával ismerkedhettünk meg. A Hidrobiológus Napok harmadik napján a tavi Zooplankton tömegtenyészetek mennyiségi változásaival, a rendszerelmélet limnológiai alkalmazásának kérdéseivel, az Anodonta cygnea ritmikus aktivitását befolyásoló mikroorganizmus hatással, a balatoni Eudiaptomus gracilis egyedfejlődésének hőmérséklet és táplálékkoncentráció függésével, valamint a Fertő hínárosaiban élő gerinctelen makroszervezetek ökológiai viszonyaival foglalkozó előadásokat hallhattunk. Dr. Hortobágyi Tibor szakosztályi elnök zárszavában értékelte a Hidrobiológus Napok programját, méltatta az előadások szakmai színvonalának további emelkedését,