Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
9. szám - Papp Gábor: A mederbeli és hullámtéri tározás szerkezeti és hidraulikai kérdései
406 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Papp G.: A mederbeli és hullámtéri tarozás elzárás szelvényében minden olyan esetben, amikor azt a természetes hozzáfolyás lehetővé teszi. Mivel egyes vízhasznosításoknál az igények évszakonként változnak, megkülönböztetünk folyamatos — egész évben állandó — és időszakos — csak az egyes évszakokban állandó, de évszakonként változó —• vízszinttartást. A vízszintnek egy szelvényben állandó magasságon tartása az időben változó vízhozam, valamint az árvízi hozamok és a jég leeresztése miatt csak mozgatható gátszerkezettel lehetséges. Ebből következik a meder- és hullámtéri tározó gátszerkezetének egyik fontos követelménye a mozgathatóság. A többféle gáttípus közül a hazai alkalmazásban jól bevált a billenőlapos háromövű szekrénytartós és a szegmens gát, amikkel a vízszinttartást kisebb vízhozamoknál a kisebb mozgatóerőt igénylő billenőlap, nagyobb vízhozamoknál a teljes tábla mozgatásával lehet biztosítani. A kiskörei tározó elzáró gátszerkezetét a [2,18]ban tanulmányozhatjuk. A mozgatható elzárószerkezetek alkalmazása olyan sajátos hidraulikai és statikai kérdések vizsgálatát igényli, mint a szabadnyílások méreteinek, a kedvező gáttípusnak, a küszöbmagasságnak megállapításai, a duzzasztómű alatti szivárgási, továbbá az utófenék szükséges hosszának és burkolásának vizsgálatát. Nagyobb méretű gátszerkezetek esetén az említett vizsgálatok elméleti úton nem végezhetők el, értékük megbízható megállapításához kismintavizsgálatokat kell végezni. A meder és hullámtéri tározók gátszerkezetének magassága nem haladja meg a 10—12 m-t. Az idevonatkozó részletkérdéseket és fontosabb tervezési szempontokat [1, 2, 3, 5, 6, 11, 15, 17, 18] tartalmazza. Völgyzárógátas tározónál nem, követelmény az elzáró gátszerkezet mozgathatósága. Ilyen tározóknál elsődleges cél az érkező víz visszatartása és tározása a kiépítés mértékéig, amit hazai viszonylatban kizárólag állógátakkal valósítunk meg. A gátak magassága elérheti a 25 m-t is. Nagyobb árvizeket a legkülönbözőbb kialakítású árapasztó műtárgyakkal vezetünk az alvízi oldalra — kivéve a teljes kiegyenlítésű tarozást —, amelyek között vannak mozgathatóak (Császárvíz, Zámoly), de a jellemzőek az állógátas szabad átbukású árapasztó műtárgyak. Kiegészítésképpen megemlítjük, hogy a völgyzárógátas tározó gátjának tönkremenetele nagyobb veszély hordozója mint a meder és hullámtéri tározó gátjáé, mivel az első esetben a gátszakadás után a gát alatt a völgyben levő értékes települések kerülnek veszélybe, míg a második esetben a tározó gátjának tönkremenetele után az elszabaduló víztömeg az árvízvédelmi töltések között kár nélkül vonul le. A Vaiönt gát katasztrófája 1963-ban 3000 ember életét követelte. 3. A meder- és hullámtéri tarozás hidraulikai kérdései 3.1. A tarozás elvi hidraulikai kérdései Minthogy a meder- és hullámtéri tározás üzeme alkalmával a felvíz szintjének tartása mellett a gátszerkezet mozgatásával változó vízhozamot enge200 400 600 600 1000 1200 1400 1600 1800 4. ábra. A kiskörei tározó duzzasztási szintjei és az alvízi vízhozamgörbe kapcsolatai Puc. 4. Hodnopiibie ypoeHU eodoxpanuAuuia KuuiKépa u cen30 Kpaeoü pacxodoe HUMcnezo 6becf>a Abb. 4. Zusammenhänge zwischen dem Stauniveaus und der Unterwasser-Abflussmengenkurve des Speichers Kisköre X ^^^ óórvizi túlduzzasztósi szint T7 Mnxlmh):s n7Pmi/Í7!:7int '/'üzemi vízállá s' /Átboká s I Üres tározó'* tartósságai / 5. ábra. A meder- és hullámtéri tározó hossz-szelvénye Puc. 5. UpodoAbHbiü npocßuAb pycAoeozo eodoxpanuAuuja u aKicyMyAHifuu e npupycAoeoü noüMe Abb. 5. Längsschnitt des Bett- und Deichvorlandspeichers dünk az alvizbe, annak szintje az időben változik. Ebből az üzemmódból következik az ilyen tározás egyik fontos hidraulikai sajátossága, a felvízszint állandósága és az alvlzszintnek a vízhozamtól és a kivételtől függő időbeni változása. A változás mértékét az alvízi vízhozamgörbe mutatja. A kiskörei tározás
