Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Papp Gábor: A mederbeli és hullámtéri tározás szerkezeti és hidraulikai kérdései

Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 404 A mederbeli és hullámtéri tározás szerkezeti hidraulikai kérdései PAPP GÁBOR* 1. Iíevezetés Vízkészletgazdálkodási adataink szerint az országos nyilvántartásban levő mintegy 250 vízhasznosítási célú völgyzárógátas tározóban 0,3 km

3 vizet tározhatunk. Az ország időben csökkenő tendenciájú hasznosítható természetes vízkészlete és a rohamosan növekvő vízigénye közötti egyensúly biztosítása céljából a következő 15 évben kb. 1,2 km

3 víz tározását biztosító felszíni tározókat kell építeni. Hazai vízgazdálkodásunk súlyos problémája a vízigények és készletek kedvezőtlen tér- és időbeli megoszlása. A Tisza és a Körösök völgyében például a mértékadó augusztusi időszakban az igények 67 %-a jelentkezik, ezzel szemben ebben az időben a térség hasznosítható természetes vízkészlete mindössze 17%-a az ország vízkészletének. E térség tározási lehetőségeit vizsgáló igen részletes és komplex szemléletű tanulmányban legalkalmasabb tározásnak az árvízvédelmi töltések közötti több km széles és hosszú medencék feltöltései mutatkoztak. A medencékben a vízszintek kedvezően elhelyezett és célszerű elzárótáblájú duzzasztóművekkel az igényelt magasságig felduzzaszthatók és kb. 75— 80%-os tartóssággal ezen a magasságon tarthatók. Az 1990-ig megépíthető hasznos tározótérfogatot 1,2 km

3-ben állapították meg. Az ilyen tározási módot a továbbiakban a címbeni utalásunknak megfelelően mederbeli és hullámtéri távozásnak nevezzük. Egy ilyen tározó általános elrendezését és hosszszelvényét az 1. ábra mutatja. Természetesen a tározott vízmennyiséggel, a magasabb vízszinttel és a vízlépcsővel a közvetlen fogyasztási igényeken kívül egyéb célú igények (hajózás, vízerő-hasznosítás, üdülés és vízisport-lehetőségek, tájvédelem stb.) is biztosíthatók. A mederbeli és hullámtéri tározáson kívül domborzati adotstágaink kb. 0,6 km

3 hasznos térfogatú vízhasznosítási célú völgyzárógáztas távozásra biztosítanak lehetőséget a Dunántúli és az Északi Középhegységben. Az ilyen tározással kapcsolatos fogalmakat a [12, 14]-ben találjuk. Látható, hogy a hazai tározási lehetőségek megvalósításában a mederbeli és hullámtéri távozásnak kiemelt jelentősége van. Minthogy újszerűségénél fogva a tározási funkciót teljesítő műtárcjyak és azok hidraulikai kérdései nem annyira közismertek mint a több ezeréves múltú völgyzárógátas tározóké, tanulmányunkban ezen kérdésekkel foglalkozunk. Tárgyalásunkat az alábbi szempontok figyelembevételével vezetjük: — kizárólag a magányos mederbeli és hullámtéri tározás műtárgyait és azok hidraulikai kérdéseit ismertetjük, a vízkivételi műtárgyakat, vala* BME Vízépítési Tanszék, Budapest. Puc. 7. OGujan KOMnonoeKa u npodoAbHbiü npocßuAb üKKyMyAHifuu e pycAoeoM npocmpancmee u e npupycAoeoü noÜMe Abb. 1. Allgemeine Anordnung und Längsschnitt der Bett- und Deichvorlandspeicherung mint a tározott víz különböző célú hasznosítását csak az elkerülhetetlen esetekben érintjük, — minden tárgyalt kérdésnél összehasonlításokat teszünk a völgyzárógátas tározással. 2. A meder- és hullámtéri tározás műtárgyai Meder- és hullámtéri tározók elsősorban a folyók lépcsőzéseivel egyidejűleg létesíthetők. Alkalmazásukat a tározott víz hatékony és komplex hasznosításának lehetősége teszi indokolttá (L. A népgazdaság Ötödik Ötéves Terve 34. §. 1. bek.) 2.1. Tározómedence A tározómedence rendeltetése az érkező vízhozam egy része visszatartásához szükséges tér — tározótér — biztosítása. A medence keresztszelvényét a középvízi meder, a hullámtér és az árvízvédelmi töltések képezik. Egy jellemző keresztszelAlaprajz Poroszló Jiszofüred Vszaderzs tí'szdszöllös Tarozómed

ence Tiszabura Árvízvédelmi töltés Abadszalik Hossz-szelvény [m OrszJ ( 0 mede

r vonalában) 31,20mox.tív/atiOV f-Árvízvédelmi töltéskorona szintje \ SorodQ 1. ábra. A mederbeli és hullámtéri tározó általános elrendezése és hossz-szelvénye