Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Szakváry Jenő: A bányavízhasznosítás szerepe a vízgazdálkodásban

Szalcváry J.: A bányavízhasznosítás szerepe Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 395 tektől (8. ábra). A védekezés ezen módszerének lényege, hogy bányaüregeket csak azokban a térségekben alakítanak ki, ahol a megismert, vagy feltételezett víztároló földtani elemek olyan távolságban vannak, hogy a bányaüreg és víztároló között levő kőzet ellenáll a környező víznek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ásványtestet átszelő törések mentén és a védőrétegek kiékelődésénél megfelelően méretezett védőpillért kell visszahagyni a hasznos ásványból. Ezt a pillért úgy kell kijelölni, hogy egy-egy fejtés kitermelése után várható feszültségkiegyenlítődés következtében keletkező repedések se hatoljanak a vízzel telített tároló kőzetig. Az így visszahagyott ásványvagyon gyakran számottevő veszteséget jelent. Mivel a leggondosabb kutatás mellett is előfordul, hogy egy-egy kisebb elvetési magasságú vetőt, hasadékot, vagy üreget csak a bányaművelés során tárnak fel, a preventív védekezés esetén is fel kell készülni a nem várt vízbeáramlások, valamint leszálló csapadékvizek összegyűjtésére és kiemelésére. Lényegében ez jelenti a passzív védekezést, kiegészítve azzal a törekvéssel, hogy valamilyen beavatkozással csökkenteni igyekeznek a vízbeáramlások hozamait. Ez elérhető a víztároló üregek cementálásával, a nagyobb vízbetöréses vágatszakaszok vízgátas elzárásával, vagy a vízbeáramlási helyek pórusainak, hasadékainak injektálásával. Ezek a költséges megoldások még rendkívül gondos kivitelezés mellett sem mindig vezetnek eredményre. A meghiúsulás következménye kedvező esetben a többletvíz emelése, kedvezőtlen esetben a bánya részleges, vagy teljes felhagyása. A paszszív védekezési kategóriában lehet megemlíteni a résfalas rétegelzárást, amely a bányászatban főleg külfejtések védelmének az eszköze (9. ábra). Nyilvánvaló, hogy a preventív védekezés csak a passzívval kiegészítve alkalmazható, ezzel szemben a passzív bizonyos körülmények között önállóan is megoldhatja a gazdaságos vízvédelmet. Gyakorlatilag a legjelentősebb megoldás az aktív vízvédelem. Általában azoknál a bányaműveleteknél alkalmazzák, ahol a hasznos ásványtest és a víztároló kőzet között nincs kielégítő védőréteg, továbbá ott, ahol a dinamikus tektonikai hatások következtében a kőzetet sűrűn szelik át törésvonalak és ahol a védőpillérek visszahagyása elviselhetetlen veszteséget okozna, végül az ásvány test fedőjében levő rétegvizek jelenléte esetén, még akkor is, ha védőréteg közbetelepülés van, de az a fejtések omlasztása után átszakadhat. Az aktív védekezés lényege a kőzet vízháztartásába való tudatos, tervszerű beavatkozás a bányaművelés biztonságának megteremtése érdekében, lehet vízszintsüllyesztés, lecsapolás, vagy feszültségmentesítés. A vízszintsüllyesztés esetében az a törekvés, hogy a tervezett bányaműveleteket időben megelőzve a víztároló kőzetet megcsapolják és olyan mennyiségű vizet termelnek ki, melynek mennyisége meghaladja a mindenkori dinamikus utánpótlódás mennyiségét és ezáltal d c do 9. ábra. Itésfalas rétegelzárás Jelmagyarázat: vízdús homok (a), vízzáró agyag (b), tervezett külfejtés (c), résfalak (d) Puc. 9. Hepetcpbimue CAOR U30AHIFUOHHOÜ 3aeecoü Oß-bjiCHeHMe: BOflOHacbiineHHbiíl necon (a), BOnOHenpoHHljaeMafl rjiHHa (b), npoeKTHpyeiwaH KapbepHan pa3paGon<a (c), HSOJimiHOHHbie 3aBecbi (d) Abb. 9. S ehictUenabschluss mit Sclditzwand Zeichenerklärung: wasserreicher Sand (a), wasserdichter Lehm (b), gepalanter Tagebau (c), Schlitzwände (dj 10. ábra. Aktív vizszintsüllyesztés csapolóvágattal (I), és fúrt kutakkal (II) Jelmagyarázat: víztároló kőzet (a), ásványtest (b), lecsapoló vágat (c), csapoló fúrás (d), eredeti vízszint (e), lesüllyesztett vízszint (f), fúrt kutak (g), kutak döféspontja a vetősíkon (h) Puc. 10. AKmueHoe noHuxceHue ypoenn eod dpenaMHOü uimoAbueü (I) u fiypoebiMu cxeaMcunaMu (II) OötHCHeHHe: BOAOHOCHa« riopo;;a (a), MHnepajibHbift MaccHB (b), npeHawHaH rajiepe» (c), npeHajKHan cKBawHHa (d), nepBOHaqajibHbitl ypOBeHb BOA (e), IIOHH>KeHHblfl ypOBeHb BOAbI (f), GypOBbie CKBa>KHHbl (g), TOMKa npoxoAKH CKBawMH CKB03b njiocKOCTb cöpoca fh) Abb. 10. Aktive Wasserspiegelsenkung mit Anzapfungsscldag (I) und mit Bohrbrunnen (II) Zeichenerklärung: wasserspeicherndes Gestein (a), Mineralkörper (b), Anzapfungsschlag fc

), Anzapfungs-Bohrung (d), ursprünglicher Wasserspiegel (e

>, abgesenkter Wasserspiegel ff), Bohrbriinnen (g), Stosspunkte der Brunnen in (1er Verwerfungsebene (h) a tárolókőzet statikus készleteit csökkentve a víznívót a kívánt szint alá süllyeszti (10. ábra). A lecsapolás csak annyiban különbözik az előbbitől, hogy azzal nem produkálnak „száraz" bányatereket, hanem csak a bányászatra veszélyes tárolók statikus vízkészletét (üregeket, rétegeket) előzetesen lecsapolják, hogy elkerüljék a váratlan vízbetöréseket (11. ábra). A feszültségmentesítés fogalma alatt általában a kőzet-