Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
9. szám - Szakváry Jenő: A bányavízhasznosítás szerepe a vízgazdálkodásban
390 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Szakváry J.: A bányavízhasznosítás szerepe Összes bánuovizemelés íSzennyezett bányavíz \ [205,0millió mß L.'í'Aef/IMSTJJ \ .-.AN Tiszta bánuav/zanelés^Sá,Omilliórf K\^>r^ ríi" .A ^ám^ w .^m! szennyezett uCn uovi:eK has:nDsjtdsa teren. csucskapoatosok miatti vizpóf/órendszerek tere,K\\\ V tett vízlebocsátó kapacitása a Balaton optimális vízszintszabályozását fogja elősegíteni. Ezen térségben a kiépített, vagy még kiépítésre tervezetten felül 1980—1990 között közel 75 ezer m 3/nap további vezetékes vízhasznosítás kiépítésére nyílna lehetőség, melynek másirányú vízpótlására valószínűsíthetően azonban 1990 után szükség lenne. A Magyar Alumíniumipari Tröszt tájékoztatása szerint még a jelenleginél mélyebb lecsapolási szint esetén is számolni kell 1995-ig a bányavízemelések megszűnésével, mert a műre való bauxitvagyon gazdaságos kitermelése ezt követően már kérdéses. így adódik azon valószínűsíthető követelmény, hogy a vezetékes vízhasznosító művek vízszolgáltatását fenti időpontot megelőzően már vízüzemi kezelés keretében kiemelendő karsztvízből kell biztosítani. A közvetett, időszakos vízhasznosítások megtartása, illetve távlati növelése (Balatoni vízkivételek) a Sió vízlevezető kapacitásának növelése miatt lehetséges, de az optimális vízszintszabályozási lehetőségek miatt a balatoni vízkészletgazdálkodásban csak másodlagos szerephez jut. Egybevetve az 1975—1995 közötti 20 év összes szennyezetlen bányavízemelést OS OS ^ O3 O) \[év] 3. ábra. A bauxitbányászat Kincsesbánya környéki víztermelése és vízhasznosítása Puc. 3. JJoöbma u ucnoAb3oeaHue eodu U3 öoKCumnoeo pydHUKa KumeuiöaHH Abb. 3. Wasserförderung des Bauxitbergbaus in der Umgebung von Kincsesbánya und die Wassernutzung vizsgálata sokrétű bányászati és vízügyi feladatot jelent. A kihatás még fokozódhat, amennyiben a megcsapolás mélysége +30 m-ről ±0-ra szintre növekedne. Itt lényegesen nagyobb a kiemelt bányavizek mennyisége, mint Kincsesbánya térségében, továbbá a bányavízhasznosító művek kiépítése is jelentős fáziseltolódással megy végbe, elsősorban pénzügyi, másodsorban koncepcionális okok miatt. Míg az 5. ábrán a kiépített, vagy kiépítésre tervezett vízhasznosító művek kapacitásváltozása van feltüntetve (a—/), addig a 6. ábra a várható évi átlagos kapacitáskihasználtságot jelzi. Jelentős a Nyírád—Ajka—Pápa felé kiépített rendszer. A Balaton üdülési térségének vízpótlását biztosító és több ütemben kiépülő balatoni vízellátó rendszer meghatározó szerepkörű. A Darvastó—Sümeg-i rendszer további fejlesztése is szükséges. A közvetett időszakos hasznosítások körébe tartoznak a Balaton vizét helyhez kötötten hasznosító felszíni víztisztító művek (Siófok, Balatonfüred stb.). Folyamatos közvetett bányavízhasznosításról azonban már nem lehet beszélni, mert a Sió-csatorna 50 m 3/s-ról 80 m 3/s-ra fejlesztipm p.lt bnnyaviL Dorogi banyav/z/ //, ^mátaEim^ege be n -go 1 A \ 3]-60 •300 •180 J ELM AGYAR AZAT: EZ3 Tatabánya és Dorog térségi szennyezett bányavíz a, Tatabánya egyéb helyén emelt bányavize b, XV/c vizaknan emelt bányavíz c, XlV/a vízaknán emelt bányavíz d, hagyegyháza-Many térségében becsült bányavíz 1, Bányák sajat vízhasználatai 2, Ipari üzemek közvetlen vízhasznosításai 3, Tatabánya-térségi ivóvízhasznositás 4 Tatabánya-térségi közvetett ipariviz hasznosítás 5, Dorogi ivóvízhasznositás EV 3 Közvetett mezőgazdasági vízhasznosítás {k/a nyári) (4/b féli) 4. ábra. A Vértes—Gerecse bányáinak víztermelése Puc. 4. Bododoöbita e uiaxmax ESepmeui—repeue Abb. 4. Wasserförderung aus den Bergwerken in den Gebirgen Vértes — Gerecse
