Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
9. szám - Szakváry Jenő: A bányavízhasznosítás szerepe a vízgazdálkodásban
Szalcváry J.: A bányavízhasznosítás szerepe Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 389 (XKiiKarsifvidel^. _(2hasznosítás Veiete^l T)yezetékes bónuavíz hasznositos N Ä\\\\\\\\v\> 850800750 700 650 600 rcD 550 e" 500 § JS 450 H JELMAGYARÁZAT• ® Veszprém-bodajki (?) Gerecse-Vértes térségi @ Tapolca-Keszthelyi karsztvidék Y// A Szennyezett bányavíz «/(/es karsztvidékek vezetékes bányavíz hasznosítása 1. ábra. Bányavízemelés és hasznosítás a Dunántúli , Középhegység térségében Puc. 1. riodbeM u ucnoAb3oeanue pydnuunux eod e peeuone 3adynaüCKoeo Cpednezopba Abb. 1. Förderung und Nutzung von Bergwasser im Räume des Transdanubisehen Mittelgebirges vízemelések és vízhasznosítások összehasonlítása, így az összes bányavíz 69, ezen belül a szennyezetlen bányavíz 89, a szennyezetté pedig 58%-os kihasználtsága várható. Ez önmagában is jelzi az előbbiekben részletezett vízkormányzás és térségi vízpótlás szükségességét. A vázolt célok és feladatok alapján hangsúlyozottan jelentkezik a bányászati és vízügyi együttműködés fontossága és sokrétűsége, mely tevékenységben a vízhasznosítók is messzemenően érdekeltek. b) A balinkai szénbányászat mennyiségileg ki tudja elégíteni a Bodajk-Mór térségi ivóvízhasznosító mű igényeit, azonban ha a jelenlegi szennyezési veszély nem küszöbölhető ki, Rákhegy térsége felől kell vízpótlásról gondoskodni. c) A Gerecse—Vértes térségi karsztvidék vízemeléseinek meghatározója a Tatabányai Szénbányák (4. ábra). Itt a legjelentősebb bányavízhasznosító mű a Tatabánya, Oroszlány—Tata térségi regionális rendszer, mely alrendszerébe, Kisbér felé ad majd át vizet. Fokozatos kiépítése folyamatban van. Az ipar vezetékes, valamint közvetett vízellátása is számottevő és erősen változó az idényjellegű mezőgazdasági vízhasznosítás is. A Nagyegyháza—Mány térségi bányanyitás esetén csökkenhet a Tatabányán kiemelt bányavíz menynyisége, viszont az új térségben felszínre jutó karsztvíz hasznosítása is fontos feladat lesz. Elsődleges feladat lehet a Tatabánya térségi vezetékes vízhasznosítás pótlása Mány felől, másrészt szóba jöhet a térségben tervezett szénbázisú erőmű frissvíz igényeinek kielégítése. A Dorog térségi jelenlegi bányaművelés vízhasznosítását a víz szennyezettsége gátolta. A bányaműveléstől független Tokodi IV. ereszkei vízcsapolás módot adott ugyan mintegy 8 ezer m 3/nap ivóvízhasznosításra, de további fejlesztés csak aktív vízszintsüllyesztés, vagy a felhagyott aknák egy részénél esetleg alkalmazható vízemelés révén lehetséges. Várhatólag a bányászat vízemelése 1976—77-re itt minimumra csökken. d) A Tapolca—keszthelyi karsztvidék bányavizét hasznosító, illetve hasznosításra tervezett vezetékes rendszerű műveit, továbbá a közvetett vízhasznosításokat az 5. ábra mutatja. A Nyírád térségi bauxitbányászat nagyátmérőjű fúrt kutakkal csapolja a karsztvizet megbízható vízhasznosító bázisként, ugyanakkor a vízszintsüllyesztés jelenlegi és jövőbeni hatásának mérése, JELMAGYARÁZAT Y77 \ Szennyezett bányavíz 1. Szénbányászati v/zemelés vezetékes hasznosítasa 2. Rákhegy-Székesfehérvár grav. I. ivóvizhasznositós 3. Rákhegy-Székesfehérvár grav. V. ivóvízhasznositas 4 Sákhegy-KÖFEM iparívizhasznosítás 5. Gw'a-mentí települések ivávízh'asznosítása 6. Rákhegy-Pét ipari vízhasznosítása 7 Rákhegy-Inota- Pét vízelvonás vezetékes pótlása i Kiépített együttes bóngavíz hasznosító kapacitás 2. ábra. A Veszprém—Bodajk-i karsztvidék bányáinak víztermelése és vízhasznosítása Puc. 2. Bododoßbma u ucnoAb3oeanue eodbt U3 pyduuKoe e Kapcmoeoü Mecmuocmu BecnpeM—EodaÜK Abb. 2. Förderung und Nutzung der Bergbauwässer im Karstgebiet Veszprém — Bodajk
