Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Dér István–Vermes János: A solymári völgy negyedidőszaki hegységperemi képződményeinek jellemzése és vízföldtani jelentőségük. I. Rész

342 Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. Dér I.—Vermes J.: A solymári völgy 2. ábra. A hegységperemi üledékek sematikus ábrázolása A

l=nz ép kőzet fellazulási övezete, A

2 =a tőrmelékkeveredés övezet, A

3 =a törmelékszállítás övezet, B

l —az árhordalék övezete, B

2 =a murvalencsés homokleplek övezete Puc. 2. HecKOAbKO xapaicmepHbix Kpueux zpanyAOMempuuecKoao cocmaea noAoeodHbix nanocoe u MaAOMOüfHUX zpy6o3epHUcmbix neacoe A

l = 3ona pa3pbixjieHHH MaTepHHCKOfl nopoflbi A.

2 = 3ona CMEAIHBAHHH OÖJIOMKOB A

3 = 3oHa TpaHcnopTa OGJZOMKOB B

l = 30Ha nOJlOBOHHblX HaHOCOB B

2 = 3OHU Majio.womHbix rpy6o3epHHCTbix necKOB Abb. 2. Schematische Skizze der Gebirgsrandsedimente A j= Auflockerungszone des gesunden Gesteins, A

t*= Zone der Schuttmischung, A

3 —Zone der Schuttförderung, üj=Die Vermurungszone, B

2 =Zone der Sandschichten mit Gruslinsen sebbek. így a benne tározódé víz főként átnedvesítő, kapillárisán kötött vízburok jellegű, nagy áramlási ellenállású. Valószínűleg a hegyvidéki talajvíz és beszivárgás általános tározótereként szolgál. A

2 A törmelékkeveredés övezete Jellegzetes üledékei a „természetes előfordulású" dolomitmurvák. A dolomitbányák peremén a legtöbb helyen kibukkan. A fennsík-szerű dolomitfelszíneken, néhány cm-től több m vastagságig, általában a talaj alatti közvetlen dolomitfedő képződmény. A fellazulási övezetet fokozatos átmenettel, vagy eróziós, illetve kriomobilizációs (krioturbáció, jégékek, zsákok stb.) diszkordanciával fedi le. A dolomit fennsíkok szigetszerű dombjainak szárnyain, párkányjellegű övet képezhet, a dombvonulatok között „törmelék-medencét". Jellemző feltárása a Solymári Szélhegy D-i része. Az alap a helyenként porlódott karni fődolomit, amely erős mechanikai igénybevétel hatására sűrűn repedezett. A repedéseket dolomitliszt tölti ki. Az alapképződményen váltakozva halmozódtak egymásra a murvás dolomitliszt és dolomitlisztes A

x Az ép kőzet fellazulási övezete Az övezet általános elterjedésű, helyenként több méter vastag. Sok jellemző feltárása van a Solymári Ürdögtorony környékén, a pilisvörösvári murvabánya területén, stb. A dolomit kopárosodott foltjain a legtöbb helyen ez a képződmény van a felszínen. így a harántvölgyek középső szakaszain, vízmosásaiban is. A kőzet fellazulása főleg mechanikai réstágító, aprózó folyamatokkal történt. Elsődleges, ásványtanilag egynemű szemcse-keverék képződött. Öszszetétele: érdes, egyenetlen poliéder jellegű durva szemcseállomány és réskitöltő finom kőzetlisztanyag változó arányban. A felaprózódás törmelékszemcséi mintegy „úsznak" a dolomitliszt kötőanyagban. A szemcseeloszlás aszimmetrikus, kétmaximumos, a széjjelrepedezés elemi egységeinek és a „melléktermék" kőzetpornak megfelelően. Eredeti helyzetű, de fellazult szemcseelrendeződés. Hézagterét a réskitöltő kőzetpor hézagai jelentik, a szemcsék méreténél (0<O,O6 mm) kiA) A hegységperemi üledék anyagtermelő és vízgyűjtő övezetei