Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

1. szám - Dr. H. Tamás Gizella–dr. Horváth László: Pontyfélék előnevelése optimális zooplankton viszonyok között

Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. 34 Pontyfélék előnevelése optimális Zooplankton viszonyok között DK. H. TAMÁS GIZELLA» — 1)11. HORVÁTH LÁSZLÓ«« Elmélet Tenyésztett pontyféléink (a ponty és a növényevő halak) ivadéka kb. 6—8 mm nagyságú, amikor a kelés után 4—5 nappal megkezdi önálló táplálkozását. Méreténél és a szájszerv alakulásánál fogva ez a kis hal nem képes csak meghatározott nagyságú és alakú táplálék elfogyasztására. A pontyfélék zsenge ivadékát élete első hetében ezidőszerint csak természetes táplálékon lehet nevelni (Kossmann, 1973.). Minden olyan törekvés, amely mellőzi a természetes Zooplankton start táplálékot, ezideig kudarcról számol be (Kossmann, 1970.). Béltartalom vizsgálataink egybehangzóan a szakirodalomból ismert megfigyelésekkel azt bizonyítják, hogy tekintet nélkül faji hovatartozásukra, ezek a halak első táplálékként 50—150fi nagyságú élő Zooplankton szervezeteket fogyasztanak (Panov, Sorokin, Motenkova 1969., Szobelev 1970., Tamás, Horváth 1972.). Ezek hiányában, vagy ha belőlük kevés van, az ivadék éhezik, csak a szerencsésebb példányok jutnak táplálékhoz, az ivadék kezd szétnőni (Mitter

stiller I960., Mitterstiller, Schneider 1971.). Ha a megfelelő méretű természetes táplálék teljesen hiányzik, az ivadék rövid időn belül elpusztul. Régi megfigyelés, hogy a pontyfélék ivadékának legalkalmasabb start tápláléka a kerekesféreg (Rotatoria) (Branginszkaja 1951., Panov, Sor okin, Motenkova 1969., Yudin 1971.). Azt is megfigyelték a haltenyésztők, hogy a pontyfélék ivadékának akkor marad meg legnagyobb százaléka, ha a kihelyezés a tó felárasztását követő néhány napon belül történik (Antalfi, Tölg 1971.). Mivel a vízben rövid idő alatt nem tud sok táplálék szervezet felszaporodni, ezért az egy négyzetméterre kihelyezhető ivadék száma igen korlátozott. Ha a tavak árasztása után megvárjuk a gazdag Zooplankton populáció kialakulását, az előnevelés végére konzekvensen rossz megmaradási százalékot kapunk. Közismert a ragadozó Copepodák közvetlen ivadékkárosító szerepe (Szuhanova 1968.). Néhány évtizede tudjuk, hogy a szerves foszforsav észter hatóanyagú inszekticid vegyszerek (pl. a Fiiból E és a Ditrifon) halastavakban már nagyon kis (1 ppm=l mg/l) töménységben elpusztítanak minden ízeltlábú szervezetet (Sárig, Lahav 1959., Sárig, Lahav, Shilo 1965., Buza 1967.). így az alsóbbrendű rákokat is. Ezzel szemben ezek a vegyületek a hallárvát nem károsítják ebben a 'koncentrációban (Horváth 1971.). Másirányú kísérleteinkben megfigyeltük, liogy az említett vegyszerek a fenti töménységben hatástalanok a kerekesférgekre (Tamás 1971.). Igv lehetőség nyílt arra, * Temperáitvizű Halszaporító Gazdaság, Százhalombatta. ** Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas. hogy az alsóbbrendű rák-hallárva-kerekesféreg alkotta életközösségekből eltávolíthássuk az időszakosan káros alsóbbrendű rákokat. Az adott lehetőségek mellett tenyészedény és tavi kísérleteinkben arra kerestünk választ, milyen folyamatok játszódnak le a tavak biocönozisában, hogyan lehet az ivadék mindenkori igényének megfelelő méretű Zooplankton állományt kialakítani az előnevelő tavakban és hogyan lehet növelni a területegységre kihelyezhető ivadék mennyiségét. Anyag és módszer 1. Egy- és ötliteres tenyészedényekben kísérleteket állítottunk be gyűjtött zooplanktonnal és táplálkozni kezdő amurivadékkal. Ezekben az edényekben kívántuk megfigyelni a tavi viszonyoknál nagyobb Zooplankton sűrűség mellett, hogy hogyan alakul a zsenge ivadék táplálkozása és megmaradása. A tenyészedények egyik csoportját szerves foszforsav észterekkel kezeltük 1—100 ppm töménységben, másik csoportja kontrolként szerepelt. 2. Négy darab rendelkezésünkre álló kísérleti tóból két tavat 1 ppm töménységű Fiiból E vegyszerrel kezeltünk, közvetlenül a feltöltés után, míg a további két tó kontrollként maradt. A tavakat három-négvnaponként minőségi planktonvizsgálatnak vetettük alá. A tavi vizsgálatokat egy hónapon keresztül folytattuk és megfigyeltük a Zooplankton állomány összetételének változását a vegyszerrel kezelt és a kontroll tavakban. 3. Kísérleti ivadék nevelő tavaink közül öt darabot kezeltünk Fiiból E-vel 1 ppm töménységben, a népesítést megelőzően egy héttel; egy darabot kontrollnak tartottunk vissza, melyet a hagyományos módszerrel három nappal a felárasztást követően népesítettünk. A tavakat egységesen 500 db/m

2 táplálkozó pontvivadékkal népesítettük. Vizsgálati eredmények 1. Az 1—100 ppm töménységű vegyszerrel kezelt tenyészedényekben az alsóbbrendű rák plankton a kezelést követő néhány óra alatt elpusztult, míg a hal lárvák csak a 100 ppm töménység mellet (50%-ban) károsodtak és a kerekesférgek esetében elhullást nem tapasztaltunk. A halak zavartalanul táplálkoztak és fokozatosan növekedtek az 1—10 ppm koncentráció mellett. A kísérleti eredményeket az 1. táblázatban tüntettük fel. A kontroll edényben a Copepodák órák alatt elpusztították az összes hallárvát, majd a kerekesférgeket is. Ismételjük, hogy a tenyészedényekben minden vizsgált csoport állománysűrűsége nagyobb volt, mint az előnevelő tavakban. A Copepodák