Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
7. szám - Buzetzky Győző–Dr. Zsuffa István: Természetvédelmi területek vízrendezésének hidrológiai előkészítése
Buzetzky Gy.— dr. Zsuffa I.: Természetvédelmi területek Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. 313 zik. A tavak feneke ragadós, szikes agyag. A nagyobb tavakon kívül, mint már említettük, vannak még olyan tavacskák és anyaggödrök is, melyek vize erősen eltér a szikes vizek típusától. Medencéjük nem olyan lapos, talajuk homokosabb, bár sziken fekszenek. Legfőbb ismertetőjelük átlátszó barnás-sárga színű vizük, ellentétben a nagy szikes tavakkal, amelyek vize szürke színű, átlátszatlan az állandóan lebegő kolloidtól. A tiszta vizű tavacskák igen gyakran jellegzetes szikes tavak közvetlen közelében vannak, néha csak néhány méterre ezektől, jellegükben azonban lényegesen eltérő tulajdonságokkal. A szikes vizek hőmérséklete a felszínen követi a levegő hőmérsékletét, de a viszonylag mélyebb vízrétegek érdekes módon, sokszor 4 — 6 °C-kal alacsonyai)!) hőmérsékletet mutatnak. Ennek oka az, hogy a fehéresszürke víz jól veri vissza a napsugarakat. A tavak átlátszósága az állandóan felkavart kolloid anyag miatt általában csak néhány cm. A vizek kémiai összetételében dominál a Ca és Na, ami a jellegzetes szoloncsák jellegű meszes-szódás szikes altalajra utal. A partszegélyeken és a kiszáradt medencékben tekintélyes sókiválás figyelhető meg [3], A terület legnagyobb részét szikes legelők veszik körül, amelyek közé kisebb szántóföldek is beékelődnek. Parti növényzetük látszólag szegényes, de a botanikus számára ez a szikes flóra igen értékes. Jelentősebb nád-és gyékényfoltok főleg a Kisrétben és a Fehérszékben találhatók. Alámerülő növényzet, kiterjedt hináros nincsen. 2.2. A hidrológiai vizsgálatok A hidrológiai vizsgálatnak négy kérdést kell tisztáznia: 1. Először a tározó méretezéséhez szükséges morfológiai adatfeldolgozást kell elvégezni. 2. A legnagyobb probléma a hidrológiai, vízrajzi adathiány pótlása, a lefolyás számítására. A tározók hidrológiai méretezése két részből áll: 3. Számítani kell az ún. egyensúlyi tófelületek kialakításának a mutatóit: a vízhiánypótláshoz szükséges vízmennyiséget, illetve azt a többlet vízmennyiséget, amelynek leeresztéséről gondoskodni kell. 4. Az átlagos, egyensúlyi tófelületek fenntartásához szükséges átlagos hozzá-, illetve elvezetésen túl, számítani kell a tó (esetünkben a Kelemenszék) egyenletes vízfelületének biztosításához a szélsőséges időjárás és vízjárás esetén, a szükséges vízpótlási (ill. elvezetést) és az ehhez szükséges — a vízgyűjtő terület más helyén kialakítandó —tározó, illetve elvezető csatorna méreteit. 2.2.1. Morfológiai viszonyok vizsgálata. A Kelemenszék, Fehérszék tórendszerének vízgyűjtő területét részletes térképek, illetve helyszíni felvételek alapján próbáltuk elhatárolni. A jellegzetes síkvidéki terület határait nem a természetes domborzat jelöli meg, hanem elsősorban a közlekedési utak, illetve a két határoló csatorna, a Dunavölgyi Főcsatornának a Kiskunsági Főcsatornának depónái. A déli részen a határokat a részletes geodéziai felvétel 20 cm-es szintvonalai alapján jelöltük ki. KELEMENSZEK 4 3 2 Tófejülef 0,5 1 1,5 2 2,5 Tárolt vízmennyiség 2 1,6 1 0,6 0 Tófelület 0,5 1 1 Tarolt vízmennyiség 4. ábra. A Kelemenszék és Fehérszék morfológiai viszonyai Puc. 4. Mop (ßoAozuuecKue ycAoeun 03ep <t>exepceK- - KeAeMeitceic Abb. 4. Morphologische Verhältnisse bei K elemenszék und Fehérszék A részletes geodéziai felvétel alapján megszerkesztett vízszint-tófelület, ill. térfogat görbéket a 4. ábra mutatja. A morfológiai adatokat tehát olyan pontossággal ismerjük, amely síkvidéki területen gazdaságos úton biztosítható. 2.2.2. Vízrajzi adatok összegyűjtése, ill. pótlása. A morfológiai, topográfiai felvételekkel ellentétben a területen majdnem teljes vízrajzi adathiánnyal állunk szemben. Bár a környező községekből nyilvánvalóan megfelelő hosszúságú csapadékadatsor szerezhető be, mi elsősorban a VITLJKI által Fülöpháza község melletti Szappanos-tavon létesített hidrometeorológiai állomás adatait használtuk. A két vízfelület, a Szappanos-tó és a Kelemenszék— Fehérszék együttese ugyan ellentétes vízjárású, és ellentétesek a morfológiai, geológiai stb. jellemzők is, de az itt végzett csapadék mérésen kívül, még több, alapadatra kiterjeszkedő meteorológiai észlelési adatsor lehetőséget ad arra is, hogy közvetett úton számítsuk a vízjárási adatokat. A számítást a vízháztartási egyenlet időegységek szerinti felírásával végeztük [6], A vízmérleg dinamikus egyensúlyát a fedőréteg nedvesség változása és a telítettség elérése után a különbségekből adódó felszíni lefolyás biztosítja. A számításokat az 1.
