Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

7. szám - Dr. Bogárdi István–Koris Kálmán–Vajnai Imre: A Velencei-tó vízgazdálkodási problémái

Dr. Bogárdi I.—Kőris K.—Vaj

nai I.: A Velencei-tó Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. 305 dékösszég 420 — 870 mm között változik, a csapadékos napok száma évi 110— 150 között van. Csapadékészlelés 1900 óta folyik. A Velencei tó környékén a napsütéses órák évi átlagos száma 2000, az évi közepes léghőmérséklet +10—11 °C. Az uralkodó szélirány ÉNY-i, az év kb. egynegyed része szélcsendes. A vízrendszer három fő részvízgyűjtőre tagozódik [4], a Császárvíz, a Vereb-Pázmándi víz és a Velencei tó közvetlen vízgyűjtőjére. A Császárvíz vízgyűjtője a torkolatig 383 km

2, a Vereb-Pázmándi vízfolyásé 105 km

2, a tó közvetlen vízgyűjtője összesen 89 km

2, melynek vízfolyásai (Bella, Láposvölgyi, Agárdi, Gárdonyi, Névtelen, Csontréti patak, Száraz ér, Sukorói ér stb.) igen kis vízhozamokkal táplálják a tavat. A Császárvizen 1952— 1970 között mértek vízállást, ill. vízhozamot, ekkor még nem épültek meg a tározók a vízgyűjtőn. A Császárvíz sokévi középvízhozama 0,38 m

3/sec. A Vereb-Pázmándi vízfolyáson az észlelési adatok 1963— 1971. évekből származnak, további mellékvízfolyásokon 1 — 2 éves vízhozamidősorok állnak csak rendelkezésre. A Császárvíz egyik mellékvízfolyásán, a Rovákja patakon kisebb halastavak is vannak. A Velencei tó vízgyűjtőterületének helyszínrajzát az /. ábra mutatja be. A Velencei tó partjainál elhelyezett mércéken 1931 óta folyik rendszeres vízállásészlelés (Velence, Agárd, Dinnyés). Ez alatt a legalacsonyabb vízállás és a legmagasabb vízállás: 1949. október 24-én 63 cm 1963. március 15-én 244 cm Magas az évi vízszintingadozás is: átlagban 52 centiméter, a legkisebb 34 cm, a legnagyobb 118 centiméter. Az egyes vízmércék havi, illetve az évi vízállásait statisztikailag elemeztük és megállapítottuk, hogy a vízeresztések ellenére a 40 éves adatsor homogenitása elfogadható és a havi, illetve évi vízállások valószínűségei normál eloszlással jellemezhetők. Megállapítottuk azt is, hogy a Balatontól eltérően, a Velencei tónál nem szükséges az átlagos vízállás számításához minden esetben az egyidejűleg mért három vízmérce leolvasást átlagolni, mivel a hullámzási és vízlengési viszonyok torzító hatása általában elhanyagolható. A tó vizét az 1962-ben átépített dinnyési zsilipen lehet a Dinnyés—Kajtori csatornába bocsájtani, melynek leeresztőkapacitása 4 m

3/sec. A tó sokévi vízmérlege: C + II = P + L (1) egyensúlyt mutat. (C=600 mm csapadék, 11 = 900 mm hozzáfolyás, P — 850 mm párolgás, L= 950 mm leeresztés.) JELMAGYARAZAT ~xm xX Vizgyújtöhatár Részvizgyöjtő határ Inaktiv vizgyújtöhatár Vízfolyás, tá lopvizmérce, rajzoló vízmérce — — Műút, vasát a Település Zsilip, mérőzsilip, medere/zárós O J Csapadékmérő, csapadékíró 1. ábra. A Velencei-tó vízgyűjtőterülete Fig. 1. The catchment area of Lake Velence