Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

7. szám - Dr. Ijjas István: Tiszai vízkészletek optimális elosztása determinisztikus modellel

Dr. Ijjas I.: Tiszai vízkészletek optimális elosztása Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. 289 KIPMINíj, t =ü KIPÍJ, t KIPMAXÍJ(6) A VMIN iJt ts A Víj,,^A VMAX u< t (7) CSEMINi, t =á CSEi, t ^ G8EM AXi, t (8) EMINi, t^E t,t = EMAXi, t (9) A (8) és (9) feltétel műszaki korlátot jelent, akkor ha CSEM AXíj és EM AX íj összege az erő­mű állandó jellegű, teljes kapacitással való üze­melésének megfelelő vízmennyiség. Kiszolgáltatandó vízmennyiségek vízhasználaton­kénti korlátai a teljes vizsgált időre (a vizsgálat kezdő időpontjától az időhorizontig): T MEZMIN íj,tS 2 MEZij,i,t (10) t=í T KIPMINTíj<S 2 KIP iJ ft (11) i= 1 T AVMINTíj2 A VU,t (12) t=i A (10)—(12) típusú feltételek azt fejezik ki, hogy a kiszolgáltatott vízmennyiség egyes idő­T 2 Ji Ki periódusokban az (5)—(9) feltételben megszabott minimális érték lehet, azonban az időhorizontig el­telő teljes időszakban nagyobb kell hogy legyen a minimumok összegénél. A vízigények alsó határai a vízigényeknek azt a részét jelentik, amelyet feltétlenül ki kell elé­gíteni [2], A vízkészleteknek van egy része, ame­lyet jelenlegi ismereteink, a rendelkezésünkre álló kevés vízhasznosulási adat és szociálpolitikai szem­pontok miatt nem lehet gazdasági megfontolások alapján szétosztani. Amikor ezeknek az alsó korlá­toknak a megszabása nélkiil végeztünk optimali­zálást, egyes vízhasználatoknak sokszor egyálta­lán nem jutott víz, amiről viszont általában az volt a vélemény, hogy ennek nem szabad megtörtén­nie. A vízigényeknek a teljes tenyészidőre, illetve a vizsgált időszakra megszabott korlátai azt fejezik ki, hogy az egyes hónapokban kiadott vízmennyisé­gek nem függetlenek. Az egyes hónapokra meg­szabott alsó vízigény határok biztosítanak bizo­nyos arányt az egyes vízhasználatoknak szétosz­tott vízmennyiségben, azonban nem fejezik ki azt, hogy nem lehet minden hónapban a maximális kor­látozást alkalmazni. A modell célfüggvénye: T 2 Ji MA X[ 2 2 2 2 GM EZ íj, ic, t • MEZÍJ, i, (+ 2 2 2 CKIP U J.K1P U J <=1 i=l J=1 A = 1 < = 1 i=l j= 1 T 2 Ji T 2 T 2 T + 2 2 2 CAV U J-AVij,t+ 2 2 CCsk.fCSEi,t+ 2 2 C E^-Ei,t+ 2 Q­EL F] ( 1 3) í=1 i=l j=1 (=1 i=1 A célfüggvény azt fejezi ki, hogy a tiszai vízkész­letek szétosztását úgy végezzük el, hogv a vízszol­gáltatásból származó haszon maximális legyen. A vízszolgáltatás elmaradásából származó káro­kat, a magas és alacsony tározó vízállással kap­csolatos ráfordításokat (szivárgó vizek visszaszi­vattyúzása), illetve károkat (üdülés) nem lehetett számszerűsíteni, így azok a modellben nem szere­pelnek, figyelembevételükre azonban van lehető­ség. 2.3 A matematikai modell megoldásának módszerei Az (1)—(13) összefüggésekkel megfogalmazott matematikai modell bizonyos feltételek teljesü­lése esetén lineáris programozással, más esetekben dinamikus programozással, illetve vegyes lineáris és dinamikus programozási algoritmussal, dekom­pozícióval oldható meg. Vannak esetek, amikor mindegyik módszer alkalmazható. 2.31 A modell megoldása lineáris programozással. Az (1)—-(13) összefüggésekkel megfogalmazott ma­tematikai modell lineáris programozással akkor old­ható meg, ha teljesülnek a következő feltételek: — nem vesszük figyelembe azt, hogy VESZT t értéke a tározó vízállásától, illetve vízállás vál­tozásától függ és így értéke időperiódusonként különböző lehet, — nem vesszük figyelembe azt, hogy az egységnyi vízmennyiséggel termelhető elektromos energia 1=1 i=1 mennyisége a tározó vízállásának és az alvíz­szintnek is függvénye, —- nem vesszük figyelembe azt, hogy az energia­termelésen kívül más vízhasználatok hasznosu­lási tényezője is függhet a tározó vízállásától (így például bizonyos vízálláson alul egyes he­lyeken gravitációs vízkivételről— szivattyús vízkivételre kell áttérni), — a vízhasznosulási függvények lineárisak, vagy piecewise linearizálhatók kell hogy legyenek. Az !>. ábrán látható a vízhaszonulási függvény piece­wise linearizálásának módja. A matematikai modellben be kell vezetni az X 2 x 3 S I 3 — 121 azaz általánosan Xj Sli-Ii.t feltóteleket. A modellben a kiadott vízmennyiség: N t=i és az ennek megfelelő, öntözéssel elért haszon: N H*= 2 1=1 ahol ai [Ft/m 3] az egyenes szakaszok iránytangense.

Next

/
Thumbnails
Contents