Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

7. szám - Dr. Ijjas István: Tiszai vízkészletek optimális elosztása determinisztikus modellel

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 56. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 285 — 332. oldal Budapest, 1976. július Tiszai vízkészletek optimális elosztása determinisztikus modellel Dr. I J J A S I S T V Á N», a mOszaki tudományok kandidátusa A Vízügyi Szervezés és Számítástechnikai Iroda és külső szakértőinek irányításával több éve kutatások folynak a Tiszavölgyi Vízgazdálkudási ltendszer (TVK) számítógéppel végzendő optimális irányításával kapcsolatban [5, 16, 17, 23]. A feladat egyik részének — a TIKI modellnek — a kifejlesztése a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének volt a feladata [25]. A modell célja a Kisköre feletti, a Tiszalöki és Kiskörei vízlépcsővel szabályozható vízkészletek optimális szétosztása, valamint a Tiszalöki ós Kiskörei vízlépcsők optimális üzemeltetése. A vízkészletek szétosztásához egy sztochasztikus ( 18] ós egy determinisztikus [12] modellt dolgoztunk ki. A legtöbb vizsgálatot a sztochasztikus inputú determinisztikus modellel végeztük, mert ennek adatigényét valamivel elfogadhatóbb módon lehetett biztosítani. Ebben a tanulmányban a determinisztikus modellt mutatjuk be. 1. Hazai kísérletek vízgazdálkodási rendszerek számítógépes folyamatszabályozására A számítógépes folyamatszabályozásnak különböző fokozatai vannak. A hazai kísérletek közül az on-line, open loop kategóriába tartozik a Zagyva— Tarna Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer [21, 22], mert a folyamatot jellemző hidrometeorológiai adatok összegyűjtését a számítógép közvetlenül (on-line) végzi. A vízgazdálkodási rendszert szabályozó beavatkozások egyelőre hagyományos módon (

open-loop) történnek, de a rendszer egyes részein on-line, closed loop folyamatszabályozást akarnak megvalósítani, ami azt fogja jelenteni, hogy az összegyűjtött hidrometeorológiai adatok alapján egyes tározók üzemeltetését a számítógép automatikusan fogja végezni. Ez a .számítógépes folyamatszabályozás legmagasabb foka — az ún. direct digital control — amely egyben a legdrágább is. Ennek alkalmazása jelen körülmények között •BMIi Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete, Budapest. — a távadatfeldolgozás és távirányítás költségessége miatt — általában csak olyankor indokolt, ha nagyon gyors beavatkozásokra van szükség (pl. árvízvédelem). Az off-line, open loop folyamatszabályozási kategóriába tartozik a Balaton, a Velencei-tó és egyelőre ebbe fog tartozni a TVK folyamatszabályozása is. A hidrometeorológiai adatok összegyűjtése és a folyamatszabályozás végrehajtása hagyományos módon történik, az optimális üzemeltetési politikát számítógéppel határozzák meg. Az off-line, open loop számítógépes folyamatszabályozásnak kétféle megoldását alkalmazzák. Az egyik esetben diszpécser grafikonokat, az optimális üzemeltetési politikákat mutató mátrixokat határoznak meg számítógéppel és a készített segédletek alapján végzik az üzemeltetést. így történik jelenleg a Balaton vízszintszabályozása [1, 15]. A másik esetben folyamatosan, szabályozási időközönként végzett számítógépi futtatással határozzák meg a következő szabályozási időpontig alkalmazandó optimális üzemeltetési politikát. Ilyen nálunk a Velencei-tó vízszintjének szabályozása és egyelőre ilyen lesz a TVK szabályozása is. A TVR részeként már elkészült egy öntözőfürt modell és a Tiszalöki Öntözőrendszer modellje és ezek üzemszerű alkalmazását is kipróbálták [5]. A jelenleg off-line, open loop szinten fejlesztett TVK folyamat irányítását a jövőben legalább online, open loop szintre kellene fejleszteni, tehát a szabályozáshoz szükséges adatok összegyűjtését közvetlenül számítógéppel végeztetni. Az ECB Vízügyi Bizottság washingtoni szimpóziuma [7] megállapította a következőket: ,,A vízkészletek optimális szétosztása, mennyiségi és minőségi védelme csak olyan területeken oldható meg tökéletesen, amelyeken a vízgazdálkodás egységes üzemirányítását emberi felügyelet-