Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

284 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Egyesületi és műszaki hírek bőjének meghatározása. Felkért hozzászóló volt: dr. 1 ágás István. A Nyugat-dunántúli Térülőii Szervezel 1076. február 13-i előadóülésén Sablauer Elek: „Savaria aquaductusa" e. előadása hangzott el. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1076. február I :i-i előadóülésén dr. Kelemen László a radioaktív anyagok vízszennyező hatásának megítéléséről és azok visszatartásának módjairól tartott előadást. A előadásban foglalkozott a vizek természetes és mesterséges radioaktív szennyezőforrásaival, a felszíni vizek jelenlegi ós várható szennyezéseivel, valamint a szennyezőanyagok visszatartásának módjaival. Felkélt hozzászólók voltak: Bártfai Szabó László, ós Lipták László. A Borsodi Területi Szervezet Hidrogeológiai Szakosztálya, valamint a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat wszak-Magyarországi Területi Osztálya 1076. február 17-ón Miskolcon a ,,Karsztvíz hasznosítás a Nyugat-Biikkben" címmel előadóülést rendezett. Előadások : Horváth János: A karsztvíz termelés gazdasági értékelése. Aujeszky Géza—

Scheuer Gyula: Vízkészlet vizsgálatok. Tóth Géza: Árvízi túlfolyók karszthidrológiai vizsgálata. A Hidrogeológiai Szakosztály 1076. február 17-i előadóülésén két előadás szerepelt napirenden. I)r. Székely Ferenc a debreceni rétegvíz termelés hatásának matematikai modellezéséről adott elő, majd Lakatos Sándor: „Analitikus kútvizsgáló módszereken alapuló hidrogeológiai következtetések néhány fővárosi termálkúttól kapcsolatban" c. előadása hangzott el. A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemi szervezete 1076. február 18-án rendezett előadóülést, Vácott, amelyen Dombay Péter a vári szennyvíztisztító telep üzemelési tapasztalatait ismertette. Felkért hozzászóló volt : Tímár

rMátyás. A Pécsi Területi Szervezet és az Építőipari Tudományos Egyesület Baranya megyei Szervezete 1076. február 20-án közösen Qálhidy László emlékülést rendezett. Megemlékezést tartott: Gonda László, Kórász Vilmos és Várnai Tivadar. Az emlékülést követően Heinemann István Szovjetunió-béli tanulmányútjáról számolt be. A Debreceni Területi Szervezet 1076. február 23-i előadóülésén Kovács Sándor árvízvédelmi műveink jelenlegi helyzetéről ós fejlesztési irányelveiről tartott előadást . A Tatabányai Területi Szervezet 1076. február 23-i előadóülésén Mező Árpád a Tiszai Vegyi Kombinát új szennyvíztisztító-telepét és a próbaüzem tapasztalatait ismertette. Felkért hozzászólók voltak: Dr. Fázold Ádám, dr. Kiss Kéve, és Ullaga György. A Borsodi Területi Szervezel Vízgazdálkodási Szakosztálya 1076. február 25-én előadóülést rendezett a követ kező előadásokról: Balázs László: A vízminőség gazdálkodás feladatai a területi vízgazdálkodásban. Markő Jenő: A felszíni vízminőség jellemzésének és ábrázolásának módszerei. Dr. Varga István: A felszín alatti vizek minősítésénél felmerülő jellegzetességek. Omhodi István: A víz mintavételezéssel egyidejű vízhozamok megállapítása. A Szolnoki Területi Szervezet 1076. február 25-i előadóülésén Pálhidy Csaba a kisújszállási esőztető öntözőfürtben végzett nyomás-lengés vizsgálatokról számolt be. Felkért hozzászóló volt : Dr. Fekete András. Varjú Lajos a villogói belvízfőcsatorna számítógépes vizsgálatát ismertette. Felkért hozzászóló volt: Jtátky István. A Szennyvíz Szakosztály 1976. február26-én klubnapot rendezett. Ifj. dr. Szabó /ollán a szennyvíztisztítás 18S3— 19.

r>2 közötti magyarországi helyzetét ismertette. Dr. Csanád) Mihály szakmai és élménybeszámolót tartott féléves Egyesült Államokbeli tanulmányútjáról. A Bajai Teriileli Szervezet 1076. február 25-i előadóülésén Barna Aladár a vízgazdálkodás fejlesztésének néhány fő kérdéséről tartott előadást, különös tekintettel az ötödik ötéves tervre. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal közösen 1076. február 27-én vitaiilóst rendezett, amelyen dr. Oroszlány István az üzemi vízrendezés újabb irányairól adott elő. Könyvismertetés W. Merzkirch: Flow visualization (Az áramlás láthatóvá (étele). New York-London, Academic Press Inc. 1074., 250 o., 120 ábra, 3 tábl., 323 irodalom. Az áramlástani kutatásnak — ós ezen belül a vízépítési modellkísérletezósnek is — alapvető törekvése, hogy minél több adat birtokába jusson az áramlás szerkezetére vonatkozóan, hihetőleg az utóbbi megzavarása (vagyis az áramlás és a mérőeszköz kölcsönhatása) nélkül. Ez a törekvés az utóbbi két évtizedben számos új, a fizika legmodernebb vívmányait is hasznosító módszer kifejlesztésére vezetett. A problémakörben megjelent publikációk nagy száma miatt az érdekelt kutatók tájékozódása rendkívül nehézzé vált. Ezen a nehézségen kíván segíteni Merzkirch professzornak, a bochumi Kuhr-Egyetem Termo- és Folyadékdinamikai Intézete vezetőjének nemrégiben megjelent rendszerező ós összefoglaló munkája. A könyv a módszereket négy csoportba sorolja. Az első csoportban azokat a módszereket tárgyalja, amelyek idegen anyagoknak az áramló gázokhoz vagy folyadékokhoz történő hozzáadásán alapulnak. Ide tartozik az áramvonalak, nyomvonalak, áramlási vonalak festékanyaggal, füsttel, gőzzel és fonaldarabkákkal történő jelzése, kicsiny szilárd részecskék jelzőanyagként t örténő felhasználása, a hidrogénbuborékos eljárás, elektrokémiai vagy fotokémiai úton az áramlási térben előállított jelzőanyagok alkalmazása, szilárd felületek menti áramlásnak olajáramoltatással, hőre színt változtató festékbevonatokkal, folyékony kristályokkal történő láthatóvá tótele. A második csoportba az összenyomható folyadékok optikai vizsgálati módszerei tartoznak. Az ilyen folyadékok nyomástól függő optikai paraméterei (elhajlítás, szóródás, késleltetés, interferencia stb.) megfelelő optikai berendezések közvetítésével alkalmassá tehetők az áramlás láthatóvá tételére. Ide tartozik a sehlierenmódszer és annak változatai, a „shadograph" eljárás, különféle egyéb interferoinetriás és fáziskontrasztmódszerek, amelyek a poláros fényen kívül a lézersugarakat ós a holográfia nyújtotta lehetőségeket is felhasználják. A harmadik csoport a hő- és energiaátadáson alapuló módszereket tartalmazza. Ezek mesterségesen előidézett pontszerű sűrűségváltozásoknak szikrák, hőimpulzusok stb. révén való keltésén és fényképezéssel láthatóvá tételén alapulnak. Az utóbbihoz elektronsugarak is felhasználhatók. A negyedik csoport néhány speciális módszerről tesz említést. Ilyenek: az tin. birefringens folyadékokban nyomáshullámok hatására előálló kettős törés (Maxvvellhatás), a gázok nyomáshullámai és a folyadék felszíni hullámai közti analógia, a nagysebességű fényképezés és filmezés. Valamennyi ismertetett eljárás kapcsán a szerző részletesen tárgyalja az elméleti alapokat, a vizsgáló — köztük az optikai — berendezéseket, az alkalmazhatóság határait ós az egyes módszerek kritikáját. A bőséges ós gondosan válogatott ábraanyag elvi ábrák mellett sok és jó fényképen mutatja be mindegyik eljárás vizuálisan nyújtott eredményeit. A 323 forrásmunkát felölelő irodalomjegyzék a további részletek iránt érdeklődő olvasónak nyújt értékes segítséget. Reméljük, hogy a viszonylag szűk, de igen fontos tudományterületet feldolgozó könyvet az áramlástan és a vízépítési modellkísérletezés hazai művelői is eredményesen fogják forgatni. Dr. Szolay Miklós