Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Egyesületi és műszaki hírek Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. 283 ( Folytatás a 272. oldalról) vízgyűjtőterülete kijelölésre kerülhet. Kocsis Antal (Székesfehérvár) a Tósi-fennsík víznyelőit vizsgálta ós a környező mezőgazdaságilag művelt, ill. állattartással hasznosított területekről bemosódott fertőző mikroorganizmusokat talált, ami mind az ott kutatók, mind a karsztvíz szempontjából veszélyt rejt magában. „Víznyelők feltáró kutatásai, a barlang higiéné jelentősége és biztosítása" c. előadásában szigorú védelmet javasol. Dr. Kordos László (Budapest) két előadással szerepelt. „A barlangok komplex védelmének kérdései" címmel a barlangi kölcsönhatások rendszerét elemezte. A barlangban történő bármilyen mesterséges beavatkozás a rendszert megbolygatja, károsítja. „Az Aggteleki-karszt kopárosodása az őslénytani vizsgálatok alapján" c. előadásában megállapította, hogy ezen a területen a természetes növénytakaró ós ezzel az állatvilág egyensúlyának felbomlását az emberi beavatkozások már 2000 évvel ezelőtt megindították. Gsernavölgyi László (Budapest) „Barlangfeltárási eredmények publikálásának jelentősége a barlangok védelmében" c. előadásában a kezdő barlangkutatók oktatásának, az elméleti ismeretek közzétételének szükségességét tárgyalta. Warwick, Gordon (Anglia) „A barlangvédelem néhány problémája és megvalósítása az Egyesült Királyságban" címmel vázolta azokat a körülményeket, amelyek a kellő szervezeti feltótelek és törvények hiánya miatt a bányászat, az ipar, a magántulajdon, valamint a gyakorlatlan kutatók részéről a barlangokat veszélyeztetik. Kósa Attila (Budapest) „Barlangok teljes védelmének problémái a Rejtek-zsomboly példájának tükrében" c. előadásában javasolta, hogy az értékes, könnyen károsodó képződményekkel rendelkező barlangokat megfelelő dokumentáció után teljesen le kell zárni, s csak esetleges tudományos vizsgálatok céljára szabad hozzáférhetővé tenni. A másik szekcióban a barlangok idegenforgalmi kiépítésének műszaki, valamint biológiai és klimatológiai kérdései kerültek előadásra. Pap Jánosné (Veszprém) „A barlangok védelmének, karbantartásának, idegenforgalomba való bekapcsolásának néhány kérdése" címmel a barlangok kiépítésének, üzemeltetésének problémáit ós szempontjait ismertette, elsősorban idegenforgalmi szempontok ós a biztonságtechnika oldaláról. „Az NDK idegenforgalmi barlangjainak időszerű problémái" címmel Winkelhöf er, Roland (NDK) azokkal a műszaki, szervezési, kutatási és baiiangvódehni tennivalókkal foglalkozott, melyek szükségesek ahhoz, hogy az NDK barlangjai — terveiknek megfelelően — barlangi múzeumokká váljanak. Fodor István (Pécs) „Az idegenforgalom hatása a barlangok mikroklímájára" c. előadásában ismertette ezirányú vizsgálatait, amelyek eredménye szerint általában még nem észlelhető káros hatás a barlangi mikroklímában (jégbarlangokban már igen), de folyamatosan figyelemmel kell kísérni a klimatikus viszonyok változását. — A látogatók számának az utóbbi évtizedben történt ugrásszerű növekedése következtében barlangjainkban aggasztó tünetek jelentkeznek, mégpedig a világítást szolgáltató lámpák, elsősorban fényszórók közvetlen fényében levő cseppkőképződményekre települő alacsonyrendű növények (algák, páfrányok) elszaporodása révén. Hajdú Lajos (Budapest) „A barlangok algásodása és a védekezés lehetőségei" címmel elsősorban a biológiai oldalról közelítette meg a kérdést, Hazslinszky Tamás (Budapest) a műszaki védekezés lehetőségeit vázolta „A barlangi világítás kialakításának szerepe az algásodás elleni védekezésben" címmel. Lénárt László (Miskolc) Klimatológiai mérések a Bükkfennsíkon levő Létrási-V ízes-barlangban" címmel foglalta össze 1973 — 75-ben végzett méréssorozatának eredményeit, mellyel a felszínről különböző úton a barlangba jutó víz hőmórsékletmódosító hatását mutatta ki. Oldham, Anthony (Anglia) „Skócia barlangjai" c. előadásában az ország védett barlangjai közül a jelentősebbeket ismertette, míg Ludwig, Iren (USA) „A világ legnagyobb barlangjának felfedezése" címmel a Mainmuth-barlang és a Flint Ridge-barlang összeköttetésének feltárásáról számolt be, ami 252 km-es óriásbarlangot eredményezett. Nemcsak a barlangokat kell védeni, hanem gyakran a bennük járó kutató embert is. De Becker de Laeken (Belgium) „A barlangi mentőszolgálat újjászervezése Belgiumban" c. előadásában elsősorban szervezeti kérdéseket tárgyalt. * A konferencia előadói ülésszakához kétnapos tanulmányi kirándulás csatlakozott, melynek keretében az első napon a résztvevők megismerkedtek a Bükk-fennsík karsztjelenségeivel, Lillafüred barlangjaival, majd este az aggteleki Baradla barlang hangversenytermében dr. Jakucs László egyetemi tanár, az MKBT elnökségi tagja tartott megemlékezést a barlang 150. jubileumával kapcsolatban, melyet barlangi hangverseny követtett. Másnap az Aggtelek környéki jellegzetes karsztfelszínnel és a terület barlangjaival ismerkedtek a résztvevők. A tanulmányút, s egyúttal a konferencia, esto MiskolcTapolcán a barlangfürdő meglátogatásával zárult. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a karsztokat, barlangokat ós karsztvizeket veszélyeztető emberi és környezeti hatásokat világszerte felismerték. Elhárításuk nagy erőfeszítéseket igényel. Az ez irányú tapasztalatok, új módszerek kölcsönös megismeréséhez hasznosan járult hozzá a konferencia. Hazslinszky Tamás A Somogy megyei Területi Szervezet 1976. február 6-i klubdélutánján Bencze Géza (Zalaegerszeg): „Török Ferenc, Somogy megye mérnöke (1799 —1832)" címmel tartott megemlékezést. A Szolnoki Területi Szervezet 1976. február 9-i klubiilósén Nováky Béla Mongólia vízgazdálkodásáról tartott élménybeszámolót. A Vízellátási Szakosztály és a Fővárosi Vízművek 1976. február 10-én szakmai napot rendezett „Műszaki Fejlesztés a Fővárosi Vízműveknél" címmel. A szakmai napon a következő előadások hangzottak el: Hajdú György: Alkalmazott műszaki fejlesztés a Fővárosi Vízműveknél. Érdi Pál: A korszerű utófeszített vasbeton medencék építése. Fűrész György: Kis átmérőjű csáposkutak építési tapasztalatai. Szilágyi Gábor: Rocla csövek tervezése, gyártása, felhasználása a kivitelezésben. Dr. Bozzay Józsefné: Felszíni víztisztítási kísérletek a Fővárosi Vízműveknél. Járai János: Korszerű víz mennyiségmérő hitelesítőpad alkalmazása. Debreczeni Imre: Távjelzés, távirányítás a Fővárosi Vízműveknél. Dr. Somogyi Miklós: A számítógép alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai. A Szegedi Teriileli Szervezel 1976. február 10-i előadóülésén Boga T. László ós Márfai László az AlsóTisza vidék talajvizeiről adtak elő. Az előadók bemutatták a Vízügyi Igazgatóság területére készült LNV, LKV, KOV, terepalatti mélységekre készült, és Adria feletti szintekre készült talaj víztérképeket és állást foglaltak a vízjárás ritmikusságával kapcsolatos kérdésekben. Az előadást vita követte, amelyen Forgó László, dr. Vágás István, Keresztes Tibor ós dr. Andó Mihály részletesen is kifejtette véleményét. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1976. február 11-i előadóülésén dr. Kovács György a vízhozamnyilvántartás vízkészletgazdálkodási igényeknek megfelelő korszerűsítéséről tartott előadást. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1976. február 12-i előadóülésén dr. V. Nagy Imre az átmenet valószínűségi hossz-szelvényről, dr. Reimann József pedig a hidrológiai változók közötti sztochasztikus kapcsolatok vizsgálatának újabb módszereiről tartott előadást. Az első előadás nyomán lehetséges a mértékadó árvízi állapotok idősorból történő előrebecslése, a máso dik előadás alapján pedig újszerű módszerekkel lehetséges a hidrológiai változók közötti kapcsolat szorosságának, valamint a közöttük levő függvénykapcsolat gör-