Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Schmidt Antal: Adatok a Duna Baja környéki mellékágainak limnológiájához

Schmidt A.: Adatok a Duna Baja környéki. Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. 277 ugyanis, hogy a Duna planktonjára szinte egész esztendőben oly jellemző Centrales (kovaalga) dominancia kezel megváltozni, és elsősorban Volvocales, Chloroeoccales (zöldalgák) valamint a Cryptomonas- (barázdás moszatok) féleségek nagyobb mértékű elszaporodásával változatosabb lesz a fitoplankton összetétele, növekszik a jobb indikációs értékű fajok részaránya és azáltal a szaprobia-index javul. Bizonyos időszakokban egv-egy faj, formakor, esetleg néhány rendszertani lag közel álló faj menynyiségi aránya annyira megugrik, hogy rövidebbhosszabb ideig abszolút dominanciában van. (Klasszikus példa erre a Duna nemegyszer 40 — 50 000 ind./ml össz. algaszámú kora tavaszi planktonja, melynek az uralkodó szervezete a Stephanodiscus hantzschii Grun.) (A KamarásDuna tömegprodukcióit az alábbiakban még tárgyaljuk.) Előfordulhat, hogy az uralkodó szervezet szaprobia-értékű, s így kizárólagos módon determinálná a szapróbia-indexet, mégis ez a jelenség elsősorban már a víz magasabb trofitási szintjére utal. A Kamarás-Duna jobb tápanyagellátottságát jelző vegetációs vízszíneződés többnyire egész évben megfigyelhető, sőt 1971 és 1973-ban nyárvégi kékalgás vízvirágzás is kialakult. Éppen ezek a nyár második felében kialakuló tömegprodukciók vetik fel a vízminőségi problémákat legélesebben: ekkor lenne legnagyobb szükség jó minőségű, strandolásra és fürdésre alkalmas Sugovica-vízre, ugyanakkor legkedvezőbbé válnak a feltételek algatömegprodukciók létrejöttéhez. A mellékág vize tartósan állóvíz jellegűvé] alakul, a víz felmelegszik, az abioszeszton nagy része kiülepszik, növekszik az inszoláeió, a korábbiakban már említett híg fekáliás szennyvíz, ill. a strandolás „melléktermékei" pedig végső soron potenciális növényi tápanyag-források. Bár a víz szaprobiológiai szempontból ilyenkor nem esik formális kifogás alá, hiszen a megfigyelt kékalgás vízvirágzás okozói közül az Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralfs /?-, az Anabaena circinalis Rabenh. o/3-mezoszaprób szervezet, mégis gusztustalan, visszataszító a benne való fürdőzés. A szélhatásoktól többé-kevésbé megkímélt állóvizek oldott oxigén-tartalmát a víztestben történő fotoszintézis mértéke befolyásolja döntő módon. A Kamarás-Duna rendezett partvonala, valamint a változó vízszintmagasság miatt, virágos növényekből összefüggő parti öv nem alakulhat ki, a periphvton szerepe ugyancsak elhanyagolható, így érthető, hogy a Kamarás-Duna vizében mért szélsőséges oldott oxigén értékek közvetlen módon a fitoplankton mennyiségének, ill. adott esetben az egyes szervezetek fotoszintézis aktivitásának függvényei. A Kamarás-Duna algáinak taxonómiai áttekintése, különös tekintettel a tömegprodukciók létrehozására A Kamarás-Duna algáira vonatkozó korábbi közlések [11., 17., 18., 19.] összesen 144 taxont tartalmaznak. Az alábbi lista csak az újabb, ebből a vízből még eddig nem közölt szervezeteket tartalmazza, kiegészítve azzal a néhány fajjal, amelyeket ugyan közöltek már, de tömegprodukciók létrehozásában játszott szerepük itteni megbeszélésüket indokolja (ez utóbbiakat csillaggal jelzem). SCHIZOMYCOPHYTA Planetoinyces bekeffii Gim. Különböző típusú Volvocales (zöldalgák), Hormogonales (kékalgák), Centrales (kovaalgák) — dominanciával jellemzett nyárvégi-koraőszi vízszíneződósok, vízvirágzások tömegesen megjelenő kísérő szervezete. C Y A N O P HYTA Anabaena circinalis Rabenh. 1971 ós 1971! augusztus—szeptemberi vízvirágzás egyik gyakori szervezete. Csak ebben a kritikus időszakban volt található a planktonban. Sejtátmérő: 7 /un, spóra: 13X31 fim. A. flos-aquae Bréb. Ugyancsak uralkodó szervezete a fenti vízvirágzásoknak. Sejtátmérő: 0—7,5 /tin. A. solitaria Kleb. f. smithii Komárek ( = A. scheremetievi f. rotundispora Elonkin) Az előbb említett víz virágzások másik uralkodó szervezete, csak ekkor volt megtalálható. Vegetatív sejt átmérője: 10—11 /tm, heterocisztáó: 12 /tm, spóráé: 17—21 /tm. Anabaenopsis elenkini Mill. Az 1973-as kékalgás vízvirágzáskor volt csuk megfigyelhető. Ritkább szervezet. Sejtméret: 6,5—7,5X6,5—8,5 /tm. Hetcrociszta átmérője: 7 /tm. Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralfs Az 1971 ós 1973-as vízvirágzások domináns szervezete. A trichomák vastagsága: 3 -6 /tm. Coelosphaerium naegelianuin Unger. Tele]) átmérője: 30 /tin. Microcystis aeruginosa Kütz. Többször előfordult. A fent említett vízvirágzások szubdomináns algája. Sejtátmerő: 7,5 /tm. Oscillatoria agardhii Gom. Az 1973-as vízvirágzás domináns szervezete. Trichoma vastagsága: 4,5—6,5 /tm. O. limnetica Lemm. Sejtméret: 1,5—2,0X3,5—9,0 /tm. O. liinosa Agh. O. simplicissima Gom. Trichoma vastagsága: 7,5—8,0 /tin. EUGLENOPHYTA Euglena clavata Skuja Sejtméret: 11—30X55—80 /tm. A kékalgás vízvirágzás jellegzetes kísérő szervezete. Sapkaalakú paramylonjai gyakran párosan szembehelyezkednek egymással (oldalnézetben kifliszerű). A sejtek intenzíven metabolizálnak (4—7. rajz). E. geniculata Duj. em. Schmitz Sejtmóret: 47,5—57 X 20—30 /tm. A színtostek egy vagy két központ körül többé-kevósbé sugarasan rendeződtek, a viszonylag kicsi paramylon szemecskék pedig laza, szabálytalan elrendeződésben kitöltik az egész sejtplazmát. Előfordulhat az is, hogy 2—2 — oldalnézetben kifliszerű — paramylon egymással szemben helyezkedik el. E. oxyuris Schmarda Sejtméret: 18—21 X163 /tm. E. tripteris (Duj.) Klebs var. major Swir. Sejtméret: 180 X 16 /tm. Phacus triqueter (E.) Duj. Sejtmóret: 37,5X20 /tm. Trachelomonas hispida (Perty) Stein var. granulata Playf.