Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
6. szám - Schmidt Antal: Adatok a Duna Baja környéki mellékágainak limnológiájához
273 Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. Adatok a Duna Baja környéki mellékágainak limnológiájához SCHMIDT ANTAL* I. A Kamarás-Duna (Sugovica) vízminőségi viszonyairól A Duna dél-magyarországi mederszakaszán több olyan mellékág van, amelyek egyik torkolati végükkel teljes mederszélességben állandó összeköttetésben vannak a folyammal. E mellékágak néhányán magasabb vízálláskor intenzív átfolyás van, másoknál viszont nincs átfolyás, mintegy „zsákágak". A mellékágak limnológiai viszonyait egyrészt a vízállásváltozáskor beléjük ömlő Duna-víz, másrészt saját állóvíz voltuk szabja meg, limnológiailag tehát kettős arculatnak. Kutatásuk érdekes információkkal bővítheti hazai vizeinkről való limnológiai ismereteinket. A Duna baja-környéki mellék- és holtágairól ezideig mindössze 4 publikáció ós 1 szakdolgozat tartalmaz kutatási eredményeket. Kol E. ós Varga L. alapvető tanulmányán kívül í'őleg algológiai adatokat közöltek Kopasz M., Tamás ö. és Uherkovich O. idézett munkáikban. A Kamarás-Duna (népiesen: Sugovica) a Duna 1478,8 fkm-énél leágazó balparti mellékága, amely kissé északra hajló merész ívvel kanyarodik Baja város meredek löszpartja alá. A mellékágnak ezt a főághoz viszonyított közel merőleges helyzetét mesterségesen alakították ki 1931 —32-ben azért, hogy feliszapolódását megakadályozzák. E rendezés óta a Kamarás-Duna teljes mederszélességében és kotrással szabályozott megfelelő vízmélységgel az egész esztendőben kapcsolatban van a Dunával. Korábban a Kamarás-Duna könnyen feliszapolodó északi torkolata az 1479,3 fkm-nél volt és ßNY—DK irányban haladva — tehát hegyes szöget alkotva a főággal — érintette a várost, majd a Pandur-szigetet ölelve tért vissza a Dunába. A további vízrendezési munkálatok során töltéssel leválasztották a Szeremlei holtágat. Már korábban elkészült a Türr-átvágás (népiesen: Tejes-Duna), amely a Kamarás-Duna kanyarulatát vágja át és így létrejött a várossal szemben a Petőfi-sziget (1. ábra). A Türr-átvágás egy kamarazsiliphez vezet, amely a Ferenc-csatorna tápcsatornájának kapuja. Magát az átvágást és a kamara-zsilipet Baja város szülötte, a szabadsághős és kiváló vízimérnök, Türr István terveztette. A Kamarás-Duna mai állapotában tehát önmagába visszatérő hurkot alkotva, „vakbélszerűen" kapcsolódik a Dunához. Más hasonlattal élve viszont inkább a ,,köldökzsinór"-ra emlékeztet, amelyen keresztül a civilizáció közlekedik a természettel. A Kamarás-Duna jelentősége a dunai hajózás és a város életében többoldalú: kotrással kialakított kiszélesedő öble télen dunai hajók, uszályok jégzajlástól védett kikötője, ugyanez tavasztól-ősz ig motorcsónakok parkolója. Színtere a vízisportnak, horgászásnak, strandolásnak és ami ennek tökéle* * Alsódunavölgyi VÍZIG, Baja. 7. ábra. A Kamarás-Duna helyszínrajza Fig.l. Map of the Kamarás Danube tesen ellentmondó tény, befogadója volt a városban keletkezett szennyvizek egy részének. A déli csapadékvízgyűjtő csatornán keresztül ide jutott a hűtőház, a kórház többnyire fekáliás vagy viszonylag könnyen bomló szervesanyagot tartalmazó szennyvize, és több illegális szennyvízrákötés is terhelte. Más vállalatok (Gázgyár, Herbária, Patyolat) közvetlenül engedték a Kamarás-Dunába tisztítatlan szennyvizüket, ennek következtében sokkal kellemetlenebb feliszapolódási folyamat indult meg, mint amelyet az új torkolat kialakításával az 1930-as évek elején megakadályoztak. Jellemző az így kialakult helyzetre, hogy 1963 — 67 között pangó vízből vett mintákban rendszeresen mértek 7 — 9 mg/l NH{"-t. Az 1970-esévek elején lényegesen változott a helyzet: elkészült a városi szennyvíztisztító tele]» és a hozzátartozó csatornarendszer egy része. A fentiekben említett és a KamarásDunát terhelő szennyvízkibocsátók közül a hűtőház és kórház a városi csatornahálózatba vezeti szennyvizét, a gázgyár — megváltozott technológiája következtében amúgy is lecsökkent szenny—•vizét — már nem ide vezeti, a Patyolat pedig megszüntette ezt a telephelyét. A szennyvizek elterelése nagyon fontos lépés volt a Kamarás-Duna strandolásra, sportolásra alkalmas vízminőségének megóvása céljából. Sajnos ezek az emberi tevékenységek újabb szennyező források (hulladék, motorcsónak), amelyek ugyan nem szüntethetők meg, de feltétlenül csökkenthetők. További problémát a város déli csapadékvíz levezető csatornáján keresztül még mindig érkező (olykor híg házi szennyvíz) szennyező anyagok jelentenek. Vízminőségvédelem szempontjából feltétlenül pozitiven kell értékelni azt a tényt, hogy ezen
