Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Dr. Stundl, Karl: A Mura és a Dráva vízminősége

270 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Stundl, K.: A Mura és a Dráva vízminősége Fontosabb vizsgálati eredmények Miután úgyszólván lehetetlen a vizsgálatoknál egymást követő évek azonos évszakaiban a vizsgálati terminusokra még csak megközelítően hasonló vízjárású időszakokat kiválasztani, a mindenkori eredmények összehasonlítása más. vizsgálati évek eredményeivel nehéz. Az egyes vizsgálati paraméterek példaképpen megadott adatait tehát ilyen szempontból nézve is kell néznünk és megítélnünk. A Murára vonatkozó már említett vízminőségi mutatók és a vízhozamok az /. táblázatban láthatók. Összehasonlítási nehézségeket okoz az oxigénfogyasztásnál az a körülmény, hogy 1971-ig bezárólag a BOI

2 és BOI

s, az ülepített minták hígításából származnak (a táblázatban (w/)-lel jelölve) 1972-től kezdve viszont a szűrt minták hígításából, amint azt a táblázatban (sz)-szel jelöltük. Az egyes paraméterek lényegesen kisebb mértékben ingadoztak a Dráva esetében, amelyet Dravograd duzzasztóterében az osztrák—jugoszláv határterületen minden évben ősszel végeztek. A kémiai vizsgálatok Bár az egyes, szintén 24 órán belül végrehajtott mintavételek időszakában a vízhozamok igen különbözőek voltak, az oldott komponensek értékeinek eltérése, a különböző években még sem jelentékeny (2. táblázat). A biológiai vizsgálatok kiterjedtek a lebegő anyagok (szeszton) és a parti sáv társulásainak meghatározására. Amint már említettük, itt is igen lényeges az évszak hatása és ezért a téli kisvizeknél gyakran kedvezőtlenebb eredményeket kaptunk mint ugyanolyan, vagy hasonló vízjárásnál a melegebb évszakban. A 3. táblázat a lebegő hordalék vizsgálati eredményeit és a biológiai adatokat szemlélteti egy választott példa kapcsán. A 4. táblázatban szemléltetett szervezet-, koncentráció különbségei nem minden fajtánál azonos irányúak. Egyébként minden mintavételnél világosan megállapítható a szervezetek számának szórása (ha több mintát vettek egy és ugyanazon a telephelyen). A megállapított számok tehát ebből a szempontból kritikusan ítélendők meg. 2. táblázat i>i (őszi mintavételek a Dráván) 1970 1971 1972 Vízhozamok [m

3/s] I'H NH, [mg/l] NO, [mg/l] NO, [mg/l] P0

4[mg/1] KMn0

4 felrázva [mg/l] .... KMnO, leszűrve [mg/l] .... ()„ azonnal/[mg/l] BOI

2 [mg/l] BOI

5[mg/l] 182 — 372 (M 253) 7,6 — 7,9 0,09 — 0,15 ' 0,01 1,8 — 2,4 0,02—0,03 19 — 22 19 — 20 7,4-7,8 v 0,8—1,9 1,5 — 2,4 77—190 (M 129) 7,6 — 7,7 0,19 — 0,22 0,02 — 0,03 1,4-1,9 0,03 — 0,04 24 — 30 23 — 29 7,7-8,1 0,8—1,7 1,7-2,6 84 — 244 (M 180) 7,2-7,7 0,16 — 0,30 0,02 1,8—0,03 0,02 — 0,03 29 — 33 29 — 30 7,3 — 7,6 0,9 — 1,4 1,8-2,2 M — Középérték 3. táblázat A lebegtetett hordalékvizsgálat fontosabb minőségi eredményei (Mura) Minőségi Spielfeld Radkersb urg osztály ősz tél ősz tél Spaerotilus natans-(-dich. III-IV gyakori gyakori közepes szinten gyakori Diatomeák Nav. Cryptoeephala, Synedra sp. Ceratoneis arcus előfordult szórványosan közepes szinten szórványosan Diatoma vulgaris Nitzsehia palea, Gomphonema sp., Tabellaria II II közepes előford. közepes ritka közepes szinten szórványosan Leptomitus III ritkán igen gyakori ritkán igen gyakori Ciliátak Aspidisca sp., Lionotus sp., Vorticella sp., Laeriinaria sp., Opereularis sp. Rotatoriák Rotifer sp., Colurella sp. II-III II —III előford. közepes előford. közepes ritkán gyakori szórványosan közepes szinten ritkán közepes gyakori szórványosan