Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
1. szám - Papp Gábor: Szimulációs modell a tározók hidrológiai méretezésére
Papp G.: Szimulációs modell Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. 25 kell feltételezni — folyamatos kivétel —, míg az egyes hónapokon belül az már tetszés szerinti — egyenletes, vagy változó — lehet. Ez a kivételi forma főleg ipari felhasználási célnak felel meg. A példában az 5,9 millió m 3 hasznos térfogatú tározó 2,84 millió m 3 bruttó havonkénti fogyasztást 90% tartóssággal biztosít. A 4.2. ábrán a havonkénti kivételek már csak a nyári (IV. 1.—IX. 30.) és a téli (X. 1.— III. 31.) időszakban azonosak, de a két időszak hónapjaiban különbözőek. Az ilyen típusú kivétel a mezőgazdasági — időszakos-fogyasztás és az ipari — folyamatos-fogyasztás érdekeinek egyaránt megfelel. Itt az 5,9 millió m 3-es tározó a nyári félévben 3,658 millió m 3 a téli félévben 1,638 millió m 3 bruttó havonkénti kivételt tesz lehetővé 90%-os tartóssággal. 4.3. ábra. Kapacitási görbék különböző nyári-téli kivételek esetén Császárvíz—Kisfaludpuszta: 1934—1959 Puc. 4.3. 3aeucuMocmb aapaHmuppoeaHHbix omdan om eMícocmu eodoxpaHUMiiifa npu pa3AuiHbíx jiemHe-3UMHUX cpaöomKax. (p. Hacapeu3, KyHcßaAydnycma) 1934—1959 Abb. 4 — 3. Kapazitätskurven im Falle verschiedener Sommer-Winter-Entnahmen. ( Császárvíz-Kis faludpuszta) A 4.3. ábrán a Császárvíz kisfaludpusztai szelvénye 1934—1959 évek közötti (26 év) félévenkénti közepes vízhozamaival kapott eredményt láthatjuk. Ebben az esetben a téli (XI. 1.—IV. 30.) és a nyári (V. 1.—X. 31.) félévenkénti fogyasztások különbözőek. Egy kivétel-pár összetartozó értékeit az ábrán feltüntettük. Látható, hogy 13,7 millió m 3-es térfogatú tározóból téli félévenként 4,25 millió m 3, míg nyári félévenként 8,5 millió m? bruttó kivétel biztosítható 90% tartóssággal. Végezetül megjegyezzük, hogy a P biztonsági tényezőnek az idősor hosszától függő, a q(ti) hozzáfolyásnak és az /(<;) kivételnek az időbeni bekövetkezésükre tett kötöttség feladásának vizsgálatát, továbbá az általunk bevezetet tározási kapacitási és a magyar vízépítési gyakorlatban 1948-tól általánosan alkalmazott tározóteljesitőképességi görbének [L. 5, 11] összehasonlító elemzéseit külön tanulmányban ismertetjük. A részletes elemzések után javaslatot teszünk a vízigény jelleggörbe több változatának, valamint a kivételi biztonsági tényezőt is tartalmazó általános méretezési eljárásnak a bevezetésére. A számítási algoritmus programját Békefi Elemér adjunktus készítette, a vízhozamidősorokat Bukovszky György osztályvezető főmérnök bocsátotta rendelkezésünkre. Lelkes, szakszerű munkájukért és szívességükért ezúton mondunk köszönetet. IRODALOM [1] Dyck , S., Schramm, M. : Stochastische Methoden der Speicherwirtsehaft . Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft, Berlin 1968. [2] Kartevelisvili, N. A. : Természetes vízfolyás, mint valószínűségi folyamat. (Fordítás) Leningrád, 1970. [3] Kozák M. : Kooperációs vízerőművek és tározók üzemének számítása csúcsterhelés esetén. Vízügyi " Közlemények, 1974/2. [4] Ljapicsev, A. : Lefolyás szabályozás és a vízgazdálkodásiszámítások módszertana. (Fordítás) Moszkva 1972. [5] MosonyiE. : Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. Egyetemi Nyomda, Budapest 1948. [6] Mosonyi E. : Seminar für Berufs-Fortbildung. Grundlagen der Speicherplanung. Karlsruhe 1973. [7] Papp C. : On the hydrological dimensioning of Császárvíz. Colloquia Mathematica Societatis János Bolyai, Győr 1971. [8] Prékopa A. : Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1902. [9] Sachs, L. : Statistische Auswertungsmethoden Springer Verlag, Berlin 1971. [10] Schultz, G. A. : Wasserwirtschaftliche Speicherplanung. Mitteilungen, Institut Wasserbau III . Universität Karlsruhe 1973/2. [11] VMS 114 — 73 Országs Vízügyi Hivatal Dombvidéki Kistározók Tervezése. Budapest 1973. FIpHMCHeHHC CHMyjlflUMOHHOÜ MO/te.IH AJifi rnApoJiornqecKoro pacieTa BOflOxpaummm nann, T. B CTaTbe oriHCbiBaeTca CHMyjiímHOHHbiíi MCTOA, pa3paöoTaHHbiií fljia rHApoJiorHqecKoro pacqeTa ropHbix BO^OxpaHHJinm cejibCKOxo3flíícTBeHH0i'0 Ha3HaieHH$i. B uenHx oßecneneHHH BO3MO>KHOCTH aHaJiH3a paöowero rpatJiHKa BOAOxpaHHJiHina B n.2 npnBe«eHbi: cxe/naTimecKoe pacnojioweHHe BOfloxpaHHJiHm yi<a3aHHoro Tuna, coopyweHust; AaeTCfl HCT0J1K0B3HMC HawSojiee Ba>KHbix 3KcnjiyaTaiiHOHHblX IIOHHTHH (ptlC. 2.1.). B n.3. oriHCHBaeTCH BHBOA MaTeMaTHHecKOÍi MoaejiH c yqeTOM AHCKpeTnoro BpeiweHH ((jjopiwyjia 3—1), rpaHHqHbie yCJlOBHH, HHTeHCHBHOCTH npHTOKa Ó(t) H HOTflaWH f(t) BHyTpn 3aAaHHoro HHTepBana BpeivieHH, npe,nnojio>KHTE/IBHASI BPCMGHHAFL NOCJIEAOBATEJIBHOCTB NPEFLBIAYMNX. OxapaKTepH30BaHbi oGieKTHBHbie 3aTpyaHeHna pacweTa no MOfleJiH. floa cnMyji$mneíí noHMMaioTCH 3HateHna FA(«Í + 1) (1=0, 1, 2,...n) no (JiopMyjie 3—1, B KawecTBe 3HAMEHNFÍ oß-bfiMa B npouecce HaKoruieHHH BOÄM , KOTopbie nojiyqlOTCH B pe3yjibTaTe eooTBeTCTByioinero noflßopa (|)yHi<unií q(ti); (á = 0, 1, 2, . . .n);/(íj); (i — 1, 2, .. .n) H HaJiHMHoro oöbeiwa Vh(t°) H Vh', flpMHUHnnajibnaa CHMyjianHH H3o6pa>xeHa na pnc. 3—2. Ha 0CH0Be CHMyjianHH Mbi nojiyqaeM K03ilK])nuneHT Ha«e>KHOCTN P, OTHOCSHUHÍÍCH K «aHHOÍi cpaßoTKe. üojiyqeHHbie TaKHM 0öpa30M ciiMy^HUHOHHbie pflAM Hcn0Jib30BaJiHCb HaMH AJIH onpeaejieHHfl opflHHaT saBHCHMOCTH rapaHTHpOBaHHblX 0T.uaM OTCÍMKOCTH BOAOXpaHnJlHIJta (T. H. ,,KpHBOH eMKOCTH"). B n.4. — Ha 0CH0Be KOHKpeTHbix flaHHbix — HaMw onpeae^eHbi HecKOJibKO „KPHBHX eMK0CTn" c noMomro 3§M Tiina OJ1PA 1204. Pe3yjibTaTbi pacqeTOB HJuiioTcpHpyIOTCH Ha pp. 4.1, 4.2 u 4.3. B 3aKJiK)HEHNE CTaTbH yKa3biBaeTCH, HTO B CJie^yiomefi ciaTbe Sy^eT paccMOTpeHO peweHiie STOÍI >Ke 3aflain B ßojiee oöiueíi NOCTAHOBKC, a HMCHHO npu ycJioBHHX, MTO i<o3([){JniniieHT Ha;;e>KHocTii P ecTb nepeMeHHa>i BejiHUHHa,