Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Dr. Csoma Jánosné–Major Pál–Molnár György: Regionális nedvességmérő hálózat adatainak felhasználása a várható nedvességtartalom előrejelzésére

238 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Dr. Csorna J.-né és munkatársai: Regionális nedvességmérő hálózat lepítéshez szükséges beruházás, hanem az üzemeltetés, a fenntartás és az információk feldolgozása miatt is. Amennyiben egymástól nagy távolságra levő mérőhelyekkel létesítenénk az ószlelőhálózatot, az egyes észlelőhelyek adatai — amelyek a szabályos hálózatból adódóan véletlen jelleggel helyezkednek el — nem jellemeznék a hozzájuk tartozó területet. Az előzőekben vázolt út tehát nem járható. Olyan megoldást kellett keresni, amely nem túl sok mérőhellyel létrehozható és amely biztosítani tudja a célkitűzés megvalósításához szükséges információkat, lehetőséget ad fejlesztésre és üzemeltetése, fenntartása nem túl költséges. Ilyen hálózat kialakításához célszerűen az alábbi szempontokat lehet figyelembe venni: a) A talaj nedvességalakulását befolyásoló tényezők figyelembevételével olyan részterületekre kell bontani a vizsgált területet, amelyeken a különböző, a nedvességtartalmat befolyásoló tényezők hatása azonosnak tekinthető. b) Ki kell választani e részterületek közül a reprezentatív típusterületeket, amelyeken mért nedvességtartalom értékek más, de hatásuk szempontjából azonosnak vehető részterületeken azonosnak vehetők és feltehetően tényleges mérések nélkül általánosíthatók. c) Első lépésben ezeken a típusterületeken kell észlelőhelyeket létesíteni. 1.3 Részterületek kijelölése A felsorolt tényezők területi eloszlásának ismeretében megszerkeszthetjük azokat a részterületeket, amelyeken belül a különböző, a nedvességtartalmat befolyásoló hatótényezők, illetve azok változása feltehetően azonosnak vehető. A részterületek kijelölése után a mérőhelyek kiválasztása a feladat. Feltételezhető, hogy egy 7007 Kapuvár agyag lucerna Kapuvar wo 200 300 m 500 600 7Óo mag lucerna 1. ábra. 7007. és 7008. sz. mérési helyek rétegenként összegezett nedvességtartalmának kapcsolata Abb. 1. Zusammenhang zwischen den schichtenweise, summierten Feuchtigkeitsgehalten der Messtellen No. 7007 und 7008 részterületen mért nedvességadatok a hidrológia

1 hasonlóság alapján általánosíthatók a hatásaiban azonosnak tekintett részterületekre, így nem szükséges minden részterületen nedvességet mérni, csupán egyes kijelölt típusterületeken. A meteorológiai tényezők változékonysága miatt igyekeztünk egy típuson belül több, egymástól távollevő területen nedvességmérő helyet kijelölni, ezzel is bővíteni a mérési adatok számát, hogy az egyébként azonos típusú területeken a mérési adatok alapján számítással határozhassuk meg a meteorológiai tényezők hatását. 1.4 A nedvesség-mérés általánosíthatóságának vizsgálata A talaj nedvességtartalma leegyszerűsítve, négy tényezőtől függ: — a nedvesség bevételi oldalától, a csapadéktól, — a nedvesség kiadási oldalától, amelyet elsősorban a hőmérséklettel jellemezhetünk, — a vegetációtól és — a kiadást és a bevételt is egyformán befolyásolja a talaj típusa, és állapota, valamint a talajvíznek a felszínhez viszonyított helyzete. A talaj nedvességtartalmának változását elsősorban a vegetáció és a talaj-típus figyelembevételével vizsgáltuk. Vizsgálataink során először hat különféle vegetációt vettünk figyelembe: gabona, répa, kukorica, lucerna, rét-legelő, erdő. Egy hálózat telepítése során természetesen nem lehet ennyire részletesen figyelembe venni a vegetáció változásait, mivel a nedvességmérési pont több évre készül, a vetésszerkezet pedig évente, kétévente változik. Azonkívül nem lehet minden vegetációt és minden talajfajtát figyelembe venni a hálózat kijelölésekor, éppen ezért az általánosíthatóság! vizsgálatainkkal azt akartuk bizonyítani, hogy a növényzet hatása mennyire vonható össze, pl. szántóföldi, rét-legelő, erdő-gyümölcsöcs kategóriákba. Az 1. ábrán bemutatjuk két azonos talajú területen és azonos vegetációban egymástól 100—150 m-re elhelyezett talaj nedvességmérő pontok észlelési eredményeit. Az ábrán az egyes mérési pontokban nyert nedvességadatok rétegenként összegezett értékeit ábrázoltuk úgy, hogy az egy ábrán levő két mérési hely ugyanolyan rétegvastagságához tartozó víztartalom összegét ábrázoltuk egy ponttal. Minden adat a felszíntől az észlelés mélységéig jelenlevő összes víztartalmat foglalja magába. Más-más jelöléssel láttuk el a 0—60 cm-es és az annál mélyebb rétegek adatait. Az ábrán jól látható, hogy a két-két mérési pont nedvességtartalma 10%-nál kisebb mértékben tér el egymástól, tehát azonos talajú és vegetációjú területekre történő általánosítás kis hibával megoldható. Több száz — az előzőekben ismertetett — kapcsolat vizsgálata, továbbá annak ismeretében, hogy a lucerna 3 év után ismét szántó lesz, a rétlegelő területek állandóan csökkennek, valamint az alábbiakban bemutatott talajtípus és a nedvességtartalom közötti kapcsolat vizsgálatai alap-