Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
5. szám - Tóth András–Kiss János: Gazdaságos áramlási sebesség regionális vízellátó rendszerek távvezetékeiben
234 Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. Tóth A.—Kiss J.: Gazdaságos áramlási sebesség esetében a tanulmányban felvett értéknél kisebb lesz, egy üdülőövezet esetében viszont lényegesen nagyobb). Az a körülmény, liogy szerzők képletük alkalmazására egy példát mutatnak be és nem egy görbesereget közölnek (mely az y. tényező és a csőanyag, talajnem stb.) függvénye, azt a feltevést ébreszti az olvasóban, bogy a Szerzők munkájukat nem kívánják befejezettnek tekinteni; éppen ezért azt a sejtést ébresztik, bogy a tanulmányt vitaindítónak szánták. Bízva abban, hogy a tanulmány olvasása során helyesen értelmeztem a Szerzők szándékát, szeretnék néhány kiegészítő megjegyzést tenni. A tanulmányegy távvezeték optimalizálásával foglalkozik, mely egy regionális rendszer önállónak tekinthető egysége lehet; ez a vezeték sem kezdő, sem végpontján nincs közvetlen kapcsolatban a regionális rendszer többi vezetékével. A gyakorlatban ilyen távvezetékek vannak és valószínűleg a jövőben is épülnek azonban gyakoribb az az eset amikor a vezeték (távvezeték) a közbenső vízlevételek miatt szakaszonként változó vízhozamot szállít. Ebben az esetben az optimum keresése során a vízlevételek nyomás igényét (illetőleg a szükséges nyomás biztosításának módját és az azzal kapcsolatos költségeket) is figyelembe kell venni. Vitathatónak tartom a költségszámítás módját; ebben a vonatkozásban több szempontra szeretném Szerzők figyelmét felhívni. Az üzemeltetési költségek egy része a szivattyúzásra fordított energia. Mivel ez a mennyiség Q harmadik hatványával arányos a különböző vízszállítások gyakoriságát figyelembe kell venni és ennek alapján kell számítani az energiát. A vízszállítás nem csak egyetlen év folyamán változik, hanem a vezeték megépítésétől kezdve annak élettartama alatt az évi átíagos és maximális vízszállítás is várhatóan változó lesz (nem zárva ki természetesen a Szerzők által vizsgált, de speciálisnak mondható esetet, amikor az egyes évek értéke azonos). A (9) jelű képlet, mely a telep évi költségét tártál mazza és amelyet Szerzők minimalizálnak, csupán az üzemeltetés költségét tartalmazza és így a vállalat szempontjából szolgáltatja a minimumot. Kérdés, hogy egy regionális rendszert, vagy annak egyik elemét vizsgálva, nem kell-e a népgazdasági szempontokra is tekintettel lenni? A Szerzők által felvetett probléma továbbfejlesztése során helyes lenne ha Szerzők választ adnának egy a tanulmányban nem részletezett kérdésre: mi a teendő ha a (10) jelű képlet egy olyan « ma x értéket, illetőleg I) átmérőt eredményez, amely két szabványos átmérő közé esik. Talán célszerű lenne a 4. ábrát úgy átalakítani, hogy az az átlagos vízszállítás függvényében az átmérőt tüntesse fel, figyelembe véve a gyártott átmérőket. Természetesen akkor a folytonos görbe helyett egy lépcsős ábra lesz az eredmény. Más kérdés, hogy a különböző befolyásoló tényezők (a, a különböző vízszállítások gyakorisága stb.), hogyan vehetők figyelembe egyetlen ábra esetében. A 4. ábrával kapcsolatban meg szeretném jegyezni, hogy az ott látható görbének az a része, amelyik kívül esik a példaként említett Sentab cső gyártási tartományán, félreértésekre adhat alkalmat és ezért jé) lenne elhagyni. Végezetül a további vizsgálatok során — véleményen szerint — megvizsgálandó kérdésre szeretnék rámutatni: milyen hatása van az árak és árarányok változásának a számított optimális megoldásra. Hozzászólásomban Szerzők munkáját nem bírálni kívántam, hanem megjegyzéseket kívántam tenni ahhoz a vitához, amelyet úgv érzem a Szerzők további munkájuk érdekében megindítani kívántak. Válasz a hozzászólásokra Mindkét hozzászólás értékes gondolatokat vet fel az általunk közölt módszer továbbfejlesztéséhez, pontosításához, ezenkívül Költő Gábor ötletesen ki is egészíti munkánkat. Válaszunkban a két hozzászólásban felvetett kérdésekkel együttesen foglalkoztunk, mivel a hozzászólók csaknem azonos problémákat érintettek. 1. A regionális vízellátó rendszerek jelenleg vállalati keretben üzemelnek, ezért nem végeztünk népgazdasági szintű elemzést. Ennek azonban nincs akadálya, csupán a ß tényező értéke változik, nem tartalmaz például eszközlekötési járulékot. A (10) képletből azonban kiderül, hogy ß drasztikus változtatása sem okoz nagy eltérést a végeredményben, tekintettel az alacsony (0,276) hatványkitevőre. Ugyanezért az árarányok változásai, illetve az áramköltség pontosítása is csekély befolyással lenne a végeredményre. 2. Nemcsak hazánkban, hanem világszerte kevés adat áll rendelkezésre regionális vízellátó rendszerek vízszállításának gyakorisági eloszlására. Összegyűjtésük, elemzésük fontos feladat. Távlati tervezésnél — és a regionális rendszerek jelenleg ezt igénylik — ma még az átlagfogyasztást is nehéz megbízhatóan megjósolni. Nincs akadálya azonban, hogy a vízfolyások évi eloszlását egyszerű absztrakcióval írjuk le. Itt mindössze két (szélsőséges) esetet elemziink. Az első esetben (példa lehetne a Balaton üdülőövezete) csak maximális (üdülőidényben) és minimális (holt szezonban) előálló vízszállítás szerepel 5(1—50%-os gyakoriságban, elosztása 2 lépcsővel ábrázolható. A második esetben (iparvidék) a fogyasztások gyakorisági eloszlása teljesen egyenletes — egyenletesen emelkedő egyenessel ábrázolható. Továbbiakban még azzal a feltevéssel élve, hogy a minimális vízfogyasztás ugyanannyival kisebb az átlagosnál, amennyivel a maximális vízfogyasztás nagyobb, a fogyasztási eloszlást kifejező korrekciós tényező (y) levezethető. Értéke az 1. esetben: 7 l=l + 3(a-l) 2 (14) és a 2. esetben: y 2=l + (a-l) 2 (15) Levezethető, hogv y figyelembevételével a (10) képlet az alábbiak szerint módosul: ( U • ß 2758IÍ2 flmax = 2,48436 • a I—CLJL—I .QO.IVMUI ( 10 a) l y-kkwó )
