Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Dr. Herodek Sándor–Dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása

220 Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. Dr. Herodek S.—Dr. Tamás C.: A fitoplankton tömege A Balaton hőmérséklete IV. IV. V. V. V. VI. VI. VII. VII. VIII. VIII. 5. 18. 2. 16. 31. 13. 27. 11. 27. 10. 24. Víz hőmérséklete [°C] 13 13 16 16 19 23 19 22 23 24 17 Secchi átlátszóság [cm] 42 45 51 51 55 78 55 20 28 110 33 Megvilágítás a felszínen [Klux] — 62,4 66,4 40,5 8,1 70,2 66,4 18,0 8,7 54,5 42,5 Megvilágítás a különböző vízmélységekben a felszíni megvilágítás százalékában 25 cm — 50,0 64,7 59,5 63,1 55,6 53,0 40,0 59,0 82,1 61,4 100 cm — 23,4 26,5 29,8 14,8 30,6 26,5 2,0 6,9 48,2 6,8 200 cm —. 3,9 7,3 8,3 4,2 13,9 6,3 0,0 1,1 32,1 1,4 300 cm — 0,8 1,0 2,6 1,6 5,5 1,8 0,0 0,1 19,6 0,3 fenék — — 2,6 0,9 2,8 0,9 0,0 0,0 12,1 0,1 tunk a felszínen mért értékek 1%-át meghaladó megvilágítást. A Keszthelyi-öböl vize már külső megjelenésre is más, halastó-szerűen zöldes volt. Nem találtunk akkora ingadozásokat az átlátszóságban, mint Tihanynál, és a melegebb félévben csak két alkalommal mértünk 2 méter mélyen a felszíni megvilágítás 1%-át meghaladó fényt. Tihanynál a vizsgálat során 124 algafaj, 6 változat és 1 forma került elő. Ezek a következő módon oszlottak meg a törzsek között: Cyanophyta 13, Euglenophyta 11, Pyrrophyta 6, Chrysophyta 61, Chlorophyta 40. Áttekinthetőség kedvéért ezek közül csak azt a 24 fajt tüntettük föl külön (3. táblázat), amelynek a biomasszája valamelyik gyűjtésnél elérte a 100 ug • liter~

1-t. A többi fajok tömegét összeadtuk, és törzsek szerint „egyéb" fajokként, adjuk meg. Tihanynál a Cyanophyta, Euglenophyta és Chlorophyta törzsek biomassza szempontjából alárendelt szerepet töltenek be. Áprilistól július közepéig a planktonban a kovamoszatok uralkodtak. Ezek közül egyetlen faj, a Cyclotella bodanica tette ki június végéig a fitoplankton tömegének a felét. Július első felében két másik kovamoszat faj, a Melosira granulata és a Surirella robusta jutott uralomra. Július A Balaton hőmérséklete VI. 4. VI. 21. VII. 5. VII. 19. Víz hőmérséklete ['C] 21 21 24 25 Secchi átlátszóság [cm] 43 44 40 33 Megvilágítás a felszínen [Klux] 28,5 28,5 63,2 41,4 Megvilágítás a különböző vízmélységekben a felszíni megvilágítás százalékában 25 cm 34,1 32,7 48,3 38,7 100 cm 4,3 4,6 6,9 4,2 200 cm 0,7 0,8 0,9 0,2 275 cm 0,1 0,2 0,2 0,0 levő minta fél, a másik három egy-egy méteres vízróteget képvisel. Keszthelynél, ahol a víz sekélyebb, a 25 cm-en és a 275 cm-en levő minták fél-fél, a 100 és 200 cm-en levő minták egy-egy méter vastag vízréteget reprezentálnak. A biomasszánál az 1. és 2. táblázatban és az 5. ábrán a különböző mélységekből vett minták harmonikus közepét tüntetjük fel. A teljes napi termelést úgy becsültük, hogy a 4 órás expozíció alatt kapott értékeket a teljes nappal hossza minusz két óra időtartamra extrapoláltuk. Eredmények A két kísérleti ponton mért hőmérsékleti és optikai adatokat az 1. és 2. táblázat mutatja. Az időjárás részletes leírása az angol nyelvű cikkekben található [17., 18, 19]. Mint azt már korábbi vizsgálatok is mutatták [26, 27], Tihanynál a Balaton vizének átlátszósága nagyon változékony. Az átlátszóságot a lebegtetett iszap mennyisége szabja meg, ez pedig a hullámzás erősségétől függ. Tihanynál a legkisebb átlátszóságot 1972 július 11-én mértük. Ekkor a nagy viharban a fénynek csak 2%-a jutott le 1 méter mélyre. Augusztus 10-én volt a legátlátszóbb a víz, a hosszú szélcsönd során a felszíni megvilágítás 20%-át találtuk meg 3 méter mélyen. 2 méter mélyen 3 alkalom kivételével, 3 méter mélyen az esetek felében talál-