Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Dr. Pálfai Imre: Beépített esőztető berendezések optimális szórófej-kötésének meghatározása

Dr. Pálfai I.: Beépített esőztető berendezések Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. 215 7. ábra. Az évi összes ráfordítás alakulása a terület függvényében a 23 mx23 m-es háromszöges kötésnél (3-jelű e gységköltségek ) Puc. 7. 3aeucuM0cmb cyMMapubix eodoebix 3ampam om nAoufadu npu mpeyeoAbHOM coeduHenuu 23x23 M. (ydejibnue 3ampambi euda 3) Abb. 7. Gestaltung der gesamten Jahresaufwendung in Funktion von der Fläche bei der dreieckigen Austeilung von 23 mx23 m (Einheitskosten 3) mutatja, hogy — a négyzetes kötéshez viszonyítva — az alappal egyenlő magasságú háromszöges kötés alkalmazása kb. 7°/

0-os megtakarítást eredményez. Amennyiben — a szóbajöhető eseteknél — a 10 kp/cm

2 nyomásfokozatú csövek helyett 6 kp/cm^-es csöveket használunk, akkor ez a beruházási költséget 15—20%-kal csökkenti. Az évi összes ráfordítás alapján optimálisnak minősített 23 mx23 m-es háromszöges kötésnél a beruházási költség — 100 ha nagyságú berendezés esetén — 18 270 Ftfha, ezzel szemben a 60 mX 60 m-es négyzetes kötésnél 33 400 Ft/ha, tehát lényegesen nagyobb. A berendezett terület növelésével a terület egységére eső beruházási költség is nő. A 23 m X 23 m-es kötés esetén például 200 ha-os területnagyságnál 19 260 Ft/ha értéket kapunk. A beruházási költségek alakulásában lényegében két fő — egymással ellentétes hatású — hidraulikai ok játszik szerepet. A vegyes csővezetékű esőztető berendezések vizsgálataiból [12, 13] ismert, hogy ugyanannak a vízhozamnak — sűrű csőhálózat helyett — egy rirkább hálózatban történő szétosztása általában kisebb beruházási költséggel jár, tehát ilyen alapon a legnagyobb vízszállítású szórófejnél várhatnánk a legkisebb beruházási költséget. Láttuk viszont, hogy nagyobb vízszállítású szórófejeknél az átlagos csapadékintenzitás is nagyobb, vagyis ugyanazt a vízhozamot egyidejűleg kisebb területen, a szivattyúteleptől távolabb koncentrálva kell kiadagolni, s ez a beruházási költséget növeli. Az eredmények ilyen elemzése rávilágít arra, hogy a hagyományos szórófejek helyett az újabban elterjedő ún. forgó konzolos esőztető szárnyak alkalmazása a teljesen beépített csőhálózatú berendezéseknél is célszerű lehet, hiszen így a ritkább csőhálózat egy viszonylag alacsony csapadékintenzitással párosul. Az esőztető szárnyaknak a teljes beépítésű berendezéseknél történő felhasználását — többek között — Degan [3] ismerteti. c) Üzemeltetési költségek Az (5) összefüggés szerint meghatározott iizemeltatési költségeket — szintén a 100 ha-os berendezésekre vonatkozóan — a 9. ábrán mutatom be. Az ábra egyúttal a szivattyútelep optimális emelőmagasságának és az energia felhasználásának az értékeiről is tájékoztat. A legkisebb üzemeltetési költséget — érthetően — a legkisebb nyomásigényű, s egyben legkisebb vízszállítású szórófejnél kapjuk. A négyzetes kötésről a háromszöges kötésre való áttérés az opti-