Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Dr. Pálfai Imre: Beépített esőztető berendezések optimális szórófej-kötésének meghatározása

212 Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. Dr. Pálfai I.: Beépített esőztető berendezések m-es négyzetes kötésnél az 2-jelű kiviteli egységköltségek esetén kapott eredmények kézi feldolgozását mutatja be. A felrakott pontok alsó burkoló görbéje az optimális oldalarányhoz tartozó (egy adott területnagyságnál minimális) ráfordítások értékeit tartalmazza. Ugyancsak a 40 mx40 m-es kötésre vonatkozó, de a 2-jelű kiviteli egységköltségekkel végzett számítások eredményeit a 4 ábrán láthatjuk, a számítógép által kiírt formában. A 3. ábrához viszonyítva a koordináta tengelyeket itt felcseréltük, az A/B viszonyszámok feltüntetése pedig nem tényleges értékükkel, hanem egy jelkulcs szerint történt. A vizsgálatok első menetében a szórófejek legkedvezőbb vízszállítási tartományának a meghatározására, és az alapadatok változtatásából eredő hatások tisztázására törekedtem. Erre a célra a négyzetes kötéssel kialakított hat alapváltozatot (1. táblázat) használtam fel. Ezekre vonatkozóan az -Z-jelű egységköltségekkel számított évi összes ráfordítás burkoló görbéit az 5. ábrán tüntettem fel. Az ábra szerint a hat alapváltozat közül az évi összes ráfordítás legkisebb értékeit — a vizsgált teljes területi intervallumban — a 0,45 Ijs és az 1,20 Ijs vízszállítású szórófejeknél kapjuk. A 2-jelű egységköltséggel végzett vizsgálatoknál lényegében hasonló következtetésre jutunk, de itt a két legkedvezőbb változat ráfordítása között számottevő különbség már nincs. A szórófej vízszállításának és az eltérő kiviteli egységköltségeknek az összes ráfordításra gyakorolt hatását jól szemlélteti a 100 ha-os berendezések adatait bemutató 6. ábra, amelyen látható, hogy az 1- és a 2-jelű egységköltségek esetén egyaránt a 0,45 l/s és az 1,20 l/s közötti vízszállítás a legkedvezőbb, vagyis — a vizsgálatba bevont négyzetes kötések közül — a 18 mx 18 m-es és a 24 mX24 m-es kötés a legjobb. A 4000 m?\ha-lól eltérő vízfelhasználás (vagy az 1,0 Ft/kWh-tól eltérő energia-egységár) figyelembevételével végzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ezeknek a tényezőknek egy kb. ± 50%-os határon belüli változtatása a legkedvezőbb vízszállítási tartomány kialakulására nincs hatással [23]. Ilyen szempontból ugyancsak elhanyagolható az (3) összefüggésben szereplő kamat-tényező értékének a hasonló mértékű változásából eredő hatás is. A szórófej legkedvezőbb vízszállítási tartományának a meghatározása után a szórófej-kötés legkedvezőbb alakjának a kiválasztására került sor. A négyzetes kötés mellett az 1. táblázatban megadott háromszöges kötéseket vizsgáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy —- a 0,45 l/s és az 1,20 l/s vízszállítású szórófejek esetén — a legkisebb ráfordítással a 18 m X 22,5 m-es és a 24 m X 30 m-esháromszöges kötés valósítható meg (6. ábra), azaz a szórófejek olyan elhelyezése, amelynél a háromszög alapjának és magasságának az aránya 1:1,25. A legnagyobb ráfordítás a négyzetes kötésnél, a háromszöges változatok közül pedig az egyenlő oldalú háromszöges kötésnél adódik. Itt kell megjegyeznem, hogy a vizsgált szórófejkötések a csapadékeloszlás egyenletessége szempontjából nem teljesen egyenértékűek. A legjobb csapadékeloszlást az egyenlő oldalú háromszöges köR[Ft/ho] 3000 A 1 1 1 0 100 200 300 m 500 600 F[ha] 3. ábra. Az évi összes ráfordítás (R) alakulása a berendezett terület (F ) függvényében a 40 mx 40 m-es kötésnél (1-jelű egységköltségek, N: a mellékvezetékek száma) Puc. 3. 3aeucuMocmb cyMMapnux zodoeux 3ampam (R) om riAoufadu (F) npu coeduHenuu 40x40 M. (YdeAbHbie 3ampambi euda 1, N = KUCAO pacnpedeAumeAbmix mpyö) Abb. 3. Gestaltung des gesamten Jahresaufwands (R) in Funktion der eingerichteten Fläche (F

) bei einer Austeilung von 40 mx40 m. (Einheitskosten 1, N : Zahl der Nebenleitungen ) tésnél kapjuk, de Marjai [22] és Lipták [21] vizsgálatai szerint igen jó az eloszlási kép a négyzetes és az alappal egyenlő magasságú háromszöges kötésnél is, viszont az 1:1,25 arányban „elnyújtott" háromszög esetén az eloszlás egyenletessége már nem kielégítő. Éppen ezért a legkedvezőbb kötés kiválasztásánál az ilyen elnyújtott alakú háromszöges kötés nem vehető figyelembe. A költségeket és a csapadékeloszlást együtt mérlegelve, az alappal egyenlő magasságú háromszöges kötés ítélhető a legkedvezőbbnek, vagyis a 0,45 l/s vízszállítású szórófej esetén a 20,1 mx20,l m-es kötés, az 1,20 1/s-os szórófejnél pedig a 26,8 mx 26,8 m-es kötés. A ráfordítások további csökkentésének a lehetőségére a szivattyútelep optimális emelőmagasságának az adatai hívják fel a figyelmet. Az üzemeltetési költségek tárgyalásánál látni fogjuk, hogy a kisebb vízszállítású szórófejeknél az optimális emelőmagasság általában nem éri el az 50 m-t, tehát a hazánkban általánosan használt 10 kjj/cm

2 nyomásfokozatú csövek helyett elegendő a jelentősen kisebb anyagfelhasználású és egységárú 6 kpjcm

2-es csövek alkalmazása (1. ábra, .3-jelű görbe), még akkor is,