Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Dr. Fleps Walter: Új laboratóriumi szennyvízvizsgáló készülék (respirométer) II. rész. Mérések szakaszos üzemmód mellett

204 Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. Dr. Fleps W.: Űj laboratóriumi szennyvízvizsgáló készülék 1. úbru. Vegyes, ipari-házi szenny víznek a. 1' helps- jele modelltől eltérő alakú liUI-görbéje A sörbe határértéke kit. *I0() mg/l-nél van, mig a hígításos módszerrel inért BOX- kb. 420 mg/l volt Fig. 1. BOD curve differing in shape from- the I'ltelps model for a mixed, industrial-domestic effluent The limit of the curve is at round 400 nig/lit, whereas tlie BOD­nieasured by the dilution method was round 420 mg/lit megadott B()l<, amikor is L = 100%. Az ötnapos abszcisszához tartozó, r-szel jelölt pontok az ötna­pos BOI-ket jelentik. Látható, hogy ezek érteke függ K-tól, illetve a görbe alakjától. Phelps úgy találta, hogy folyóvizek esetében a BOI-görbe jól egyezik az elméleti görbével. Ugyan ő a K sebes­ségi állandó értékét 0,10-nek találta. Az ábráról leolvasható, hogy az ehhez az értékhez tartozó BOI s L-nek mintegy 68—70%-a, ami sokáig a bio­lógiai tisztító berendezések tervezéséhez szolgált kiindulásul. Később kitűnt azonban, hogy a házi szennyvizek esetében, bár ezek BOI-görbéje is elég jé>l megfelel az elméleti görbe alakjának, K értéke jóval nagyobb, gyakran it 0,25-t is eléri. A vizsgálatokat tovább folytatva az is kitűnt, hogy az ipari szennyvizek BOI-görbéje a legkülönbözőbb alakú lehet, és K értéke is tág határok között váltakozhat. Az elmondottak erősen aláásták a széles körben elterjedt BOI 5-meghatározás tekintélyét, mert nyil­vánvalóvá lett, hogv a B()I 5 a teljes tisztításhoz szükséges oxigénigénynek igen különböző százalé­kos részét képviselheti. A B0I 5 végeredményben csupán egy pontja a BO I-görbének, amely a maga egészében, de különösen határértéke, sokkal töb­bet árul el a vizsgálatidé) szennyvízről, mint a ha­gyományos B0I s meghatározása. A gyakorlatban elterjedt B0I 5 inkább csak a minőségileg azonos szennyvizek szennyezettségének az összehasonlí­tására, vagy egy adott szennyvíz szennyezettségi ingadozásainak a kimutatására alkalmas. Példa: Egy vegyes, ipari-házi szennyvíz BOI­görbéje. Egy vegyes ipari-házi szennyvíznek az elméletitől eltérő BOI-görbéjét a 4. ábra mutatja be. Az ábráról leolvasható, hogy egy kisebb meny­nyiségü, könnyen lebontható szennyezés lebontása után az oxigénfogyasztás szinte lineárisan nő (ami esetleg kémiai oxidációt is jelenthet!). A hígításos módszerrel mért BOI s 420 mg/l-es értéke elég jól egyezik a görbe kb. 400 mg/l-nek megfelelő határ­értékével. Példa: ft szak [testi szennyvíz BOI-görbéje. Egy alkalommal a Budapesti Csatornázási Mű­vek angyalföldi szivattyútelepén vett „északpesti szennyvíz" BOI görbéjét vettük fel. Az északpesti szennyvíz összetétele, kémiai és biokémiai oxigén­igénye általában elég változatos. A kromátos KOI pl. 400 és 800 mg/l között váltakozik, de munka­szüneti napokon lecsökkenhet 150—200 mg/l-re is. Az éppen vizsgált minta viszont az ellenkező vég­letet képviseli és a szokásostól már külső megjele­nésében is eltér (zöldes szín, „szerves" szag). KOI­ja két órás ülepítés után 1000 mg/l volt, szűrve pedig 790 mg/l. A szennyvíz hatnapos BOl-je a Iiígításos módszer szerint meghatározva 600 mg/l. A BOI-görbe felvétele céljából 500 ml két órát ülepített csapvíz hőmérsékletű szennyvizet mér­tünk levegő átbuborékoltatása közben a csapvízzel termosztált üzemkész respirométer (1.1 pont!) szakaszos üzemű reaktorába. A mérés természete­sen az eredeti, felrázott szennyvízzel is elvégezhető. A szennyvíz betöltése után a reaktort, a fedő egyik tubusának a kivételével, lezártuk. Nyitva hagytuk a kompenzáló edény egyik tubusát is. Miután meg­győződtünk a hőmérséklet állandóságáról, a reak­tort és a kompenzáló edényt óvatosan lezártuk, és megkezdtük az oxigén-felvétel, mérését Óránként, később nagyobb időközökben feljegyeztük a leol­vasott értékeket és a leolvasás időpontját. Tájé­kozódásul közöljük, hogy 20 °C-on és 1 atmoszféra nyomáson 1 ml vízgőzzel telített oxigéngáz súlya 1,3 mg, azaz 250 ml-es oxigénbürettát használva ( = kb. 325 mg 0 2) 500 ml szennyvíz bemérése ese­tén a mérhető BOT felső határa mintegy 650 mg/l. Ha ez nem elegendő, akkor a készüléket megnyit­juk, az oxigénbürettában a víznívót leengedjük, és a bürettát újratöltjük oxigénnel. A készüléket ismét lezárva a mérést ilyen módon tetszésszerinti oxigénfogyasztásig folytathatjuk. Esetünkben a BOI-görbét egyrészt regiszt rál­tuk, másrészt, mivel az ötnapos regisztrátum 2,5 méter hosszú, egyszerűség kedvéért a munkaidő alatt 2—3 óránként le is olvastuk a víznívó állását, amit 1,3-el beszorozva megkaptuk a mindenkori oxigénfogyasztást mg-okban. Az így kapott érté­keket az idő függvényében ábrázolva szerkesztet­tük meg az 5. ábrán, látható görbét. Az 5. ábra alapján a következőket állapíthatjuk meg: A szennyvíz lebomlása jelentős késéssel indul meg, aminek valószínűleg az az oka, hogy a szenny­Bl lt s-i70mg/l / lt s-i70mg/l < / / 0 1 2 3 [nap] .5. ábra. 2 óra hosszal ülepített északpesti szennyvíz BOI­görbéje Az oxigénfogyasztás az C>. napon ismét, erősödik, aminek oka esetleg nitrifikációs folyamat is lebet. A hígításos módszerrel mért hatnapos BOI «00 mg/l volt Fig. 5. BOD cu%ve of Nortli-l'est waste water settled for 2 hours The oxygen uptake becomes again more intensive on the 5-th day, which may be due also to a nitrification process. The ti-day BOI) measured by the dilution method was 000 mg/lit

Next

/
Thumbnails
Contents