Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Rácz Tamás–Rymorz Pál–Timler Róbertné: A budapesti szennyvízelvezetési és tisztítási program megvalósulása

Rácz T.—Rymorz P.—Timler R.-né: A budapesti szennyvízelvezetés Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. 199 dés vagy más megoldás. Ha a beruházó eldöntötte a szükséges külföldi együttműködés arányát és a pénzügyi előirányzatokat, a devizaigényt is biztosítják, ennek realizálásában meghatározó szerepe lesz a Külkereskedelmi Minisztériumnak, illetve a tárca lebonyolító vállalatának, a NIKEX-nek. A döntések előkészítésének nagyon fontos szempontja, hogy— a népgazdasági érdekeknek megfelelően— elsőbbséget kell biztosítani a szocialista országokkal való együttműködésnek. Ilyen vonatkozásban vannak már Ígéretes kezdeményezések; a Szovjetunió illetékes szervei jelezték közreműködési készségüket a program végrehajtásában. Nemcsak Budapest, hanem az ország környnzetvédelme szempontjából isf ordulatként ériékelhető hogy egy baráti ipari nagyhatalom ad segítséget szenny víztisztítási bázisunk megteremtésében. A budapesti szennyvíztisztítás szükséges hatósági feltételei Az előzőekben már utaltunk arra, bogy a program megalkotásának egyik indítéka a szeímvvízbírságos ösztönzés realitásának megalapozása volt. Ebből következik, hogy a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak a Fővárosi Csatornázási Művektől meg kell kapnia a program V. ötéves tervi ütemtervét, az elkövetkező ellenőrzés alapját. A hatósági tevékenység minden vonatkozásban nagyon fontos segítője és kísérője lesz a program megvalósításának. Ezt a segítséget nemcsak a kötelezés ereje biztosítja, hanem a realitások figyelembevétele is. Vízügyi, egészségügyi, építési és más illetékes hatóságaink teljes mértékben tudatában vannak, hogy a két millió lakosú fővárosunkban a szenny víz program végrehajtása jelentős építési nehézségeket okoz, amit csak körültekintő és az adottságokhoz igazodó előírásokkal lehet feloldani; a szükséges kompromisszumok sokszorosan megtérülnek azzal a ténnyel, hogy megoldódik Budapest szennyvizeinek biológiai tisztítása; a realitások nem maximális, hanem optimális program végrehajtását követelik. Végezetül röviden megemlítünk egy olyan kérdést, amely voltaképpen nem része a beruházásnak, mégis meghatározó feltétele annak eredményességének: ez az üzemelésre való felkészülés. Közismert, milyen nehéz feladatot old meg nap mint nap a Fővárosi Csatornázási Művek, amikor gondoskodik a főváros csatornarendszerének zavartalan működéséről. Ezek a jelen gondjai, amikor a keletkező és elvezetésre kerülő szennyvizekhez képest elenyésző a tisztított szennyvíz mennyisége. Nagyságrendben növekszenek a várható gondok, ha a szennyvíztisztítás is az alapfeladatok közé kerül. Akár a több tízmiliárd forintos állóeszköznövekmény oldaláról, akár a mechanikai-kémiaibiológiai technológia oldaláról vizsgáljuk, egyértelműen kiviláglik az üzemelési tevékenység és felelősség igen jelentős emelkedése. Ezeknek a feladatoknak csak módszeres és • tudatos felkészüléssel lehet eleget tenni. Felvetődik a telepeken dolgozó szennyvíztisztító munkások szakmunkás kategóriájának megteremtése és ilyen szakmunkások képzésének szükségessége. Fontos feladattá válik, hogy az üzemelésben résztvevőket minden szinten (munkás, technikus, mérnök) előkészítsék feladataikra. A Fővárosi Csatornázási Műveknek technikailag és gazdaságilag, tevékenységében és szervezetében elő kell készülnie a program megvalósulására. Az eddig leírtakkal megkíséreltük érzékeltetni azoknak a feladatoknak a súlyát és nagyságát, amelyek a szenny vízprogram megvalósulása kapcsán a beruházás irányítói előtt állnak. Nem foglalkoztunk érdemben a Duna nemzetközi szennyeződésének alakulásával, ami ugyancsak meghatározóan fontos kérdés, de a megoldás jellege (nemzetközi szabályozás stb.) eltér a már említett budapesti megoldásoktól. A két téma mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz, mert: - a környezetvédelem komplexicitása a közeljövőben szükségszerűen vezet nemzetközi egyezmények megkötéséhez; — a jövőbeni tárgyalási pozícióink alapvetően javulnak, ha a Duna-völgy fejlődéséhez — magunk részéről — Budapest szennyvizeinek tisztításával járulunk hozzá. Verwirklichung des Abwasserbeseitigungs- und Ab wasserklär-Programms der Stadt Budapest Rácz, T

., Rymorz, P. und Frau Timler, II. In <len 60-er Jahren des XIX. Jahrhunderts wurde die Versorgung mit öffentlichen Werken in Pest, Buda und Obuda ein Erfordernis, weil ohne diesen die Schaffung der modernen Hauptstadt Budapest für das in Industrialisierung begriffene Land nicht möglich gewesen wäre. Das damals gebaute Budapester Kanalsystem dient auch heute noch der Hauptstadt und sorgt dafür, dass die Abwässer in die Hönau gelangen. Hundert Jahre später hat der Umweltschutz die Klärung der anfallenden Abwässer der Stadt Budapest ähnlicherweise erforderlich gemacht; der Gesundheitsschutz, die ungestörte Entwicklung unserer inzwischen 2 Millionen Einwohner zählenden Grosstadt erfordert dies gerade so, wie die infolge der zunehmenden Verunreinigung der Donau eingetretene Situation. Darüber hinaus, dass die Lösung der Budapester Ab Wasseraufbereitung eine hervorragende Aufgabe des Hauptstädtischen Rats geworden ist, ist sie auch eine Landesfrage. Budapest konzentriert ein Fünftel der Bevölkerung Ungarns und ein Drittel der Industriekapazität. Die Leitung des Hauptstädtischen Rats bereitete — zusammen mit dem Zweig Wasserwirtschaft und der wasserwirtschaftlichen Behörde - schon seit Jahren bewusst die Erfüllung dieser Aufgabe vor. Es wurde ein Kanalisationsrah menplan ausgearbeitet, der für Jahrzehnte die Weiterentwicklung lies hauptstädtischen Kanalnetzes vorsieht und den Ort der Abwasserkläranlagen absteckt. Als Modernisierung bzw. Abstimmimg des Rahmenplans kann das „Abwasserableitungsund Abwasserklärungsprogramm der Stadt Budapest" eingeschätzt werden, das jene Aufgabe bis zur .lahrlausend wende zum Ziel setzte, sämtliche in öffentlichen Kanälen abgeleitete Budapester Abwässer biologisch zu klären. Neben dem hauptstädtischen und nationalen Gewässerschutz steuern auch die Ergebnisse der bisherigen Tätigkeit dazu bei, dass die Regierung in der Periode des V. Fünfjahrplans die finanziellen Bedingungen für den Beginn des Programmes sichert: die Südpester Anlage wird auf eine Kapazität von 72 000 m'/Tag erweitert und die mechanische Vorklärungsstufe des I. Ausbaus der Nordpester Anlage (Palota Insel) mit einer Kapazität von 14 000 m

3/Tag errichtet. In Ungarn wurde bisher keine Abwasserkläranlage von solcher Grösse, nicht einmal in annäherndem Aus-