Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Rácz Tamás–Rymorz Pál–Timler Róbertné: A budapesti szennyvízelvezetési és tisztítási program megvalósulása

I HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 50. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 189 — 236. oldal Budapest, 1976. május A budapesti szennyvízelvezetési és tisztítási program megvalósulása KÁCZ TAMÁS • — RYMORZ PÁL** — TIMLER RÓBERT NÉ*** A csatornarendszer kialakulásának elvei és megvalósulása A mai budapesti —- egyesített rendszerű — csatornahálózat a XIX. század közepén és végén alakult ki. A csatornázás létesítése új korszakot jelentett a főváros életében, mert — ugrásszerű fejlődést lehetett elérni Budapest akkori egészségügyi helyzetében : utána és feltehetőleg részben általa szűntek meg a nagy budapesti járványok, — a korszerű európai főváros létrehozásának (l'est, Buda, Óbuda egyesítése) meghatározó) előfeltétele volt a csatornarendszer megteremtése (gondolunk például a nagyvárosi úthálózat kialakításánál az utak víztelenítésére), — ez a rendszer alapjában több mint száz éve szolgaija az időközben két millió lakost befogadó nagyvárost. Érdemes ennek a csatornázásnak néhány kialakítási feltételével foglalkozni: 1. Megalkotásában olyan hazai és külföldi szakemberek vettek részt, mint Fodor József orvosprofesszor, fíeitter Ferenc a Fővárosi Közmunkák Tanácsa képviselője, és J. W. Bazalgette, London akkori főmérnöke,- akik kiemelkedő technikai színvonalú csatornarendszert terveztek és építettek. 2. A korszerű budapesti vízellátás megteremtésének előfeltétele volt a korszerű csatornázás kiépítése. A XIX. században igen pozitív felismerésként értékelhetjük azt, hogy az akkori szennyvízmennyiség (mintegy 40 ezer m

3/nap) befogadására a talaj már nem alkalmas, ezt csak a Dunával lehet megoldani. Ez a felismerés tette lehetővé, hogy az addig saját-kutas víznyerést (a jórészt fertőzött vizű kutakat) közműves vízszolgáltatással lehetett felváltani. így — a megnövekedett igényeknek megfelelően — a vízfogyasztás terén rövid idő alatt lényeges emelkedés következett be. * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. ** Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság, Budapest. *** Országos Tervhivatal, Budapest. 3. A csatornázás alapjainak lerakása egybeesett a budapesti ipar jelentős fejlesztésének időszakával. íly módon a tervezett rendszer már megépülésének kezdetén képes volt arra, hogy az ipari szennyezést is eltávolítsa keletkezési helyéről. 4. A város fejlődése és egészségügyi helyzete tehát a csatornázás feladatát egyrészt elodázhatatlanná tette, másrészt rendelkezésre álltak a feladat megoldására alkalmas szakemberek is. Mindez azonban a gazdasági feltételek teljesülése nélkül nem lett volna elegendő a feladat végrehajtásához. Az alapcsatornarendszer továbbfejlesztése A XIX. században megteremtett rendszer a mai budapesti csatornázás alapja (1. ábra). Elődeink alkotásának értékéből mit sem von le az a tény, hogy ez a csatornarendszer jelentős bővítésre — és korát tekintve teljesen indokoltan — felújításra és rekonstrukcióra szorul. A kép teljességéhez tartozik, hogy ez a bővítési, felújítási és rekonstrukciós igény már évtizedek óta egyre nagyobb mértékben fennáll, de kielégítése — elsősorban a kellő anyagi fedezet híján —- nincs arányban a szükséges mértékkel. így aztán az ilyen jellegű feladatok nagyon jelentős költségigénnyel jelentkeznek most a Fővárosi Csatornázási Művek, illetve a Fővárosi Tanács éves és távlati terveiben. A szennyvíztisztítás követelményeinek jelentkezése Mindezeken túl, a főváros csatornázásában olvan feladat jelentkezik egyre fokozódó feszítéssel, ami a meglevő adottságok megőrzése és továbbfejlesztése mellett új korszakot jelent a főváros vízminőségvédelmében: a budapesti szennyvizek tisztítását kell megoldani. A csatornarendszer révén a budapesti szennyvízmennyiség gyakorlatilag egészében a Dunába