Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
4. szám - Tokár Tiborné dr. Rudas Julianna: Számítási segédlet a vízhiányt mérő vízkorlátozási mutató meghatározásához
188 Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. Tokár T.-né, dr. Rudas J.: Számítási segédlet. — másrészt kísérletet teszünk az egyes vízkorlátozási mutatók meghatározására a sztochasztikus folyamatok elmélete alapján. IRODALOM [1] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI): Vízkészletgazdálkodási Értelmező Szótár (Tervezet), Budapest, 1968. [2] Csermák Béla: A vízhasználatokkal kapcsolatos időszerű hidrológiai és vízkószletgazdálkodási kérdések. Kandidátusi értekezés (Kézirat), Budapest, 1968. [3] Domokos Miklós: Módszer a vízkószletgazdálkodási döntések eddiginél jobb megalapozására. Hidrológiai Közlöny, 1971/8—9. [4] Votruba, L.: Uplatnemi ekonomickyeh hledisek pri (lodavce vody. Prace CVUT. Praha, 1963/3. [5] Dyck, S.— Schramm, M.: Quering Theory and multiple purpose reservoir design. 1 ASH Symposium of Garda, 1966. Hydrology of lakes and reservoirs, Volume 2. [6] Dyck, S. — Schramm, M. : Stochastisc.he Metoden der Speicherwirtschaft. Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft 28. VEB Verlag für Bauwesen. Berlin, 1968. [7] Klemes, V. : Reliability estimates for a strorage reservoir with seasonal input. Journal of Hydrology. January 1969. [8] Szigyártó Zoltán: Hidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Vízügyi Közlemények, 1966/4. [9] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI): A vízgazdálkodási mérleg általános módszertanának fejlesztése. Összefoglaló jelentés. Témaszám: II. 1. 1. 4/1970. [10] Doob, K. J. : Stochastic Processes. John Wiley and Sons. 1953. Berechnungsbehelf zur Bestimmung des Wasserbelieferungs-Einschränkungsfaktors als Mass des Wassermangels Frau Tokár, T., dr. Rudas, J. Zweckmässig werden Berechnungsbehelfe zur Bestimmung des Wassereinschränkungsfaktors ausgearbeitet, der den Quotienten der in der Gegenstandsperiode seitens der Wasserverbraueher beanspruchten jedoch nicht verfügbaren Wassermenge und der gesamten beanspruchten Wassermenge anzeigt. Bei der Bestimmung der Berechnungsbehelfe haben wir berücksichtigt, dass der Wassereinschränkungsfaktor X definitionsmässig proportionell zum bestimmten integral ist, berechnet für ein Intervall (a—b ) der Flächen unter der Abflussverteilungsfunktion. Für unsere Untersuchungen haben wir 14 langjährig berechnete und für verlässlich betrachteten Abflussmengen-Evidenzprofile ausgewählt. Als Grunddaten haben wir die aus den vieljährigen Tageswerten des Gegenstandsmonats — mit Einreihung in Klassenabschnitte — erzeugten Abflussmengen verwendet. Im Laufe unserer Untersuchungen haben wir zu jedem einzelnen Monat des Jahres für alle 14 Profile sogenannte Ausgleich-Funktionen abfeleitet und aufgrund dieser gelangten wir sowohl zu den gemeinsamen Gruppenfunktionen der zu den einzelnen geographischen Einheiten gehörenden Profile, als auch zur Anwendung der im beliebigen Monat des Jahres anwendbaren Funktionen. Um die Anwendbarkeit dieser Methode zu beweisen, wird ein Beispiel gezeigt. Im weiteren — wollen wir einerseits Berechnungsbehelfe zur Bestimmung des Wassereinschränkungsfaktors /,., ausarbeiten. Die im Interesse dieser Zielsetzung gemachten ersten Schritte zeigen, dass die hier dargelegte Methode der Bestimmung der Berechnungsbehelfe angewendet werden kann (Abb. 7); — machten wir andererseits Versuche zur Bestimmung der einzelnen Wassereinschränkungsfaktoren aufgrund der Theorie der stochastischen Prozesse. Computation aids for determining the supply restriction index measuring the water shortage By Mrs. Tokár, T., dr. Rudas, J. The consumer demands which could not be satisfied during a particular' period, related to the total demand during the same period is understood as the supply restriction index A for the determination of which the development of computation aids was found expedient. In compiling the computation aids the definition of the supply restriction index A was used, according to which the latter is proportionate to the definite integral of the discharge distribution curve in the interval a — b. For the studies 14 gaging sections with long records and believed to be reliable were adopted. The daily discharge data for a particular month were classified into intervals and the data thus obtained were used in the analysis. For each month of the year and for each of the 14 gaging sections "best fitting" functions were produced, from which the common group-function of gages in given geographical units, as well as the functions applicable in any month of the year were obtained. Two examples illustrate the applicability of the method. In the future — it is intended to compilo computation aids for determining the supply restriction index A 2. The first steps towards this aim have demonstrated the applicability of the method described in the foregoing (Fig. 7). — an attempt will be made at the determination of specific supply restriction indices based on the theory of stochastic processes (Folytatás a 182. oldalról) A Szennyvíz Szakosztály a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közösen 1975. november 26-án ,,Szennyvíziszap elhelyezése, mezőgazdasági hasznosítása" címmel ankétot rendezett, amelyen a következő előadások hangzottak el: Bartha István: A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok adottságai és kezelése. I>r. Tóth Jenő: A szennyvíziszap kémiai tulajdonsága. Az iszap deponálása. Dr. Csaba Levente: Az iszapelhelyezós agronómiai feltótelei. Kiss György: Az iszapelhelyezés gazdaságossági kérdései. Felkért hozzászóló volt: dr. Csanádi Mihály. A vitát Mucsi György vezette. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály a Hidraulikai és a Műszaki Hidrológiai Szakosztállyal, valamint a Békés megyei Területi Szervezettel közösen 1975. november 27-ón Budapesten előadó üléstrendezett, a következő programmal: Dr. Szalay Miklós: Kitört árvizek számítógépes szimulációja a Körösök árterén. Szlávik Lajos: A mályvádi árvizi szükség tározó hidTológiai vizsgálata. Felkért hozzászólók voltak: az első előadáshoz Némethy László és Károlyi Csaba, a másodikhoz dr. Csorna János és Bencsik Béla. A vitát Zorkóczy Zoltán vezette.
