Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
4. szám - Dr. Horváth Imre: Átfolyási vizsgálatok zárt gyorsszűrőben. (Hozzászól: Mészáros Gábor, Pálhidy Attila)
162 Hidrológiai Közlöny 1976. 4. 42. Dr. Horváth 1.: Átfolyási vizsgálatok Az átfolyási hullámok (súlyfüggvények) integrálgörbéjének (az átmeneti függvények) megszerkesztése lehetővé teszi az ún. átfolyási görbe elve alapján történő közelítő értékelést is. Eszerint a definiálható áramlástani hatásfokok [11, 16]: ta Vt V m Q m í?al = 7- = -f>— ; Va2 = -fr—-; r)a3 = 7r— (3a c) tsz V R V R (J^ A fentiekben említett dimenziós és dimenzió nélküli jellegszámokat a 3a—e ábrák alapján számítottuk, és azokat az 1. táblázatban összefoglaltuk, kiegészítve a vizsgált szűrőre vonatkozó fontosabb üzemi paraméterekkel. 4.2 Áramlástani és reaktortechnikai értékelés Felvetődik a kérdés, hogy a bemutatott mérési és számítási eredményeket miképpen lehet értelmezni és hasznosítani a gyakorlati tervezés és az üzemeltetés szempontjainak figyelembevételével. A továbbiakban erre a kérdésre kívánunk feleletet adni. Mindenekelőtt egy koncepcióbeli különséget célszerű kiemelni. A szűrési technológiában általában a szűrési sebesség alapján történik a méretezés és a műtárgyak üzemeltetése, természetesen további változók egyidejű figyelembevételével. Könnyen belátható azonban, hogy a tartózkodási idők meghatározása és ismerete — amelyek nyilvánvalóan szoros kapcsolatban állnak a szűrők terhelésével, és így a szűrési sebességgel is — további információkat ad az áramlástani, és ezzel együtt a tisztítástechnológiai folyamatok lefolyásáról. Sőt, ha nem csupán az átlagos tartózkodási időket vesszük számításba, hanem a tartózkodási idők eloszlását is, akkor statisztikai értelemben a problémakör lényegesen jobb megközelítése érhető el. Márpedig a fentiekben ismertetett átfolyási karakterisztikák az áramló közeg — a szűrendő, víz — tartózkodási időeloszlásait reprezentálják és az említett időparaméterek a statisztikai eloszlások jellemző paramétereinek tekinthetők (például tf a médián, t m a modus, stb.) [4]. Az eddigiekből a következő lényeges megállapítások tehetők. A szűrőkben lejátszódó áramlástani folyamatok jellemzésére a tartózkodási idők, ill. időeloszlások célszerűen alkalmazhatók statisztikai szempontok figyelembevételével. Ez a szűrők hidraulikai méretezésének egyik alapvető szempontja lehet, hasonlóképpen, mint a víz- és a szennyvíztisztítási technológia egyéb műtárgyai -|F ' T, -MOS ^ esetében. A tartózkodási idők és időeloszlások tervezési és üzemeltetési alapadatokként történő figyelembevétele képezheti áramlástani szempontból az elvi alapját, annak, hogy a szűrőket a vegyipari reaktorok analógiájára reaktortechnikai módszerekkel vizsgáljuk és méretezzük. Mint ismeretes, a vegyipari reaktoroknak két fő Jdö,t[s] csoportja értelmezhető hidraulikai megfontolások alapján. Ezek: az ideális csőreaktor, és az ideális tartály reaktor [1, 2, 9]. A gyakorlatban előforduló bármely reaktortípus a fenti két ideális határeset közé sorolható, 3a—e ábra. Az átfolyási hullámok értékelése ós a hidraulikai jellegszámok értékével jellemezhető az (1—5. kísérletek) ideális esetektől való eltérés. Másszóval az ideális csőés tartályreaktoroktól való eltérés mértéke hasznos Figs. 3a—0. Evaluation of flow-through hydrograptts (runs kiindulási adat lehet a műtárgyak — a valóságos No. 1 — 5) reaktorok — teljesítményének megítélésekor. Odó, t[s] f, - 90s tr-XOs U-3l5s t, -ms (4kísértet) v„* 15 m/h a,- iSii/s tv-Ws Jdö, t[s] V B- 60m/h Oy- 6,16 l/s ts,-iOU (1. kísértet) - 30 s • 65 s t„- 80 S t,-202s Jdó,t[s] v„ - 10 m/h 0, - 1,03 t/s t„ - 633 S (S. kísértet) f„ -Ws tf -»2 5 t m - ms t, -ms
