Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

3. szám - Dr. Gabriel András: Az erózió mértékéről és lejtős területek mértékadó lefolyásának kérdéséről

12G Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. Dr. Gábriel A.: Az erózió mértéke Ha Ven Te Chow árhullámkép-számítási mód­szerét a szántóföldi talajvédelemnél alapul vehető 10 és 5 éves gyakoriságú esetre is sikerül hazai viszonyokra alkalmassá tenni, talajvédelmi terve­zésünk új értékes segítséget fog kapni. Az adaptálás azonban nem ment fel a hazai kutatás alól. Az ehhez való hozzájárulás céljából újra megindítjuk az 1968-ban abbamaradt lefolyás- és eróziómérést. A lefolyásmérést gyepesített levezető vízgyűjtő­területére is kiterjesztjük. Következtetések 1. A kisparcellás vizsgálatok szerint a Wisch­meier — Smith képletbe a gabonafélékre és kapás­növénvekre, valamint a vízszintes művelésre vo­natkozóan javasolt szorzótényezők megfelelnek a helyi viszonyoknak. 2. Az évelő pillangósokra a fenti képletben hasz­nált tényező a vizsgálatok szerint kicsi. Ezekre a növényekre hasonlóan gyenge termőhelyeken a gabonaféléket megközelítő szorzótényező alkalma­zása látszik indokoltnak. 3. Hosszabb lejtőkön végzett mérések szexint a vízszintes és különösen a sávos művelés a lejtő­iránvúhoz képest előnyösebb, mint a fenti képlet­ben használt tényezők szerint. 4. Lejtős területek vízrendezésének tervezésé­nél, ahol a domborzat jelentősen befolyásolhatja a csapadékeloszlást, nem célszerű a mértékadó lefo­lyás számításához az országban megállapított 16 csapadékkörzet esetleg távoli főállomásáról venni a csapadékadatot. Közeli adat hiányában jobb egy általános, nagyobb értékkel számolni. 5. Lejtős mezőgazdasági terület vízrendezésé­nél, ahol 10, esetenként 4—5 éves gyakoriságú csapadékra célszerű méretezni, 10 éves gyakoriságú csapadék alapul vételénél egyelőre Frevert mere­dekebb lejtőkre megadott lefolyási tényezőit, 4—5 éves gyakoriságú óracsapadék esetén Frevert enyhébb lejtőkre közölt tényezőit használhatjuk. 6. A 10, illetve 4—5 éves gyakoriságú csapa­dékra való méretezéshez is célszerű lenne hazai viszonyokra adaptálni Ven Te Chow árhullámcsúcs számítási módszerét. IRODALOM [1] Bacsó N.: Záporerősség és gyakoriság területi el­oszlása Magyarországon. MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei. Budapest, 1964. 1—2. [2] Duck T.: Alapfokú talajvédelem a mezőgazdasági üzemekben. Budapest, 1968. [3] Erődi—Horváth és tsai: Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. Budapest, 1965. [4] Frevert, R. K.—Schwab 0. G. és tsai: Soil and Water Conservation Engineering. New York, 1959. [frit Gábriel A.: Egyes művelési módok ós különböző növénytakarók hatása az erózióra ós a talaj viz­nyelőképességóre. A grártudományi Egyetem Mezőg. Karának Közleményei. Gödöllő. 1960. [6] Gábriel A.: A lefolyás ós erózió mórtéke néhány növény alatt és egyes művelési módok esetén. Agrártudományi Egyetem 1970. évi Közleményei. Gödöllő. 1970. [7] Grant, K. E.: Erosion in 1973—74: the record and the challenge. Journal of Soil and Water Conserva­tion. 1975. 1. [8] Horváth V.: Víz okozta erózió — Talajvédelem. Kertészeti Egyetem jegyzete. Budapest, 1972. [9] Kazó B.: A talajok vízgazdálkodási tulajdonságai­nak meghatározása mesterséges esőztető készülék­kel. Agrokémia és Talajtan. 1966. 2. [10] Kent, K. M.: A Method for Estimating Volume and Rate of Runoff in Small Wathersheds, USDA Soil Conservation Service, 1968. [11] Kiss A.—Prímás A.—Regős F.: Irányelvek lejtős területek üzemi meliorációs tervezéséhez. OMMI kiadványa. Budapest. 1973. [12] Motoc, M.—Trasculescu, F.: Talajpusztulás, talaj­védelem a mezőgazdasági területeken. Bukarest, I960. [13] Oroszlány J. : Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban, Budapest, 1965. [14] Somogyi M.—Lenkey T.: Az 1963. szeptemberi gyömrői felhőszakadás. Vízügyi Közlemények 1964. 9. [15] Stefanovits P.: Talajpusztulás Magyarországon. OMMI kiadványa, Budapest. 1964. [16] Szoboljev, Sz. Sz.: Razvitie erozionnüh processzov v evropejszkoj csaszti SZSZSZR i bor'ba sz nimi. Moszkva, 1948. [17] Wisnovszki I.: Dombvidéki vízgyűjtőterületeken összegyülekező árvizek számítása. Vízügyi Köz­lemények. 1968. 4. 0 CTeneHH 3po3nn H 06 onpeaejieHHH pacMeTHoro CTOKa Ha CKJlOHOBblX TeppHTOpHflX fl-p raöpusAb, A. B nepBoií qacTU CTaTbii H3JiaraioTCfl HetcoTopbie pe3yjib­TaTbi 10-JieTHiix HCCJieflOBaHníí 3po3ini (TaSjiHua 1), KOTO­pbie ßbiJiH npoflejiaHbi aBTopoM B re.aeji.ne Ha onbiTHbix ruioinaflKax JUIH N3MEPEHIM CTona «HHHOÍÍ 20 M, HMCKMUHX necHaHyio noiBy H pacnojioweHHbix Ha CKJioHax c yicio­HOM 8,7%. CoiJiacHO oiibiTHbiM .naHHbiM Ha ynacTKax, 3aHjiTbix no/I 3epH0Bbie KYJIBTYPBI II nponauiHbie M Ha oöpaóoTaHHbix Bfloub ii rronepetc CKJiOHa yqacTKax, CTe­rieHb H3MepeHHOÍÍ 3p03IIH COOTBeTCTByeT OTHOlljeHHIO TCX KO3(|)(J)IIHHGHTOB, I-coTopue NPHMENJIIOTCFI fljifl pacteTa ro/jo­BOH 3p03IIH B H3BeCTH0M ypaBHCHHH fljlfl OlteHKH nOTepH noMBi.i BiiuiMsiíepa—Civurra. Ha YNACTKAX, 3aH>rrbix rto/t MHorojieTHiie TpaBbi, H3MepeHHwe 3po3iioHHi>ie noTepn noMBbi npeBbicujiH 3HaneHHíi KostjuJiunHeHTOB, npHMeHflc­Mbix B 3TOM cjiynae B ypaBHemiM. ABTOP npeAJiaraer Ha nOMBaX, OTJlIIMaiOUtHXCH HH3KOÍÍ riJIOflOpOflHOCTblO, fljia MHOrOJieTHHX TpaB npHMeHHTb K03(j)(])HHHeHT, ÖJ1H3KHÍÍ K npHMeHíiiouteMycji nnn 03HMbix 3epH0Bbix. Ha ÄJiHHHbix CKJiOHOBbix yqacTKax noTepH noMBbi, onpeaejieHHbie cnocoGoM oö-beiwa BO/jopoHH (6opo3fl), (TaßjiHua 2), a TaK>Ke pa3Hima Meway BapnaHTaMH H3­YMemiH BO MHoro pa3 npeBbiuiajiH BemiMHHbi, nojiyqeHHbie Ha CTOKOBbix njioma^Kax. Bo BTopofi qacTH CTaTbit paccMaTpuBaiOTCH Bonpocbi pac^eTHoro CTOKa Ha HaKJioHHbix MecTHOcrax. ABTOP npefljtaraeT onpe/tenflTb pacteTHbiii CTOK Ha eejibCKOXo­3HÍÍCTBeHHbIX YrOflbJIX Ha OCHOBaHHH ^aCOBOH CyMMbI oca^KOB 10-JieTHeü HJIH iiHor.ua 4—5-JieTHeft noBTopae­MOCTH noná iTo c noMombto KoatfiijH-mHeHTOB CTOKa ópe­BepTa. Hjih onpeaeJteHHH pacMeTHoíí CYMMH ocaztKOB HY>KHO 6ojiee T0MH0e pafloHHpoBaHHe ocaflKOB no cpaB­HeHHIO C HaCTOfUItHM. üpH OTCYTCTBHH SjIHMOHIIieH MeTe­opojiorHqeCKofi CTaHiuin, oSecnemiBatoutefi 3aMep ocafl­KOB, npu npOTHBOapOSHOHHOM npOeKTIipOBaHHIl aBTOp CMHTaeT neJTecoo6pa3HbiM noacTaHOBKy tacoBoií cyMMbi ocaflKOBB40 MM,BCJiyMae nejtecoo6pa3H0CTH npHMeHeHH5i paCMeTHoro JJHBHH 10-jreTHeü noBTopneMOCTH. KpaTKo H3Jto>KeH MeTOA pacMeTa nni<a naBO/uca no Bsit Ts tloy, KOTopbiíl npiiMeHHM fljia onpeaeJteHHH pacteT­Horo CTOKa Ha Majibix Boaocßopax. T. K. STOT cnocoö B BeHrepcKHX ycjtoBitííx npnMeH5teTC?t npu npoeKTHpoBanHH paßoT no 3aKpenJieHHio oßparoB, npMHHMaíi BO BHHManne ocaaKH 25-jieTneii noBTopneMOCTH, aBTop ctHTaeT nejte­coo5pa3HHM npuMeHeHiie Toro cnocoöa H ^JTH oca^KOB 5 h 10-jieTHeíí noBTopaeMOCTefi. The rale of erosion and determinalion of the design runoff from sloping areas By Dr. Gábriel, A. In the first part some results of erosion studies con­ducted over 10 years are described (Table I ). The stu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents