Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
3. szám - Dr. Gabriel András: Az erózió mértékéről és lejtős területek mértékadó lefolyásának kérdéséről
12G Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. Dr. Gábriel A.: Az erózió mértéke Ha Ven Te Chow árhullámkép-számítási módszerét a szántóföldi talajvédelemnél alapul vehető 10 és 5 éves gyakoriságú esetre is sikerül hazai viszonyokra alkalmassá tenni, talajvédelmi tervezésünk új értékes segítséget fog kapni. Az adaptálás azonban nem ment fel a hazai kutatás alól. Az ehhez való hozzájárulás céljából újra megindítjuk az 1968-ban abbamaradt lefolyás- és eróziómérést. A lefolyásmérést gyepesített levezető vízgyűjtőterületére is kiterjesztjük. Következtetések 1. A kisparcellás vizsgálatok szerint a Wischmeier — Smith képletbe a gabonafélékre és kapásnövénvekre, valamint a vízszintes művelésre vonatkozóan javasolt szorzótényezők megfelelnek a helyi viszonyoknak. 2. Az évelő pillangósokra a fenti képletben használt tényező a vizsgálatok szerint kicsi. Ezekre a növényekre hasonlóan gyenge termőhelyeken a gabonaféléket megközelítő szorzótényező alkalmazása látszik indokoltnak. 3. Hosszabb lejtőkön végzett mérések szexint a vízszintes és különösen a sávos művelés a lejtőiránvúhoz képest előnyösebb, mint a fenti képletben használt tényezők szerint. 4. Lejtős területek vízrendezésének tervezésénél, ahol a domborzat jelentősen befolyásolhatja a csapadékeloszlást, nem célszerű a mértékadó lefolyás számításához az országban megállapított 16 csapadékkörzet esetleg távoli főállomásáról venni a csapadékadatot. Közeli adat hiányában jobb egy általános, nagyobb értékkel számolni. 5. Lejtős mezőgazdasági terület vízrendezésénél, ahol 10, esetenként 4—5 éves gyakoriságú csapadékra célszerű méretezni, 10 éves gyakoriságú csapadék alapul vételénél egyelőre Frevert meredekebb lejtőkre megadott lefolyási tényezőit, 4—5 éves gyakoriságú óracsapadék esetén Frevert enyhébb lejtőkre közölt tényezőit használhatjuk. 6. A 10, illetve 4—5 éves gyakoriságú csapadékra való méretezéshez is célszerű lenne hazai viszonyokra adaptálni Ven Te Chow árhullámcsúcs számítási módszerét. IRODALOM [1] Bacsó N.: Záporerősség és gyakoriság területi eloszlása Magyarországon. MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei. Budapest, 1964. 1—2. [2] Duck T.: Alapfokú talajvédelem a mezőgazdasági üzemekben. Budapest, 1968. [3] Erődi—Horváth és tsai: Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. Budapest, 1965. [4] Frevert, R. K.—Schwab 0. G. és tsai: Soil and Water Conservation Engineering. New York, 1959. [frit Gábriel A.: Egyes művelési módok ós különböző növénytakarók hatása az erózióra ós a talaj viznyelőképességóre. A grártudományi Egyetem Mezőg. Karának Közleményei. Gödöllő. 1960. [6] Gábriel A.: A lefolyás ós erózió mórtéke néhány növény alatt és egyes művelési módok esetén. Agrártudományi Egyetem 1970. évi Közleményei. Gödöllő. 1970. [7] Grant, K. E.: Erosion in 1973—74: the record and the challenge. Journal of Soil and Water Conservation. 1975. 1. [8] Horváth V.: Víz okozta erózió — Talajvédelem. Kertészeti Egyetem jegyzete. Budapest, 1972. [9] Kazó B.: A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak meghatározása mesterséges esőztető készülékkel. Agrokémia és Talajtan. 1966. 2. [10] Kent, K. M.: A Method for Estimating Volume and Rate of Runoff in Small Wathersheds, USDA Soil Conservation Service, 1968. [11] Kiss A.—Prímás A.—Regős F.: Irányelvek lejtős területek üzemi meliorációs tervezéséhez. OMMI kiadványa. Budapest. 1973. [12] Motoc, M.—Trasculescu, F.: Talajpusztulás, talajvédelem a mezőgazdasági területeken. Bukarest, I960. [13] Oroszlány J. : Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban, Budapest, 1965. [14] Somogyi M.—Lenkey T.: Az 1963. szeptemberi gyömrői felhőszakadás. Vízügyi Közlemények 1964. 9. [15] Stefanovits P.: Talajpusztulás Magyarországon. OMMI kiadványa, Budapest. 1964. [16] Szoboljev, Sz. Sz.: Razvitie erozionnüh processzov v evropejszkoj csaszti SZSZSZR i bor'ba sz nimi. Moszkva, 1948. [17] Wisnovszki I.: Dombvidéki vízgyűjtőterületeken összegyülekező árvizek számítása. Vízügyi Közlemények. 1968. 4. 0 CTeneHH 3po3nn H 06 onpeaejieHHH pacMeTHoro CTOKa Ha CKJlOHOBblX TeppHTOpHflX fl-p raöpusAb, A. B nepBoií qacTU CTaTbii H3JiaraioTCfl HetcoTopbie pe3yjibTaTbi 10-JieTHiix HCCJieflOBaHníí 3po3ini (TaSjiHua 1), KOTOpbie ßbiJiH npoflejiaHbi aBTopoM B re.aeji.ne Ha onbiTHbix ruioinaflKax JUIH N3MEPEHIM CTona «HHHOÍÍ 20 M, HMCKMUHX necHaHyio noiBy H pacnojioweHHbix Ha CKJioHax c yicioHOM 8,7%. CoiJiacHO oiibiTHbiM .naHHbiM Ha ynacTKax, 3aHjiTbix no/I 3epH0Bbie KYJIBTYPBI II nponauiHbie M Ha oöpaóoTaHHbix Bfloub ii rronepetc CKJiOHa yqacTKax, CTerieHb H3MepeHHOÍÍ 3p03IIH COOTBeTCTByeT OTHOlljeHHIO TCX KO3(|)(J)IIHHGHTOB, I-coTopue NPHMENJIIOTCFI fljifl pacteTa ro/joBOH 3p03IIH B H3BeCTH0M ypaBHCHHH fljlfl OlteHKH nOTepH noMBi.i BiiuiMsiíepa—Civurra. Ha YNACTKAX, 3aH>rrbix rto/t MHorojieTHiie TpaBbi, H3MepeHHwe 3po3iioHHi>ie noTepn noMBbi npeBbicujiH 3HaneHHíi KostjuJiunHeHTOB, npHMeHflcMbix B 3TOM cjiynae B ypaBHemiM. ABTOP npeAJiaraer Ha nOMBaX, OTJlIIMaiOUtHXCH HH3KOÍÍ riJIOflOpOflHOCTblO, fljia MHOrOJieTHHX TpaB npHMeHHTb K03(j)(])HHHeHT, ÖJ1H3KHÍÍ K npHMeHíiiouteMycji nnn 03HMbix 3epH0Bbix. Ha ÄJiHHHbix CKJiOHOBbix yqacTKax noTepH noMBbi, onpeaejieHHbie cnocoGoM oö-beiwa BO/jopoHH (6opo3fl), (TaßjiHua 2), a TaK>Ke pa3Hima Meway BapnaHTaMH H3YMemiH BO MHoro pa3 npeBbiuiajiH BemiMHHbi, nojiyqeHHbie Ha CTOKOBbix njioma^Kax. Bo BTopofi qacTH CTaTbit paccMaTpuBaiOTCH Bonpocbi pac^eTHoro CTOKa Ha HaKJioHHbix MecTHOcrax. ABTOP npefljtaraeT onpe/tenflTb pacteTHbiii CTOK Ha eejibCKOXo3HÍÍCTBeHHbIX YrOflbJIX Ha OCHOBaHHH ^aCOBOH CyMMbI oca^KOB 10-JieTHeü HJIH iiHor.ua 4—5-JieTHeft noBTopaeMOCTH noná iTo c noMombto KoatfiijH-mHeHTOB CTOKa ópeBepTa. Hjih onpeaeJteHHH pacMeTHoíí CYMMH ocaztKOB HY>KHO 6ojiee T0MH0e pafloHHpoBaHHe ocaflKOB no cpaBHeHHIO C HaCTOfUItHM. üpH OTCYTCTBHH SjIHMOHIIieH MeTeopojiorHqeCKofi CTaHiuin, oSecnemiBatoutefi 3aMep ocaflKOB, npu npOTHBOapOSHOHHOM npOeKTIipOBaHHIl aBTOp CMHTaeT neJTecoo6pa3HbiM noacTaHOBKy tacoBoií cyMMbi ocaflKOBB40 MM,BCJiyMae nejtecoo6pa3H0CTH npHMeHeHH5i paCMeTHoro JJHBHH 10-jreTHeü noBTopneMOCTH. KpaTKo H3Jto>KeH MeTOA pacMeTa nni<a naBO/uca no Bsit Ts tloy, KOTopbiíl npiiMeHHM fljia onpeaeJteHHH pacteTHoro CTOKa Ha Majibix Boaocßopax. T. K. STOT cnocoö B BeHrepcKHX ycjtoBitííx npnMeH5teTC?t npu npoeKTHpoBanHH paßoT no 3aKpenJieHHio oßparoB, npMHHMaíi BO BHHManne ocaaKH 25-jieTneii noBTopneMOCTH, aBTop ctHTaeT nejtecoo5pa3HHM npuMeHeHiie Toro cnocoöa H ^JTH oca^KOB 5 h 10-jieTHeíí noBTopaeMOCTefi. The rale of erosion and determinalion of the design runoff from sloping areas By Dr. Gábriel, A. In the first part some results of erosion studies conducted over 10 years are described (Table I ). The stu-