Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

3. szám - Dr. Gabriel András: Az erózió mértékéről és lejtős területek mértékadó lefolyásának kérdéséről

12G Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. Dr. Gábriel A.: Az erózió mértéke södött meg, a búza pedig még állt, akkor az utóbbi alól kevesebb talajt sodort le a víz. Az évelő takarmány (lucerna) talajából évente átlagosan lemosott mennyiség 1,72 t/ha (100%), a búzáéból 2,3 t/ha (134%), a kukoricáéból 6,(55 t/ha (387%) volt (1. táblázat). Ha a tízéves vizsgálati időszak alatt előfordult legnagyobb eső idején, 1963. szept. 8-án kapott adatokat nem számítanánk be, akkor a vízszintes sorú búza talajvédő hatása valamivel jobb lenne, mint a lucernáé, a kukorica viszont jóval kedvezőtlenebb hatású lenne [6]. Ekkor szept. 8-án, ui. a kukorica borította legjobban a talajt, a meghagyott búzatarló védőhatása pedig minimális volt. Ezek a növényzet kedvező hatásán kívül azt is mutatják, hogy megfelelő következtetések levonásához több év adatsorára van szükség. A talajművelés kedvező hatását tapasztaltuk a kapálással és a csak vegyszerezéssel gyomtalanítotl kukoricaparcellák esetében. A vegyszerezettekről csaknem 70%-kal több víz folyt el, és 38%-kal több talajt sodort le, mint a kapáltakról. A búza művelési változatai közül pedig a lejtős sorú alól kereken 50%-kal mértünk nagyobb lefolyást és 70%-kal nagyobb talajelsodrást, mint a vízszintes sorú alól. Vizsgálataink idején a legnagyobb záport kapott 1963. évben a legkedvezőtlenebb növénytakarós változat, azaz a vegyszerezett kukorica alól is mindössze 24 t/ha volt az évi talajlesodrás. Hosszú lejtőkön végzett mérések ennek is a sokszorosát mutatják [2]. A nagyobb területeken, kevésbé pontos módszerekkel mért adatok jobban mutatják a valóságos helyzetet, mint a rövid lefolyásmérő parcellák adatai. A víz nagy eróziót okozó koncentrálódása csak hosszabb lejtőn (^120 m) alakul ki [8], A gödöllőihez hasonló talajon, a szomszédos Mogyoródon és Kerepesen több alkalommal mértük egyes záporok után az eróziót a vízvájatok térfogata alapján [5, 16]. Ezek közül egy 4—-5 éves gyakoriságú zápor és egy 50 éves gyakoriságú [14] felhőszakadás (80 mm felett) nyomán mért adatokat ismertetem, kitérve a sávos műveléssel kapcsolatos más adatokra is. A 4—5 éves gyakoriságú zápor 1956. május 23-án hullott. Talajlesodró hatását Mogyoródon 15—18 százalékos lejtőn mértük. Mennyisége 40 mm, intenzitása pedig 30 mm/óra volt. Lefolyó vize kelő kukoricával elfoglalt, lejtőirányban művelt kisüzemi táblákról 204 t/ha talajt sodort le. Ugyanakkor hasonló állapotú, közel vízszintesen művelt területről 96 t/ha talaj mosódott le (2. táblázat). E zápor idején Mogyoródon a sávos művelés kedvező hatását is mérhettük hasonló lejtőn, ahol kukoricával bevetett, tehát májusban még csupasz sávok váltakoztak búzasávokkal. Ekkor a lejtőről átlagosan csak 26 t/ha talaj erodálódott le. Talajlesodrás itt csak a csupasz sávokról volt, a gabonasávok felfogták a rájuk került hordalékot. Ekkor a hasonló helyzetű, lejtőirányban művelt gabonatáblákon sem volt mérhető erózió. A sávos művelés olyan kedvező hatását is mértük, amikor télen az őszi búzavetéssel takart, tehát elegyengetett sávokról lehordott talajt az alatta fekvő, nyitott barázdában hagyott sáv fogta fel. A sávos művelés előnyei ellenére nem terjedt el, de elterjedt nagyüzemi viszonyainkhoz alkalmazkodó változata a táblás-sávos művelés, amelynél a vízszintesen művelt lejtőn legalább két tábla, kétféle növény van. Erre példaként a sárisápi termelőszövetkezetet említem, ahol a hosszú lejtőket legalább két táblán művelik, ezért pl. 1970 esős nyara után csupaszon álló tábláikon szeptemberben nem volt a vízvájatok módszerével mérhető erózió. Ugyanakkor az állami gazdaság ugyancsak vízszintesen, de „nagyüzemibb" módon, egyben művelt hasonló esésű szomszédos tábláján elég jelentős, 12 t/ha, barázdás eróziót állapíthattunk meg. Ezt az összesen 70—75 mm mennyiségű augusztusi esők okozták. A legnagyobb talajlesodrást Mogyoród —Kerepes határában mértük, amelyet az 1972. április 15-ről 16-ra virradó éjszaka hullott, valamivel több mint 80 mm mennyiségű felhőszakadás idézett elő. A növénytakaró nélküli, lejtő irányban 2. táblázat A vízvájatok térfogata alapján végzett erózióinérések adatai TaOAUija 2. flawibie yiemoe 3po3uu, ebinoAneHHbix na ociweamiu oöbéMa 3po3uoiiHbix 6opo3d Table 2. Data of erosion measurements based on the volume of rills Vizsgálat helye, ideje, erózió okozója Művelés módja Lejtő [%] Növénytakaró Lemosc [t/ha] tt talaj [mm] Pilisszentkereszt 1954. március hólé lejtőirányú lejtőirányú vízszintes vízszintes 13 — 15 13 — 15 15 — 16 15 — 16 ő. szántás ő. gabona ő. szántás ő. gabona 46,0 17,0 19,5 18,5 2,99 1,10 1,25 1,20 Mogyoród 1956. május zápor, 40 mm lejtőirányú vízszintes sávos sávos 15 — 18 16 — 18 17—18 17 — 18 csupasz csupasz csupasz ő. gabona 204,0 96,0 52,0 ráho 13,30 6,20 3,50 rdás Kerepes—Mogyoród 1972. április felhőszakadás, 80 mm lejtőirányú lejtőirányú vízszintes 15 — 17 5 9 — 11 csupasz csupasz csupasz 4800 110 180 310,0 7,4 12,2