Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
3. szám - Dr. Oroszlány István: Üzemi belvizek keletkezésének dinamikája
106 Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. Dr. Oroszlány I.: Üzemi belvizek 5. táblázat 5 | 10 125%-os valószínűséggel várható vízmennyiségek alsó határértéke [mm/hó] Olvadás időszakában mérve 5,3 3,2 1,4 számítva 6,0 3,0 1,3 Vegetációs időszakban mérve számítva 0,10 0,04 0,00 Vegetációs időszakban mérve számítva 0,09 0,04 0,00 3. A lefolyási tényező talajtól, tereptől függő változását az azonos időpontban mindkét helyen mért lefolyó vízmennyiségek összevetésével, arányszámok alkalmazásával vegyük figyelembe. A kulcsban a vizsgált öblözet lefolyási tényezőit ezzel az arányszámmal szorozva szerepeltessük. Ilyen összevethető adatsorok sajnos csak igen rövid időre, 6—8 évre állottak rendelkezésre. És a többi öblözet lefolyásait csak a belvízátemelő szivattyútelepek üzemidejének és a szivattyúk névleges teljesítőképességének alapján tudtuk meghatározni. Ismerve ezeknek az adatoknak bizonytalanságát, a kapott 35 éves idősorral számított gyakorisági adatokat mégis elfogadhatóknak bizonyultak, mert az arányszámokat a talaj minőségében levő különbségek jól alátámasztották, és a számított értékek alapján kapott gyakorisági adatokat a gyakorlati tapasztalat jónak minősítette. Nekünk is az volt a véleményünk, hogy minden rejtett és ismert hiba ellenére, a tervezésnek jobb alapadatokat adhattunk, mintha az cswpán a néhány év belvízátemelési feljegyzéseire támaszkodhatott volna. .Jobb módszert a világirodalom sem tudott ajánlani. Példaként a 6. táblázatban bemutatjuk a Dévaványa és Szeghalom térségében fekvő, jobbára szikes talajú Nagyködmönösi öblözetre végzett számításaink végeredményét. 6. táblázat 5 10 25%-os valószínűséggel várható lefolyó vízmennyiségek alsó határértéke [mm/hó] Olvadás időszakában Tavaszi evapo. időszakában . Vegetációs időben Őszi evapo. időszakában .... 44,0 7,7 8,4 0,7 34,0 5.3 5.4 0,2 14,0 3,4 1,0 0,0 A sáros időszak A gyakorlat azon panasza, hogy az üzemi vízrendezési tervek megvalósulása után is maradnak olyan időszakok, amikor a munkák időben történő elvégzését akadályozza a sár, indokolt. Egy kérdésre azonban felhívja a figyelmünket. A vízrendezési tervek nem tartalmazzák azokat az elháríthatatlan eseteket, amikor a vízrendezés ellenére fennmarad a termelés bizonytalansága, a munkák korlátozásának eshetősége. Ennek kimutatása lehetőséget adna a vízrendezési munkák hatásának reális értékelésére, és a fennmaradó rizikó figyelembevételére. A kérdés megvilágítására néhány feldolgozást végeztünk. A 7. táblázatban bemutatjuk, hogy a kondorosvölgyi mintaöblözetben, az észlelések 15 évre kiterjedő évjárataiban, havonként hány napig tartott a lefolyás. Az öblözetben a lefolyás visszaduzzadás nélküli, akadálytalan volt. A számok tehát a felszíni vízképződés, valamint a feltöltődött táblán belüli és a csatornákban levő tározóterek kiürülésének időtartamát együttesen tartalmazzák. 7. táblázat 10 | 25 150%-os valószínűséggel várható alsó határértékek [nap/hó] Olvadás időszakában 24 16 9 Tavaszi evapo. időszakában 31 31 27 Vegetációs időben 21 12 6 Őszi evapo. időszakában .... 23 9 4 A táblázat összeállításából nem tűnik ki, hogy voltak évek, amikor a lefolyás 4, 3, 2 hónapig is eltartott. Tovább elemezve a kérdést, vizsgáltuk, hogy milyen hosszú azoknak a csapadékos időszakoknak a hossza, amelyek, ha felületi vízképződést nem is, de kisebb-nagyobb sarat okozhatnak. A különböző intenzitású szikkadás miatt, a vegetációs időszakban csapadékos időszaknak azt vettük, amikor az esős napok közvetlenül követik egymást. A tavaszi—őszi evaporációval jellemezhető időszakban nem vettük megszakításnak, ha közben 1— 1 nap nem hullott csapadék. Az olvadás időszakában pedig azt sem, ha 2 nap nem hullott közben csapadék vagy nem olvadt hó. Ezeknek az adatoknak a feldolgozását a 8. táblázatban mutatjuk be. 8. táblázat Max 10 25 50 %-os valószínűséggel várható alsó határérték [nap] Olvadás időszakában 22 15 10 6 Tavaszi evapo. időszakában 18 9 5 3 Vegetációs időben 10 5 3 2 Őszi evapo. időszakában . . 21 8 5 3 A tározóterek kiürülésének időtartamát, a csapadékos időszak befejeztétől számítva, a 9. táblázat mutatja. A táblázati adatok különben azt is igazolják, hogy a képződött felszíni vizeknek a növények tűrési ideje alatt való levezetése teljesíthetetlen feladat. Különösen jelentős ez a tény a vegetációs időszakban, kiemelten pedig az öntözött területeken. Külön vizsgálatot indítottunk annak a meghatározására is, hogy a felső talajrétegek nedvességtartalma, és a beázás mélysége milyen mértékben