Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
2. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1974. szeptember 3-án tartott vezetőségválasztó közgyűléséről
88 Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. Beszámoló ta MHT 1974. IX. 3-i közgyűléséről Tisztelt Közgyűlés! A 10 szakosztály és a Közgazdasági Csoport munkáját, továbbá a terüieti szervezeteink munkáját részletesen a közreadott főtitkári beszámoló elemzi. A szakosztályok tevékenységéről általában megállapíthatjuk, hogy a szakosztályok vezetősége igen jó munkát végzett, ahol nehézség adódott, azt a Társaság szűkebb Vezetősége a szakosztály vezetőségével egyetértésben úgy látszik, mindenütt menetközben korrigálni tudta. A 25 évre visszapillantva, felidézhetjük, hogy az első évtizedben az együttesen rendezett ülések voltak jellemzők, ahol minden szakosztály és minden Társaságon belül képviselt szakterület jelen volt. Ez a forma, a specializálódással, az ismeretek bővülésével tulajdonképpen lehetetlenné vált. A szakosztályok száma is egyre növekedett, és volt egy köztes időszak, amelyben a szakosztályok szinte magukban éltek. Különösen az utóbbi 3—5 évben jelentős fejlődés indult meg, amennyiben — részben az Elnökség ajánlásai alapján — rendkívüli módon fellendült a szakosztályok egymás közötti együttműködése, együttműködés a területi szervezetekkel, más tagegyesületekkel, vagy külső szervekkel. Tehát tulajdonképpen a spektrum ismét szélesebb lett, és lehetségessé vált, hogy valóban átfogóan nézzék a vízügy terén felmerülő problémákat. Ami területi szervezeteink működését összefoglalóan illeti, mindenekelőtt meg kell emlékezni arról, hogy a 16 területi szervezet közül a Szegedi területi szervezet Szentesen Alcsoportot hívott létre ebben az időben és megszületett a 16., Somogy megyei területi szervezetünk, Heves megyei területi szervezetünk pedig újjá alakult. Szegedi, borsodi és pécsi szervezetünk ebben az időszakban ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját. Alapvető probléma ;ez idő szerint csak salgótarjáni területi szervezetünknél van. Igen fontos tevékenységünk az ifjúsági munka. A Társaság Ifjúsági Csoportja az elmúlt 3 évben is igen aktív, rendszeres munkát végzett, elsősorban néhány tudományos kutató, vagy oktató centrumban alakultak csoportjaik Budapesten és több területi szervezetünkben. Újszerű és fontos volt a hidrometriai mérőgyakorlat, melyet a Bajai területi szervezettel együtt szerveztek, emlékezetes marad az al-dunai tanulmányút. Felmerült az igény, hogy fokozottabban kellene a szakosztályi életbe, a területi szervezetek életébe bekapcsolni az ifjúságot. Nemzetközi kapcsolataink ebben az időszakban is továbbfejlődtek. Nemcsak megerősödtek, de sok új formával is gazdagodtak. Nemzetközi nagyrendezvényeink általában látogatottak a külföldi szakemberek részéről, a Hidrológiai Közlöny külföldi terjesztése számottevő tényező. Kiemelkedő jelentőségű a szocialista országok vízügyi, tudományos, műszaki szervezeteinek együttműködésével kifejtett tevékenységünk. Nemzetközi kapcsolataink vázolt sokrétűvé válása az oka annak, hogy e téren fejleszteni látjuk kívánatosnak a Társaság irányító tevékenységét. Tisztelt Közgyűlés! Társaságunk tevékenysége az 1971—1973 közötti időszakban tartalmilag és formailag egyaránt sokat fejlődött, nőtt tagságunk és a Társaság egészének szakmai tekintélye, az állami szervek, vállalatok, intézmények előtt, munkánkat általában hasznosnak, eredményesnek ítélik. A Magyar Hidrológiai Társaság ez idő szerinti Vezetősége élénken részt vett a MTESZ munkájában, annak különböző állandó és időszakos bizottságaiban, ugyanígy kitűnő és gyümölcsöző kapcsolatot tartott fenn az illetékes ágazati irányítószervekkel, elsősorban az Országos Vízügyi Hivatallal és intézményeivel, több minisztériummal és más szervvel. Reméljük, hogy a megválasztandó új Vezetőség is e kapcsolatok erejével élve segíti Társaságunkat helyt állni az elkövetkező idők vízgazdálkodási feladatainak mind jobb szolgálatában. A főtitkári beszámoló vázlatos ismertetésének végére érve, engedjék meg, hogy a Társaság Vezetősége, és magam, a főtitkár nevében is megköszönjem azt a hatalmas, önzetlen, fáradhatatlan társadalmi munkát, amelyet tisztségviselőink és tagtársaink széles tábora kifejtett az elmúlt időszakban is, szakmai elhivatottságot, hazánkhoz, Társaságunkhoz való hűséget tükrözve. Végül, de nem utolsósorban, ugyancsak a Vezetőség, és azt hiszem, az egész tagság nevében is, szívből jövő köszönetemet fejezem ki Társaságunk Titkárságának, amelynek minden tagja mindenkor tudása, igyekezete legjavát adja, ügyszeretettel és körültekintéssel szolgálva Társaságunk ügyét. Ezután Lipták Ferenc ismerteti a Számvizsgáló Bizottság jelentését. Elnök felkéri dr. Bérezik Árpád főtitkárt, hogy ismertesse az alapszabálymódosítással kapcsolatos elvi szempontokat. — Dr. Bérezik Árpád ismerteti az indítékokat, amelyek az alapszabály módosítást szükségessé tették, beszámol az előkészítés munkájáról és tételesen ismerteti a közreadott módosított alapszabály-tervezet lényeges új pontjait. Elnök megköszöni dr. Bérezik Árpád beszámolóját, és kéri, hogy a főtitkári beszámolóhoz, a Számvizsgáló Bizottság jelentéséhez és az alapszabálymódosításhoz kinek van hozzászólása. Nagy L. Dénes az ifjúsági tevékenység kereteire, a szakosztályi munkatervek jóváhagyására és a központi bizottságok vezetőségeinek választására tesz javaslatot az alapszabály tervezettel kapcsolatban. Ember Károly a gyarapodó szakosztályok és területi csoportok szervezettebb együttműködését sürgeti. Raum, László javasolja, hogy az ifjúsági tevékenység súlypontja a szakosztályok és területi szervezetek keretébe kerüljön át. Dr. Donászy Ernő a Társaság feladatának, céljának meghatározásával kapcsolatosan az alapszabály-tervezet néhány stiláris hibájára hívja fel a figyelmet. Dr. Lászlóffy Woldemár javasolja: az új alapszabály első bekezdésében jusson kifejezésre, hogy Társaságunk az egykori Magyar Mérnök-