Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

2. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1974. szeptember 3-án tartott vezetőségválasztó közgyűléséről

86 Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. Beszámoló ta MHT 1974. IX. 3-i közgyűléséről színvonalra emelését tartjuk szükségesnek — mégis szeretnénk rámutatni arra, hogy a tudomány termelő erővé válásának folyamatában, a vízgazdálkodásban is különleges jelentősége van a technológiai jellegű, fejlesztő kutatásoknak. Jóval több olyan magas színvonalon képzett szakemberre van szükségünk, akik jártasak a korszerű eljárások, új módszerek, eszközök műszakilag és gazdaságilag optimális hatásfokú alkalmazásában. Mindehhez a Hidrológiai Társaságnak a tudományos irányzatokra és a szakmai ismeretek terjesztésére inspirálólag ható tevékenysége jelentős segítséget adhat. Mai életünkben a tudományos fejlődés eredményeinek és a múlt elmaradottságának sok hatása egyszerre jelentkezik. Lényegében a termelő erők korszerű fejlesztése és az új szocialista társadalmi viszonyoknak megfelelő szervezeti és irányítási rendszer kialakítása egybefonódik az intenzív továbbfejlődést megalapozó tudományos, technikai forradalom kezdő lépéseivel. Ez a felismerés tükröződik a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójának a Kormány által elfogadott egyik alapelvében is. Eszerint: a felszabadulás előtti időszaktól örökölt elmaradottság megszüntetésével egyidejűleg el kell érnünk — összhangban az infrastruktúrák gyorsabb ütemű fejlesztésének általános irányelveivel —, hogy a vízgazdálkodás a népgazdaság általános fejlesztési ütemét meghaladó mértékben fejlődjék és aktív módon járuljon hozzá a termelőerők dinamikus fejlődéséhez, az életszínvonal emeléséhez. A megoldásra váró feladatok sokasága áll előttünk. A népgazdaság ötödik ötéves tervének irányelvei most vannak kialakulóban. Hadd emeljek ki közülük néhányat, amelyek a vízgazdálkodás fejlődését is érintik. Ilyen többek között az a követelmény, hogy az energetikát, a vízellátást és a közlekedést a termelés és a fogyasztás szükségleteivel arányosan kell fejlesztenünk. A termelő infrastruktúra beruházásait az átlagosnál gyorsabb ütemben kell növelnünk. Az életkörülmények alakulását befolyásoló infrastrukturális fejlesztés arányának is növekednie kell. Kiemelt feladatnak kell tekintenünk az életszínvonalpolitika szempontjából a lakásellátást, az ezzel összefüggő közművesítést, vízellátást, csatornázást. A terméshozamok fokozása érdekében nagymértékben kell növelnünk a műtrágya és növényvédőszerek felhasználását, fejlesztenünk kell az öntözést. Fokozott gondot kell fordítanunk a környezetvédelemre. A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta a környezetvédelmi törvény tervezetét, melyet még ez évben az Országgyűlés elé terjeszt. A probléma rendkívüli jelentősége és időszerűsége miatt szeretnénk rámutatni arra, hogy az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke és feladata, és ebben a vízgazdálkodásnak, mindazoknak, akik a népgazdaságnak e fontos területén munkálkodnak megkülönböztetett jelentőségű feladatai vannak. A vízgazdálkodás a természetes vízviszonyokba történő beavatkozással nemcsak szabályozza, hanem védi és formálja az ember természeti környezetét. A vízgazdálkodás tájalakító, a jelenlegi és a jövő nemzedékek életfeltételeinek javítását szolgáló tevékenysége, mint a környezetvédelem egyik legnagyobb fontosságú eleme nyilván a Társaság tevékenységében is kiemelkedő szerepet kaphat. A Társaság elismerésre méltó eredményeit nem csökkenti, ha rámutatok arra, hogy még igen jelentős, ki nem használt tartalékok állnak rendelkezésére tevékenysége műszaki-tudományos, gazdasági és társadalmi hatékonyságának növelésére, a szakemberek még szélesebb körének aktivizálására, a fiatalság lelkes, előrelendítő erejének mozgósítására. További feladatok várnak a Társaságra a széleskörű specializálódás és a vízgazdálkodásban mindinkább meghonosodó, műszaki-gazdasági komplex szemlélet közötti jobb összhang kialakításában. A vízgazdálkodás igen széles skálájú differenciált szakterületeinek és határtudományainak összefogása a Társaság tevékenységének egyik legpozitívabb eleme. Ezt az irányzatot úgy vélem, tovább kell fejlesztenünk, de kívánatos, hogy ezenbelül tervszerű szelektivitással, a vízgazdálkodás gerincét alkotó hidrológia, hidrotechnika és hidroökonómia művelésére megkülönböztetett figyelmet fordítsunk. Meggyőződésem, hogy a Társaság folytatva és fokozva kezdeményezéseit, növelve közéleti szerepét további értékes segítséget nyújt majd a vízgazdálkodás iránti társadalmi-gazdasági igények feltárásában és megoldásában. A Társaság újabb negyedszázados történetének küszöbén kívánom a Magyar Hidrológiai Társaság tagságának és megválasztandó új vezetőségének, hogy töretlen erővel folytassa gyümölcsöző tevékenységét, és járuljon hozzá társadalmi-gazdasági fejlődésünk, népünk életkörülményeinek alakulásában fontos szerepet betöltő vízgazdálkodásunk magasrendű társadalmi hivatásának eredményes betöltéséhez. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség nevében dr. Julius Kar professzor, a Szövetség elnöke az alábbiakban üdvözölte a 25 éves Magyar Hidrológiai Társaságot: Űgy is, mint az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség elnöke és úgy is, mint a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja szeretném Társaságuk ünnepi megemlékezésének napján az osztrák kollégák legőszintébb jókívánságait kifejezésre juttatni. A Magyar Hidrológiai Társaság kiemelkedő teljesítményeit, és az elmúlt 25 év alatt elért kiváló eredményeit illetékes helyről a mai napon már részletekbe menően méltatták. Egyfelől a Társaság által rendezett kongresszusokon való rendszeresen ismétlődő részvételünk és a kapcsolódó tanulmányutak révén, másfelől és nem utolsósorban pedig magas szintű szakirodalmuk segítségével az évek során nekünk is módunk volt mélyreható bepillantást nyerni igen figyelemre méltó tevékenységükbe, továbbá számos kiváló szakemberükkel megismerkedni. Megismertük őket nemcsak mint szakmai kollégákat,