Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

2. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1974. szeptember 3-án tartott vezetőségválasztó közgyűléséről

Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 83 Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1974. szeptember 3-án tartott vezetőségválasztó közgyűléséről (Készült a közgyűlési jegyzőkönyv alapján) A vezetőségválasztó közgyűlést dr. Vitális Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke nyitotta meg az alábbi szavakkal: A Magyar Hirdológiai Társaság 25 éve alakult. A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya 1917-ben alakult 45 tag részvételével. A Szakosztály tagsága 1947-ben a tízszeresére emelkedett, 451 fő volt, lényegesen több, mint az Anyaegyesület taglétszáma (239 fő). A taglétszám növekedése, a vízgazdálkodás egyre növekvő népgazdasági jelentősége indokolttá tették önálló egyesület létrehozását. 25 évvel ezelőtt, 1949. január hó 26-án a Szakosztály utolsó 32. évzáró közgyűlésén elhatározták az önálló egyesület megalakítását. Az ezt követő alakuló közgyűlésen a tagság egyhangúlag megalapította a Magyar Hidrológiai Társaságot, elfogadta az új Alapszabályt, az 1949. évi működési tervet, megválasztotta a Társaság új Vezetőségét, s mint a MTESZ új tagegyesülete kezdte el működését. Míg a Szakosztályban a tagság ad hoc kitűzött aktuális vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozott a havonta egyszer megtartott szakülésein, az önálló Magyar Hidrológiai Társaság alapításától kezdve éves munkatervvel dolgozott, szorosan kapcsolódva az 5 éves népgazdasági tervek vízgazdálkodási kérdéseinek megvitatásához, sokszor társadalmi úton való előkészítéséhez. Már az alapítás évében rájöttünk arra, hogy munkánkba be kell kapcsolni a vidéken élő és dolgozó szakembereinket, ezért 1949. augusztus 13—14-én Szegeden megrendeztük első vándorgyűlésünket, melynek eredménye lett Szegedi Csoportunk megalakítása. Ugyancsak fontos lépés volt a szakosítás, szakosztályok megalakítása. 1949-ben megalakult a Limnológiai és Hidraulikai Szakosztályunk. Munkánk ettől kezdve főleg a szakosztályokban, vidéki területi csoportjainknál, majd nagyrendezvényeinken folyt. Ma már Budapesten 10 szakosztályunk és vidéken 16 területi csoportunk működik. Tagságunk létszáma 1973. végén 3251 fő volt. Mint fejlődésünkre jellemző adatot megemlítem, hogy a Hidrológiai Szakosztály bevétele 1948-ban 32 846 — Ft, a Társaság 1949. évi első költségvetése 80 400,— Ft, míg a múlt évi össz-bevételünk kereken 4 320 000— Ft volt. 25 évi munkánkról tájékoztatást kaphatunk hivatalos szaklapunk, a Hidrológiai Közlöny megjelent 25 kötetéből. A 25 kötetben 12 636 oldalon 1856 tanulmány jelent meg, melyekben a vízgazdálkodás minden ágával találkozhatunk — hidrológia, hidraulika, hidromechanika, hidrogeológia, vízellátás, vízkémia, víztechnológia, csatornázás, szennyvíztisztítás, öntözés, mezőgazdasági vízhasznosítás, árvíz és belvíz elleni védekezés, limnológia, biológia, balneotechnika, balneológia stb. Ezen kívül közgyűlési beszámolók, megemlékezések, méltatások, hozzászólások, egyesületi-műszaki-decenniumi hírek és könyvismertetések találhatók a Hidrológiai Közlönyünkben. 1961-ben megindítottuk a Hidrológiai Tájékoztató időszakos kiadványunkat, melyből ez ideig 12 kötet jelent meg 1907 oldal terjedelemben, 821 tanulmány, egyesületi hírek, megemlékezések, ismertetések és beszámolókkal. A Tájékoztatót tagtársaink díjmentesen kapják. Társaságunk életében igen fontos szerepe volt nagyrendezvényeinknek (konferenciák, ankétok, kongresszusok), melyeken egy-egy országos fontosságú vagy helyi jelentőségű vízgazdálkodási problémát tűztünk napirendre, és vitattunk meg. 25 év alatt összesen 117 ilyen nagyrendezvényünk volt. Ezeket vagy mint központi rendezvényeket, vagy szakosztályi-területi csoportok helyi rendezvényeként bonyolítottuk le. Nagyrendezvényeinket sokszor a Magyar Tudományos Akadémiával, Országos Vízügyi Főigazgatóság, majd Országos Vízügyi Hivatallal, VÍZIG-ok, VITUKI, VÍZITERV, VIKÖZ, Magyarhoni Földtani Társulat, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület, Fővárosi Vízművek, Magyar Meteorológiai Társaság, Gépipari Tudományos Egyesület, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Magyar Geofizikusok Egyesülete, Közlekedéstudományi Egyesület, Építőipari Tudományos Egyesület, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, TIT, CIGR Magyar Nemzeti Bizottság stb.. összesen kereken 30 egyesülettel, intézménnyel közösen rendeztük. Nagyrendezvényeink anyaga teljes terjedelemben, vagy kivonatosan a Hidrológiai Közlönyben, Hidrológiai Tájékoztatóban vagy külön kiadványokban jelentek meg, sokszor 2—4 nyelven. 117 nagyrendezvényünk címének felsorolására sincs lehetőségem, ezért csak 1—2 példát szeretnék kiemelni. 1950-ben megrendeztük első Balatoni Kongreszszusunkat, melynek tárgya a Balaton vízgazdálkodásának komplex megvitatása volt. Ezután még 8 balatoni kongresszust rendeztünk, melynek eredménye lett a Balatoni Intéző Bizottság felállítása. A balatoni kongresszusokon a Balaton tudományos kutatásának megszervezéséről, a Balaton komplex fejlesztéséről, ivóvízellátás-csatornázásáról, balneológiai kérdéseiről, további tervekről, Hévíz-fürdő fejlesztéséről, meteorológiai