Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

2. szám - Dr. Öllős Géza: A víz minőségének romlása a vízelosztó rendszerben (Hozzászóló: Dr. Pálinkás Lajos, dr. Takács Sándor, Bozóky-Szeszich Károly, Kollár György)

Dr. öllős G.: A víz minőségének romlása Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. 63 További tapasztalat az is, hogy a hálózatbeli víz közvetlen kémiai kezelése csak nagymértékű organizmusszám esetében célszerű, mivel fennáll annak a veszélye, hogy a biológiai egyensúly a rezisztensebb fajok irányába eltolódik. Ismert az a tény is, hogy a vezetékfertőtlenítés után a klórmentes üzemi periódus elején mindig magas baktériumszám adódik. A klórozás ugyanis oxidálva a szerves anyagokat, az összes asszimilálható tápanyagmennyiség növeléséhez vezet. Öblítés, vezetékek tisztítása A hidránsokon keresztüli rendszeres öblítés — legalábbis bizonyos csőátmérőig — az organizmusszámot hatékonyan csökkentheti. Az eddigi gyakorlati tapasztalatokat (1. táblázat) azonban meszszemenően figyelembe kell alapként venni. Általában az a vélemény, hogy a jelenlegi öblítési módszerek a < 150 mm csőátmérő tartományban alkalmazhatók megnyugtató sikerrel. Angliában fejlesztették ki a poliether habszivacsot csőtisztítás céljából (2. kép). Elsősorban a 0 < 150 mm csőtartományban használható. A habszivacshenger átmérője (D) D= 1,25-d

Cgß értékre választandó. Valamely hidránson keresztül juttatják a vezetékbe, abban a víznyomás hajtja előre, majd valamely következő hidránson át a víznyomás a csőből kilöki. Szervesanyagok, vas-mangáncsapadék, üledék stb. eltávolításához alkalmasnak tekinthető. A kutatások alapján úgy tűnik, hogy a populáció hálózatból való eltávolításához az egyszerű öblítés kevésbé, a habszivacs viszont eredményesebben alkalmazható [1], IRODALOM [1] H. J

. Boorsma—C. H. J

. Elzonga—J

. G. van der Vlugt: Deterioration of water quality in the distribution system. Subject 2. Int. Water Supply Ass. Tenth Congress. 1974. Brighton, pp. L,7.

—L,12. [2] Bozóky-Szeszich Károly: Vízellátási csőhálózatok hidraulikai számításának néhány kérdése. Hidrológiai Közlöny. 1966. 3. [3] R. W. Gollingwood: Occurence, significance and control of Organismus in distribution systems. British Waterworks Association. 1966. 48. pp. 641—• 553. [4] Durand and Condolios

: Proceedings of a colloquium on the hydraulic transport of coal. London, National Coal Board, Scientific Dept. 1952. [5] Hajdú György: A vízelosztó csőhálózat tervezése, létesítése, üzemeltetése ós a hálózat vízminősége közötti kapcsolat. „Másodlagos szennyeződés problémája az ivóvízellátásban" szeminárium. MHT. Sopron 1974. [6] R. Heck: Deterioration in the physical and chemical quality of water in the distribution system. Subj. 3. Int. Water Supply Ass. Tenth Congress, Brighton. L13

—L18. [7] Van Hcusden: Water. 1948. 32. pp. 109—11. [8] L. H. Louive

—Kooifmans

: Occurence, significance and control of organisms in distribution system. IWSA. Seventh Congress. Barcelona. General Report No. 3. Cl—C36. [9] R. Meyer: Entwicklung von Mikroorganismen in aufbereiteten, gechlorten Trinkwässern mit unterschiedlichen Nährstoffangeboten. Schriftenreihe des Vereins für Wasser-, Boden- und Lufthygiene, Nr, 31. 1970. Stuttgart. [10] F. R. Morgan

—P. Powell: Unpublished data. Medmenham, Water Research Association. [11] Némedi László—Hegedűs Jánosné: Felszíni vízkivétellel termelt víz bakteriológiai vizsgálatának néhány kérdése, különös tekintettel az aerob és anaerob spórás baktériumok előfordulására. Budapesti Közegészségügy. 1973. 1. 12—15. [12] öllős Géza: A másodlagos szennyeződés problémája az ivóvízellátásban. Hidrológiai Közlöny. 1974. 10. [13] Pálinkás Lajos: A korszerű felszíni víztisztítás jövőbeni alakulásának közegészségügyi vonatkozásai. „Felszíni víz korszerű tisztítása" szeminárium MHT. Kaposvár, 1973. [14] Schneider Péter: A csőhálózat hidraulikai méretezésének és kialakításának összefüggése a vízminőséggel. Fővárosi Vízművek. 1974. Budapest. [15] I. C. Smalls

—G. F. Greaves: A survey of animals in distribution systems. Society for Water Treatment and Examination. Annual General Meeting. 1968. pp. 1—22. yxyameHHe KanecTBa nHTbeBOii BOAM B BOÄOpacnpeAeJiHTeJibHOii ceTH JJ-p E

AAÜUI, r. KaHfl. rexH. Hayn B BOflopacnpe/teJiHTeJibHoii ce™ wacTO HaGJuoflaeTcn YXYAMEHHE KANECTBA NHTBEBOII BOAM, KOTOPAFL B CBOIO OMepeflb M0>KeT öbiTb npHHjiTa 3a BecbMa pasöaBJieHHbiii pacTBop MHOTHX KOMnoHenTOB. Taio'io nop

iiy Ka

iiecTBa BOAbi CUEFLYET OTHCCTH K pa3pflfly npoiteccoB BTOpiiMHoro 3arpH3HeHHH. CTaTbH CHaiajia noApoÖHO aHajiH3HpyeT npimHHbi, oßycjiOBJiHBaioiHHe nopwy KanecTBa BOflbi, Taxiié Kan: HeflooiHCTKa, HeaocTaTOMHoe KOHflHUHOHnpoBanne, cjiailo Bbipa>KeHHoe npnpoAHoe caMoperyjiHpoBauHe HTÍT, 3aTeM nepeHHCJiaeT HCTOIHHKH H nyTH RRONANAHHH 3arpíÍ3HeHHH B pacnpe;te.riHTeJibHyio ceTb. flpoueccbi yxyflinemiH KA'iecTBa BO«W luuiiocTpHpyIOTCH flaHHblMH TaÖJlHUbl Na 1. flajiee, B cTaTbe paccMaTpbmaiOTCH B3anM00TH0uieHna MEWFLY HHCJieHHOCTbK) H riHTaTeJibHOH Maccoíí; ocBeujaIOTCH rtpHMHHbi >KaJio6 co CTopoHbi noTpeGnTeJieií; TpaKTyeTCfl onpeaeJieHHe ^HCJia MHKp00praHH3M0B. B 3aKJiioweHHe paccMaTpbraaioTCii cnocoGw peryjmpoBaHHH pa3MH0>KeHnji MHKp0C>praHH3M0B B BoflopacripefleJiHTeJibHoíí ceTH. B BBICTYNJIEHHHX K «OKJia^y ocBemaeTCH npoőjieiviaTHKa c pa3Hbix CTopoH H fleTaJiH3npyeTCJi OoJibiuoe MIICJIO acrreKTOB ee. Verschlechterung der Wassergüte im Wasserverteilungsnetz Dr. öllős, G. Kandidat der technischen Wissenschaften Die Qualität des „Wassers", das als dünne Lösung aufgefasst werden kann, wird sekundär oft durch die in das Wasserverteilungsnetz gelangenden zahlreichen Stoffe beeinträchtigt. Besprochen werden eingehend die Gründe der Wassergüteverschlechterung (ungenügende Konditionerung, ungenügende Aufbereitung, ungenügende Wasseigüteregulierung in der Natur), weiters die Arten der ins Netz gelangenden verunreinigenden Stoffe und ihre Herkunft. Den Verlauf der Prozesse der Wassergüteverschlechterung veranschaulicht die Tabelle 1. [6], Analysiert wird desweiteren die Beziehung zwischen Population und Nährstoffen, Grund der Beschwerden der Verbraucher und die Bestimmung der Zahl der Mikroorganismen. Zum Schluss folgt ein Üb erblick über die Regulierungsarten der Vermehrung der Organismen im Netz. Die Diskussionsbeiträge beleuchten die in Rede stehende Frage von mehreren Seiten, wobei auch zahlreiche Detailfragen berührt werden,