Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Mark

o E.: A Sió torkolati mű Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. 575 YcTbeBoe coopyx<eHne B 3HaMHTejibHoií qacrH roaa 3KcnjiyaTnpyeTca KaK noanopHoe. Bo BpeMfl ayHaiicKiix HaBOflHeHHH CyflOXOflHblfí UIJIK)3 H nJIOTHHa paŐOTaiOT KaK CBoeo6pa3Hi,ie BopoTa, nperiflTCTByiowiie pacnpocTpaneHHM) noanopa. lIpoTHBoriaBoaKOBbie aaMÖw, npHMi.iKaiouine K coopyweHmo nocrpoeHbi CTpoHTejibHbiMH OTpíiaaMif B0Ä0X03HHCTBeHH0M CJiy/KŐbl B 1968-OM rofly. KoTJlOBaH noa coopy>i<eHne 06PA30BAH B 1969-OM roay; noHii>KeHiie ypoBHji rpyHTOBbixjßOfl HaMaTO B íiHBape 1970-roroaa h npeKpameHo B HHBape 1973-ro roaa. 3a STO BpeMíi 3AJI0>KeH0 22 Tbic. M

3 GcTOHa, BbinpjiHeHO 1,5 MMJTJI. M

3 3eMJiflHbix paÖOT, 3aK0HHeH MOHTa>K CTaJlbHblX KOHCTpyKUHH OÖmHM BecoM B 570 TOHH. B KaMecTBe reHepaJibnwx noapfla^HKOB Ha CTpoííi<e paöoTajin: Toc. CTpomejibHoe IIpeanpHíiTiie oőjiacTH TojiHa H MexaHH'iecKHÍi 3aBoa TaHn-MaBar. S^eKTponiApaBJiimecKoe oßopyaoBanne nocTaBJieHO aBCTpHHCKHMH (JlHpMaMH XEPEHlj, H 3J1MH. MoHTa>K 3aKOHMCH K Jieiy 1973-ro roaa. flpoÖHbie 3KcnnyaTaunn npoBOÄHJiHCb eme oceHbio Toro we roaa H coopyweHHe őbuio caaHO B SKCnjiyaTauHK) 28-ro aenaßpH 1973-ro roaa. C00py>KeHHe, CTOHMOCTblO B 350 MHJ1J1. <T>T flBJWTCÍI 3HaMHTejibHbiM BKJiaaoM B 0őpa30BaHne 3aperyj!HpoBaHHoro cyaoxoaHoro nyra no Bce.wy TeqeHHio p. UIHO, q-ro B KOHeHHOM HTOre CBH33H0 M C ÖOJiee pailHOHajlbHblM HCnOJlb30BaHiieM BoaHbix pecypcoB 03epa Bajia-roii. Mündungsbauwerk des Sió-Flusses Markó, E. Der einzige Abfluss des Balaton ist der Sió-Kanal. Die ersten Regulierungspläne wurden seitens BÖHM Ferenc in den Jahren 1770 — 72 angefertigt. Auf dieser Grundlage hat BESZÉDES József in 1817 — 19 den Entwässerungsplan der Gebiete entlang der Sárviz-Kapos ausgearbeitet, der bis 1825 ausgeführt wurde. In 1 863 wurde die hölzerne Schleuse in Siófok gebaut. Die Staustufe Siófok wurde in 1947 fertiggestellt. Die Schützenanlage kann 45 m

3/s ableiten, die Schiffschleuse hat nutzbare Abmessungen von 83,5 X 12,0 m. Das am Sió-Kanal errichtete zweite bedeutende Objekt ist das Mündungsbauwerk, das aus einem 13,5 m breiten Stauwerk und einer für 3,5 m Dreinpeltiefe bemessenen Schiffschleuse von 95,0 x 13,5 m Nutzmassen besteht. Die wichtigste Aufgabe des Mündungsbauwerkes ist,, die Eishochwässer der Donau von der unteren, ungefähr 27 km langen Strecke der Sió fernzuhalten. Weitere Zielsetzungen sind: — Sicherung eines ständig angestauten Wasselspiegels und Fahrwassers bis zu Sióagárd — Verringerung der für die Schiffahrt herabzulassenden Wassermenge des Balaton — Sicherung eines Winterhafens für die Schiffe — Schaffung der notwendigen Bedingungen für die Errichtung von neuen Industrieanlagen an der unteren Strecke der Sió — Sicherung von Bewässerungswasser im Anrainergebiet. Das Mündungsbauwerk arbeitet im grössten Teil des Jahres als Stauwehr der Sió, Im Falle von Eishoch: wässern der Donau aber funktionieren Schiffschleuse und Stauwehr als Hochwassertor. Die an die neue Anlage anschliessenden Hochwasserschutzdeiche wurden in 1968 errichtet. Die Baugrube des Mündungsbauwerks wurde 1969 ausgehoben, die Grundwasserabsenkung im Januar 1970 begonnen und im Januar 1973 beendet. Während diesen drei Jahren wurden 22 000 m

3 Beton eingebaut, 1,5 Millionen m

3 Erdarbeit geleistet und 570 t schwere stählerne Verschlüsse fertiggestellt. Die zwei Generalunternehmer waren: das Staatliche Bauunternehmen des Komitats Tolna und die Firma Ganz-Mávag. Die Elektro-Ölliydraulik lieferten die österreichischen Firmen Hoerbiger und ELTN und wurde im Sommer 1973 montiert. Die Betriebsproben wurden noch im Herbst dieses Jahres durchgeführt und das Werk am 28. Dezember 1973 übergeben. Diese ungefähr 350 Millionen Forint betragende wasserwirtschaftliche Investition wird Teil der Sió-Kaskade bilden, die letzten Endes eine wirtschaftliche Nutzung des Wasservorrats des Balaton gewährleisten wird. ( Folytatás az 568. oldalról) Csima Sándor—Nemes Gyula : Vízfolyás- és mederrézsűk állékonyságának kialakítása élő növényi elemek és műkövek kombinált alkalmazásával. Boros Béla : Csatornák és töltések gépi karbantartása. Szabó Sándor : Eltérő mozgásmódú öntöző berendezések összehasonlító vizsgálata. Nemes Gyula : Felületi mélybarázdás öntözés korszerűsítését szolgáló javaslatok. Fábián Mária : Tározók talajmechanikai vizsgálata. Kovács János : Csörlőszerkezettel vontatott öntöző szárny vezetékek gépészeti és öntözés technológiai kérdéseinek vizsgálata. Porkoláb József : Magyarországon forgalomba hozott gépi áttelepítésű esőztető öntözőberendezések. Veréb Béla : A hazai könnyűszerkezetes építés. Gálái Anlal : Tározók vízkorlátozásának tervezés, vízhiányos időszakban. Tározók üzembiztonságának új 11 íegfogal 11 íazása. I'ápai Pál : Számítógépes programozás alkalmazása árvíz vizsgálatoknál. Sselávik Lajos : A mályvódi árvízi tározó hidrológiai vizsgálata. Sarnek Béla : Partról működtethető vízmélységmórő berendezés. Berencsi Attila : Ügyeleti diszpécser központ a vízfolyások vízállás ós vízminőségének előrejelzésére. Ötvös Károly : Geofizikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a vízügyi gyakorlatban. Nagy Imre—Kiszler Gábor: Kisvízfolyások adatsorainak számítógépes feldolgozása. Virág Mihály : Szélsőérték típusú valószínűségi eloszlásfüggvények alkalmazása a hidrológiában. Bartha Péter : Az EM G 666 tip. asztali számológép alkalmazása a geodéziában. Dr. Zotter Katalin : Készülék a pF görbe felső szakaszának meghatározására. Béres Lászlóné : A tényleges árvízvédekezés tapasztalatainak értékelése. Fehér Ferenc : Az árvízzel elöntött területek gyors víztelenítése. Gálái Antal : A vízhozam adatok gépi feldolgozása árvízszámításhoz, a rendelkezésre álló összes információ felhasználásával. Török József : Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság VI. sz. árvízvédelmi szakaszán tapasztalt szivárgások és fakadóvizek elemző vizsgálata az 1974. évi árvizeknél. Sáhy Zoltán : Automatizált információrendszer kialakítása rövididejű árvízi előrejelzéshez. Németh Irén : A munkaügyi mutató sztochasztikus kapcsolatai a vízgazdálkodásban. Kövesd Péter : Öntisztító mozgó gerebek összehasonlító vizsgálata. Vasas Ferenc : Egy biológiailag tisztított szennyvízzel terhelt befogadó, mint természetes vízi ökoszisztéma kritikai vizsgálata. Barüia István : A nyomásfokozó kőszivattyúk alkalmazási lehetősége a vízellátásban. Nagy Szilárd : Mobil-Modul betonkeverő telep feladat megoldása. Kiss János : Rángásmentes szabályozást biztosító lógbeeresztő szerkezet szivornyás szűrőszabályozáshoz. Goda Péter : Békéscsaba szennyvizeinek befogadón kívüli elhelyezése.. Rittenbacher Ödön : Ipari szennyvíztisztítás tervezési feladat metodikája ós komplex megoldása az Ikladi Ipari Műszergyár példáján. Deák József : A felszínalatti vizek radiokarbon kormeghatározása.