Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak gázvizsgálatának tapasztalata

Dr. Karácsonyi S.: Kutak gázvizsgálata Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. 563 szoros —, de kapcsolat található (8. ábra). E mellett az üledék vastagság — különösen pedig — a pleisztocén rétegösszlet vastagsága jelez kapcsolatot a gázossággal. Ez a körülmény is alátámasztja, hogy rétegvizeink gázosságánál a helyben keletkezés valószínűsége a legnagyobb. Külön érdekesség, hogy a produktív és a reménybeli szénhidrogén területek nagyrészt egybe esnek a metánveszélyes területekkel, kivéve Battonya térségét, ahol a pliocén összlet kiemelt helyzete alapján az eddigi vizsgálatok szerint csekély a vizek gáz-, ill. metántartalma. 2. Gázok a vízben, a tényleges gáztartalom Gázos vizek esetében a víz aránylag csekély gázoldó képessége miatt egyes esetekben a kút termelésének beindításakor — néha üzemen kívüli kutaknál — a szabadgáz közvetlenül is megjelenik. Az oldott-gáz kiválása a kútban és a vízellátási rendszerben a nyomáscsökkenéssel fokozódva következik be, míg a gáz egy része a vízben továbbra is oldott állapotban marad. Egy kút gázhozamát így a közvetlenül érkező, a menetközben kiváló, illetőleg a vízben oldottan maradó gázok öszszessége adja: G = G! + Cr £ + G

3, ahol G a kút vizének teljes gáztartalma, G

1 a kútfejnél közvetlenül eltávozó szabad gáz, G

2 a vízből a vizsgálati helynél felszabaduló, G

3 a vízben oldott állapotban visszamaradt gáz. A vízkiviteli és gázelválasztási mód befolyásolja az oldott és szabad gáz arányát, ezen felül érinti a különböző vizsgálati eredmények összehasonlíthatóságát is. A kút szivattyúzásának módja is jelentős hatással lehet a gázosságra, így az üzemi, ill. várható üzemi vízkivételi módot kell a vizsgálatnál is előállítani. (Az FTI vizsgálatait üzemi szivattyúzással, 1,5 m

3 hasznos térfogatú leválasztó tartállyal, a víz megfelelő tartózkodási ideje mellett végzi.) A vizsgálatok szabad gáza tehát általában nem a kútfejig az üzemben ténylegesen kiváló gázok mennyisége, hanem a gázleválasztás eredménye. Mivel a gázleválasztás ilyen esetekben a kiválást elősegítő körülmények között történik, a szabadgáz az a mennyiség, amely az oldatban maradó résszel szemben elvben már a kútnál levehető. A gyakorlatban ehhez közeledhetünk, ezt segítheti elő a kút helyes termelési rendszerének megválasztása, a vízmű célszerű kialakítása. 7. ábra. Békés megye kútjainak tájékoztató gázossága a) 0 — 500 m; b) 30— 730 m; c) 140 — 230 m; d) 230 — 330 m; e) 330—500 m közötti vizadórétegek vizsgálati eredménye alapján Puc. 7. ílpuMepnoe za3ocodep3Kanue KOAodyee oöMicmu BeKeiu no damibiM c ZAyöuHbi: ü) 0—500 M, 6) 30—130 M, e) 140—230 M, g) .230—330 M, d) 330—500 m Abb. 7. Orientierender Gasgehalt der Brunnen im Komitat Békés aufgrund der Untersuchungsdaten der wassergebenden Schichten zwischen a) 0-500 m, b) 30-130 m, c) 140-230 m, d

) 230-330 m, e) 330-500 m