Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
12. szám - Dr. Bozzay Józsefné: A korszerű vízminőség-vizsgálat igényei
Dr. Bozzay J.-né: A korszerű vízminőség-vizsgálat / Hidrológiai Közlöny 1975. 12. sz. 531 anyagukban 2 nagy csoportba osztják a minőségi jellemzőket: — a vizek általános jellemzésére szolgáló vizsgálatok, — a vizek specifikus jellemzésére és a szennyezések meghatározására szolgáló vizsgálatok. A 2. táblázatba sorolt általános jellemzők alapvetően meghatározzák valamely vízforrás felhasználhatóságát, a víz jellegét, vízellátási célokra való alkalmazás esetén a vízkezelés alapfokú technológiai módszereit. A 3. táblázat a vizek szennyezésének csoportosítását foglalja magába. Az első két oszlopba az algák anyagcseréjéhez fontos anyagok, ún. nutriensek vannak sorolva. Bár a plankton szervezeteknek számos egyéb elemre is szüksége van tápanyagként, figyelmünket, elsősorban a nitrogén és foszfor vegyületekre kell irányítanunk, mert mindkettő koncentrációs viszonyai meghatározóan befolyásolják az algapopuláció alakulását. Mindkettő általános alkotóeleme az ipari és házi szennyvizeknek. A harmadik csoportba különböző eredetű és jellegű anyagok kerültek, közös tulajdonságuk az, hogy ivóvízben jelenlétük káros, míg a negyedik oszlopban a kifejezetten toxikus anyagok vannak felsorolva. Ha hozzávetőlegesen ismerjük egy vízrendszer helyzetét és szennyezési lehetőségeinek természetét, e táblázatok — vagy hasonló célból rendszerezett más felsorolások — nagy segítséget nyújthatnak a jelentős mutatók kiválasztásában. Az általános irányelvek alapos mérlegelése után a vizsgálat részletes lefolytatásának szempontjait kell kialakítani. II. A mintavétel Első, és döntően fontos lépcső a mintavétel. Itt kell érvényesíteni mindazokat a szempontokat, amelyek az értékeléshez szükséges adatok összegyűjtését lehetővé teszik. A mintavétel feltételei a helyi körülmények szerint oly nagy mértékben változnak, hogy nem lehetséges kialakítani egységes sémát [3]. Legfeljebb a sokféle, egymással szoros összefüggésben levő faktor csoportosítását lehet elvégezni azzal a céllal, hogy segédeszközt jelentsen a program kialakításában. A 4. táblázatban példaképpen megkíséreltem rendszerezni azokat a motívumokat, amelyek a mintavételt, annak módját, a minta mennyiségét, gyakoriságát stb. befolyásolják új feltárások esetén. Ez az összeállítás természetesen pusztán csak kiinduló példa kíván lenni, egy könnyen áttekinthető vázlat kialakításához, a szakembereknek azonban saját maguknak kell a befolyásoló tényezők körét bővíteni, szűkíteni vagy tovább bontani az adott igények szerint. Magát a mintavételi programot mindig egyedileg, az aktuális adottságok alapján kell összeállítani. Néhány faktor fontosságát külön is kiemelném, ilyen pl. a mintavétel számának, gyakoriságának jelentősége új létesítmény tervezési munkálatai esetén. Darell King szerint egy-két jól megválasztott mérőállomáson néhány nagyon jellemző mutató változásának felmérése nagyobb értékű felvilágosítást ad, mint sok különböző mérési pontban sok mutatóra végzett szóló mérések eredményei. Vagy más példában, az oldott oxigén meghatáro1. ábra Oldott 0., tartalom napi változása I)AKELL KING-tő] átvéve Fig. 1. Diurnal changes in dissolved 0 2 content. After Darrel King zása esetén nagyon pontos mérésekkel kivitelezett, statisztikusán értékelt, hosszú időn át felvett vizsgálati anyag, amelyet azonban kizárólag nappal, más-más időpontban mértünk, sokkal kisebb értékű, mint egyetlen görbe, amelyet 24 órán át 2 óránkénti mérésből vettünk fel (1. ábra). Pl. valamely szennyvíz-laguna, egy szerves anyagban gazdag folyóvíz és egy oligotrof tó oldott oxigén tartalmát vizsgálva lehetnek olyan időpontok, amikor a mérési eredmények teljesen azonosak, pedig az oldott oxigén tartalom változása nagyon külöpböző a napszakok folyamán. Az oldott oxigénkoncentráció napi változása leginkább a fotoszintetikus produkció mértékétől függ. Általában minél gazdagabb szervesanyagban a víz, annál nagyobb a napi ingadozás. Egy hegyi patak vizében az oldott oxigénkoncentráció mértéke pl. egészen kiegyenlített. Más mintavételi program célszerű pl. közüzemi vízmű ellenőrzésére. Ebben az esetben pl. egy minél több mutatóból összeállított rutin vizsgálatsort javasol az Európai IVÓVÍZ Szabvány a következő gyakorisággal [4]: Lakosok száma Max. időköz Minták min. száma havonta 20 000 alatt 20 000— 50 000 50 000—100 000 100 000 fölött 1 hónaponként 2 hetenként 4 naponként naponta 1 minta 5000 fő/hó 1 minta 5000 fő/hó 1 minta 5000 fő/hó 1 minta 10000 fő/hó Dr. Öllős Géza [5] részletesen elemzi az ivóvíz minőségi állapotának az elosztó hálózatban való változásait. A mintavételi program összeállításánál kitűnő támpontot adhat közölt táblázata, 4 kategóriában 12 befolyásoló tényezőt jelöl meg a változás okaiként. A mintavételt befolyásoló tényezők egymáshoz viszonyított jelentősége ugyancsak esetenként változik. Vannak adottságok, amelyek döntően meghatározhatják a víz várható minőségét, ezért a mintavételi program kialakításánál e szempontok B l db [óra]
