Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: A talajvíz és rétegvizek kapcsolata az Alföldön

Dr. Rónai A.: A talajvíz és rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. 51 A szolnoki 790. számú talajvízkút (2. ábra) vízszintje a 24—30 m mélységű rétegvízkút vízszintjénél magasabban helyezkedik el. Csak két időpontban emelkedett a rétegvízkút vízszintje a talaj víztükör fölé, 1967 tavaszán (több mint 2 m-rel) és 1970 májusában. A két menetgörbe nagy vonalakban megegyezik. A tetőzés idői a rétegvízkútban valamivel megelőzik a talajvíz tetőzését. Az emelkedési és süllyedési hullámok alakulásában egyedül 1969-ben van jelentősebb eltolódás. A rétegvízkút szintingadozása a vizsgált idő alatt több mint 5 m, a talaj vízkúté 1,7 m. Öcsöd mellett, a Hármas-Körös partján, két réteg vízfigyelő kút működik (3. ábra). A sekélyebb (58—66 m) vízszintje általában a megfigyelt időben a szomszédos talajvízkút (346. sz.) szintje alatt marad, a mélyebbé (227—233 m) viszont 5 m-rel magasabb szinten ingadozik, mint a talajvízé. Ez a mélyebb elsimítva követi a sekélyebb vízszint ingadozását. Az öcsödi 346. sz. talajvízkút vízjárása tendenciában megegyezik a rétegvízkútéval. Csak az ingadozás amplitúdója jóval nagyobb a talajvízkútnál. A vizsgált időszak alatt a talajvízkút vízszintje három méteres ingadozást végzett, az 58—60 m mély réteget megcsapoló talajvízkúté nem sokkal haladta meg a másfél m-t. Az 1971. és 1972. évi két pupu rendkívüli emelkedés a talaj vízkútban és rétegvízkútban egyaránt igen hasonlatos módon jelentkezik. Kengyelen, a Nagykunság Ny-i felén, három rétegvízfigyelő kút működik (4. ábra). 53—61 [mA.fJ 87,0 86,0 85,0 84,0 83,0 82,0 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 IHM JS/M 1 MM J SZ N JMM JSZN J HM JS1N 1MM J SI N J MM JSZN J MM JSZN í\ fi \ V f y \ \ \ 1 V \ \ \l V V J An X VÍTUN 790 kút 87,0 86,0 85,0 84,0 83,0 82,0 81,0 80,0 79,0 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 ! MM JS2H JMM JSZH J MM JS2N JMM JSZN JMM JSZN IMM JSZN JMM JSZN \ s. j V w \ ÖCSÖD ?27-233m VITUKI OCSOD 58-66m 2. ábra. A szolnoki rétegvízkút (24—30 m mély) és a talajvízkút vízjárása Fig. 2. Hydrographs for the artesian observation well (24 to 30 m depth) and the ground water well at Szolnok 3. ábra. Az öcsödi rétegvízkutak (58—66 m és 227—233 m mély) és a talajvízkút vízjárása Fig. 3. Hydrographs for the artesian wells (58 to 66 and 227 to 233 m depth) and the ground water well at Öcsöd m, 172—177 m és 306—312 m mélységű rétegekből veszik vizüket. A legsekélyebb kút vízszintje eléggé megegyezik a kengyeli talaj vízfigyelő VITUKI 274. sz. kút vízszintjével és vízjárásuk is nagyjából megfelel egymáséinak. A két mélyebb kút vízszintje 6—7 m-rel van a sekély rétegvízkút és a talajvízkút fölött. A 177 m mély kút vízjárása csak nagyon elsimítva mutatja az 1967—1970 közötti hullámzást és az 1971 óta süllyedő vízszintmozgást. Érdekes, hogy a 312 m mély kút vízjárásgörbéje jobban megegyezik a felszínközeliével, mint a közepes mélységű (177 m) kúté. Óballa puszta (Tiszapüspöki) kútja (5. ábra) a Tisza bal partján van, Szolnoktól ÉK-re, szerkezetileg egy kiemelt pannóniai rög felett. A 75—85 m mélységű réteget figyelő kút vízszintje hol alatta, hol fölötte jár a közeli talajvízkúténak. (VITUKI 276. sz.) Itt jelentkezik legtisztábban az a tény, hogy 1969 előtt a talajvízkutak víztükre általában mélyebb szinten mozgott, mint a sekély rétegvízfigyelő kutaké, 1969 után azután vízszintjük relatíve, a rétegvízkutakéhoz hasonlítva, nagyon megemelkedett.