Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

11. szám - Janusz Filimowski–Henryk Slota: A vízhiány okozta károk meghatározása a Scola-vízrendszer vízhasználóinál

Filimowski, I.—S/ota, H.: A vízhiány okozta károk Hidrológiai Közlöny 1975. 11. sz. 499 g R csupán a vízkészletgazdálkodási optimalizálási modellek lengyelországi alkalmazását alapozzák meg, hanem módszertani példát adnak elsősorban a Lengyelországhoz hasonlóan szocialista rendszerű országokban, köztük Magyarországon sürgősen elvégzendő, hasonló jellegű liidroökonómiai vizsgálatok elvégzéséhez is. (A vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben már folyamatban is van egy kutatás, amelynek — akárcsak a cikkben ismertetett lengyel kutatásnak — céljaa vízhasználók termelési kibocsátása és vízkorlátozása közötti kapcsolat ok meg hat ározása.) A lengyel kutatók egy vízgazdálkodási rendszeren belül az egyes v'zhasználatok korlátozási lehetőségeit és a korlátozások következményeit vizsgálták. A korlátozási politikában alkalmazandó preferenciák előzetes kikötése miatt az egész rendszerre vonatkozó korlátozás — mint gyakorlatilag megoldandó probléma — leszűkül a vegyipari üzem és a halgazdaság vízkorlátozásának optimalizálására. Közülük a vegyipari üzem a bonyolultabb és érdekesebb. A közölt tapasztalatokat az említett — az ipari üzemekben alkalmazott vízkorlátozások hatását vizsgáló — kutatási témákban hasznosítani is tudjuk. Eddigi saját tapasztalatainkat megerősítik a lengyel vizsgálatok például az alábbiakban: — az üzemi vízkorlátozásoknak az optimális politika kialakítása szempontjából legfontosabb tartománya a technológiai vízhasználat csökkentésétől az üzem megállásáig terjedő szakasza; — az üzem belső technológiai egységei a vízkorlátozásra igen szélsőséges határok között reagálnak, egy-egy üzemrész kikapcsolása más üzemrészekre jelentősen kihat; — az optimális megoldás az üzem egyedi adottságainak maximális kihasználását jelenti, ezért a korlátozási rend kialakítása csak a rendszer egyedi elemzése alapján lehetséges. Néhány kérdésben viszont vitába szállunk a szerzőkkel: például az országos jelentőségű alapanyagokat gyártó vegyi üzem esetén szerintünk nem elegendő a károkat az üzemre gyakorolt hatás alapján minimalizálni. Szükségesnek látjuk egy, a népgazdasági hatásokat is figyelembe vevő faktor beépítését is. Véleményünk szerint az elemzést ki kellene terjeszteni az ipari üzemből kibocsátott szennyvizekre is. Előfordulhat ugyanis az az eset, hogy a mederben hagyandó víz egy része éppen a saját szennyvizek megfelelő mértékű hígítására szükséges. Ez esetben a saját szennyvizek fokozottabb tisztításával a kivehető vízkészletet egy ideig növelhetjük. Nem találtunk utalást a vízkorlátozás időtartamának és mélységének időbeli eloszlására, illetve gyakoriságára. Ez a korlátozások következményeinek súlyossága, valamint kiküszöbölésük módjának megválasztása szempontjából nem hanyagolható el. Összefoglalóan úgy látjuk, liogy J. FILIMOWSKI és H. SLOTA tanulmánya a_korszerű vízgazdálkodási rendszervizsgálatokat megalapozó, újszerű vizsgálatról számol be, amely hasznos további indítékot ad, egyebek között, az ugyancsak időszerű, hasonló célú magyarországi vizsgálatok elvégzéséhez is. A tanulmányban közölt eredmények részben megerősítik a magyar vizsgálatok eddigi részeredményeit, részben pedig olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek a VITUKi és a lengyel testvérintézet kutatóinak a témában való további szoros együttműködését indokolják. Estimation of shortage induced losses at the consumers in the Sola water system Filimowski, J.

—iSlota, H. In water management systems the resources available in periods witli scarce supplies cannot be distributed to the consumers with the highest economic benefit, unless the relationship between shortage and the economic losses induced thereby are known for each consumer in the system. The shortage-damage relationship lias been estimated for the consumers situated in the water system of the Sola Kiver, a tributary of the Vistula, to which it discharges upstream of Cracow. A chemical plant, a fishfarm and a municipal water work have been included in the examination, which was founded on the one hand on simplified economic measurements (concerning only the final product of the consumers), on the other liand on estimates of persons familiar with local conditions. The results of the examination are presented as the curves shown in Figs. 1 to 4, indicating the relationship between the magnitude of water shortage (volume and duration) and the losses caused thereby to the individual consumers. These functions can be used to advantage in planning water distribution in the Sola Kiver system. The comprehensive Table 2 provides information in any particular case for determining the order of priority of the individual consumers to the national economy. The methodology described in the paper are of course, applicable to other water resources systems as well. Discussion By Domokos M. and Dr. Szabó S. The writers believe that the highly interesting paper will open new avenues of approach to advanced water management systems analyses by presenting the results of novel research. These should provide the stimulus for similarily oriented studies in Hungary, the need for which is badly felt. The results published by the authors are partly in agreement with those obtained ill Hungary, e. g. in that — the most important domain of restriction is introduced when the use of process water is limited, — the diverse technological units of the plants react to restrictions in widely differring ways, — the operation of the plant under shortage conditions can be formulated by specific analyses only. At the same time the writers would not be satisfied with minimizing the losses suffered by the plants, the observation of impacts in the national economy being also necessary. In their opinion the examination should be extended to the effluents discharged by the plants as well. It would be of interest finally to analyse also the time distribution, or frequency of the duration and severity of water restrictions.