Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

10. szám - Költő Gábor: Vízszállítási feladat gazdaságossági vizsgálata. I.

Költő G.: Vízszállítási feladat I. Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 475 1. táblázat Az I. feladat változatainak jellemző adatai Tabelle 1. Charakteristische Daten der Varianten der I. Aufgabe A változat Megjegyzés jele ütem műszaki jellemzői létesítési költsége, B (1000 Ft) üzemköltsége 50000 d vízszállítás esetén, K (1000 Ft/év) Megjegyzés jele ütem átmérő nyomásfokozat anyag létesítési költsége, B (1000 Ft) üzemköltsége 50000 d vízszállítás esetén, K (1000 Ft/év) Megjegyzés a I. IT. NÁ 600 NÁ 600 NNY 10 NNY 10 ac. ny ac. ny 41 900 41 900 2790 az I. ütem után 18 évvel b I. II. NÁ 600 NÁ 600 NNY 10 NNY 10 sp. h. a. sp. h. a. 39 300 39 300 3000 az I. ütem után 15 évvel c I. NÁ 700 NNY 10 sp. h. a. 48 700 3640 d I. NÁ 800 NNY 10 hosszv. a 76 000 2920 e I. NÁ 700 NNY 10 vb. 60 700 3450 A geodétikus emelőmagasság: H

s

t— 18 m. A víznyerő hely és a fogyasztók közötti nagy távolság miatt közbenső átemelés is alkalmazható, nyomásfokozati megkötés nincs. A vízszállítás 24 órában egyenletes. A II. és III. ütemben a vízellátás nagy biztonságú legyen, ha csökkentett mértékben is, de állandóan álljon rendelkezésre víz az ipartelep részére. Ezért a II. vagy III. ütemben vagy kettős távvezeték, vagy megfelelő térfogatú tározó medence szükséges. E feladatnál a létesítési költségben figyelembe vettük a szivattyútelep változatonként különböző költségét is. Az éves költségeket, a bonyolult ütemezés miatt, nem soroljuk fel. Értékesítési egységár: 5,60 Ft/m

3. A vizsgált változatok jellemző adatait a 2. táblázatban tüntettük fel. Az egyszeri létesítési költségek összehasonlítása Az egyszeri létesítési költség alapján megállapítható sorrend, a legolcsóbb megoldástól a legdrágábbig: az I. feladat esetében: c, e, d, b, a a II. feladat esetében: a, d, g, b, c, ej, l, k h, i. E sorrendből látható, hogy a létesítési költségek szempontjából az acélvezetékek a legkedvezőbbek és (az I. feladatnál) azok a változatok, amelyeknél csak egy vezetéket kell építeni. A (2) képlet alkalmazhatóságának a vizsgálata Annak ellenőrzésére, hogy a (2) képlet a további vizsgálatok során alkalmazható-e, mindkét feladat változataira kiszámítottuk a D értéket az (1) képlet szerint és az összehasonlító költséget (más szóval a diszkontált összköltséget) a (2) képlet alapján. (A számításnál feltételeztük, hogy Mt = E

m). A kapott eredményeket a 3. táblázat tünteti fel. A D érték képletében szereplő értékesítési árbevételt az I. feladatban 3,50 Ft/m

3, a II. feladatban 5,60 Ft/m

3 egységárral számítottuk. A II. feladat esetében a számítást 1,10 Ft/m

3 egységárral is elvégeztük. A két képlet adta eredmény összehasonlítása érdekében a gazdaságossági rangsort a növekvő l/D értékek sorrendjében állítottuk fel és az l/D értékeket elosztottuk a leggazdaságosabb változat l/D értékével. Az így nyert mutatószámot d*-gal jelöltük. A d* értéke a leggazdaságosabb megoldásnál 1,00, a gazdaságtalanabb változatoknál növekszik. A (2) képlet szerinti gazdaságossági rangsort az összehasonlító költségek növekvő sorrendjében állítottuk fel és az egyes változatokhoz tartozó összehasonlító költségeket elosztottuk a leggazdaságosabb változat összehasonlító költségével. Az így nyert k* jelű mutatószám a leggazdaságosabb megoldásnál 1,00 a gazdaságtalanabb változatoknál növekszik. Az (1) és (2) képlet adta eredmény azonosságának ellenőrzésére változatonként képeztük a 100 (d*-k*) d* százalékos eltérést. A kapott eredményeket a 3. táblázat tünteti fel. A 3. táblázatban közöljük a II. feladat változatainak 1,10 Ft/m

3 egységárral számított D értékek szerinti gazdaságossági sorrendjét is. Az egyes változatokat a gazdaságosság sorrendjében vettük fel a táblázatba. A 3. táblázat adatai alapján tehető, idevágó megállapítások: — Az (1) és (2) képlet alapján számítható gazdaságossági sorrend egymással azonos, ha az értékesítési egységár elég nagy. A II. feladatnál a leggazdaságosabb változattól távolabb eső g ós d valamint h ós l változatok sorrendje 0,63%-os, ill. 0,49%-os eltéréssel kérdéses lehet, de ez az érték a számításnál betartható pontosság határán belül van. Mindkét feladatnál alkalmazhatjuk tehát a (2) képletet is. — Az egyes változatok gazdaságossági sorrenden belüli viszonya a szomszédos változatokhoz mindkét számítási mód esetében hasonló, nagy eltérések nincsenek. — A II. feladatban kisebb egységár olyan módon befolyásolja a gazdaságosságot, hogy előnyösebbé teszi az alacsonyabb nyomásfokozatú és a kisebb energiaköltségű változatot még akkor is, ha a második vezetéket e miatt öt évvel előbb kell megépíteni, mint a nagyobb nyomásfokozatú