Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

10. szám - Dr. Pásztó Péter: A vízminőségvédelem eredményei és feladatai

468 Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. A vízminőségvédelem eredményei és feladatai DE. PÁSZTÓ PÉTBE» 1. Adottságok Magyarországon a felszíni vizek ugrásszerű szenynyeződése az ötvenes évek elején kezdődött. A háború utáni újjáépítés, az iparosodás és a nagymértékű városiasodás a vízvédelmi problémák előidézőivé vált. A vízminőségvédelem feladatainak megvilágításához Magyarország földrajzi és hidrológiai helyzetéből kell kiindulni. Kedvezőtlen körülmény, hogy a felszíni vízkészlet eloszlása térben és időben aránytalan. Magyarország felszíni kisvízi vízkészletének 95—99%-a külföldről érkezik. Valamennyi nagyobb vízfolyás az országhatáron túl ered. 2. Vízminőségi helyzetkép Magyarországon a felszíni vizek minőségének szisztematikus feltárása 1952-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) megalakulásával vette kezdetét. A rendszeresen gyűjtött és az Intézet laboratóriumában feldolgozott minták alapján 1959-ben elkészült az ország első vízminőségi térképe. Jelenleg a mintavételi és laboratóriumi munka decentralizáltan folyik, és minden évben mintegy 270 mintavételi helyen vett 5000 vízminta feldolgozásával elkészül az ország vízminőségi térképe. Külföldről érkező 1920 mfys Belföldi eredet 14 m*/s 1 Külföldre távozó 1990 m

3/s 1. ábra. Magyarország felszíni vizeinek kisvizi hozama Q aug. 85% m

3/s Abb. 1. Niedrigwasserabflussmengen der Oberflächenwässer Ungarns Q Aug. 85°/

0 m

:

,/s Az ország vízfolyásainak vízjárása igen változó. Az alpesi eredetű Duna és Dráva vízjárása kiegyenlített. Az előforduló legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya sok éves átlagban 1: 10. A Tisza vízjárása a Dunánál szélsőségesebb. A fenti viszonyszám a folyó felső szakaszán 1: 100. A kisvízfolyásokon ez a viszonyszám eléri az 1: 10 000-et is. A vízhozamokat szemlélteti az 1. ábra, mely a vízfolyások kisvízhozamait tünteti fel, augusztusi 85%-os tartósságú vízhozamok figyelembevételével, az országba való érkezéskor, illetve távozáskor. Mint az ábra mutatja, a vízkészletek legnagyobb hányada néhány vízfolyásra koncentrálódik. * OVH Vízkészletgazdálkodási Központ, Budapest. A vizek minősítése a KGST ajánlott normatívái szerint történik, mely a vizeket 4 osztályba sorolja: Tiszta I. osztályú, Kissé szennyezett II. osztályú, Szennyezett III. osztályú, Erősen szennyezett IV. osztályú. Az 1. táblázat feltünteti a fontosabb vízminőségi jellemzők osztályozási határértékeit [2]. Az osztályozás eredményét a vízminőségi térkép ábrázolja. A térképen vízfolyásonként három párhuzamos sáv látható. A balparti sávban az oxigénház-