Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

10. szám - Takács Lajos: Békés megye vízgazdálkodási helyzete és fejlesztése

438 Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. Takács L.: Békés megye vízgazdálkodása 4. ábra. A vízellátás és csatornázás helyzete Puc. 4. ÜOAOMceHue Kananu3aifuu u eodocmö^cenufi Abb. 4. Lage der Wasserversorgung und der Abwasser-Kanalisierung megoldások alkalmazásával. Az előbbi szántóföldi kultúráknál, az utóbbiak pedig legelőknél, illetve kapásoknál célravezetők. Itt kell a nagy vízigényű rizstelepek fejlesztését is fokozni. Várható, hogy az öntözésfejlesztés az ezredfordulóra kiterjed a megye területének mintegy 20%-ára. Az öntözővízigényeket a jövőben is felszíni vízkészletből elégítjük ki. A fejlesztési célok alapján 1985-ben 71 ezer ha. terület öntözésére 45,6 m

3/s, 2000-ben pedig 100 ezer ha-on 57,8 m

3/s víz biztosításával kell számolnunk. A Körösvidék természetes vízkészlete az ilyen nagyságrendű vízigényekhez viszonyítva elenyésző. Jelenleg a mértékadó augusztus időszakban mintegy 0,5 m

3/s, és ez a jövőben külföldi vízelvonások miatt tovább csökkenhet. A felszíni vízfelhasználásban túlsúlyban levő öntözés — és nemkülönben a halászat — vízigényének biztosítására szolgál a jelenlegi 3 m

3/s. nagyságrendű helyi tározás és 14 m

3/s-os tiszai vízátvezetés a Keleti főcsatornán és a Hortobágy-Berettyón át. A helyi tározás és a vízátvezetés hozzávetőlegesen 17—83%-os aránya a jövőben is megmarad. A körösladányi duzzasztómű, a dondorogi, papzugi és kisdelta tározók létesítésével a helyi tározás 7 m

3/s-ra, a Nagykunsági főcsatorna üzembelépésével a tiszai vízátvezetés Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságra jutó része 35 m

3/s-ra növekedhet (3. ábra). A kommunális szennyvizek és az állattartó tele-