Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
9. szám - Bunyevác József: Karsztforrások vízminősége és szennyeződése Pécs területén
428 Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. Bunyevácz J.: Karsztforrások vízminősége 1. táblázat A Tettye forrás és Hunyadi úti forrásvíz vízminőségi jellemzői TaóAuifa 7. rudpoxuMuiecKue noica3ameAU ucmoHHUKoe ,,Temmbe" u ,,XyHndu ym" Tabelle 1. Wasser gute-Kennziffer der Quellwässer des Tettye-Quelle und der Hunyadi-Strasse Komponensek Tettye forrás Hunyadi úti forrásvíz Összes baktériumszám össz. bakt. szám/ml 0—28 3—640 Coliform bakt. szám Coliform 100 ml bakt. sz/ml 0 0—80 pH 6,8—7,5 6,7—8,3 összes szilárd alkatrész [mg/l] 540—710 750—1200 KOI [mg/l] 0,1—3,0 NH4 [mg/l] 0,00—0,60 0,00—1,00 NOä [mg/l] 0,000—0,015 0,000—0,100 NO3 [mg/l] 4,8—14,0 2,5—290 Cl" [mg/l] 16,0—24,0 40,0—90,0 so2" [mg/l] 0,0—115 38,0—375 Fe 3 + [mg/l] 0,00—0,05 0,00—0,20 HCO3 [mg/l] 420—480 Ca ! + [mg/l] 110—150 130—150 Mg 2 + [mg/l] 7,0—15,0 45,0—55,0 [mg/l] 0,00 Szabad C0 2 [mg/l] 20—30 Kötött C0 2 [mg/l] 150—160 Mészre agresszív COj [mg/l] 0,0—20 5—10 Oldott oxigén [mg/l] 4—7,5 Lúgosság [ml n HC1/1] 7,0—10,5 6,6—7,6 összes keménység [nk°] 18,0—24,0 28,0—37,0 spórás baktériumok, Streptococcus faecalis és enterális phag vizsgálatoknál is, míg a kémiai komponensek közül az anionaktív detergens, szulfid-, mangán-, alumínium-, cink-, ólom,- ón-, nikkel-, kadmium- és króm-ion szerepelt az alkalmazott fotometriás és polarográfiás meghatározási módszerek kimutatási határa alatt. Ezeket a komponenseket ezért a táblázatokban nem tüntettük fel. Lényeges eltérés figyelhető meg a két forrás vízminősége között, különösen, haaz összes baktériumszám, coliform baktériumszám, pH, ammónium-, nitrit-, nitrát-, klorid-, szulfát-, magnézium-ion és összes keménység értékeit hasonlítjuk össze. Feltűnő, hogy az összes szilárd alkatrész mennyisége jóval magasabb a Hunyadi úti forrásvízben, ugyanakkor a nitrát-, klorid- és szulfát-ion tartalom ingadozása is meglehetősen nagy. A forrásvíz magnézium-ion mennyisége több, mint háromszorosa a Tettye forrás koncentrációjának. Ez az összes keménység értékében is megmutatkozik és kimutatható, hogy ezt a magasabb keménységértéket a víz a fedőmárgán való áthaladásakor nyeri [3]. Nem lehet azonban egységesen csak triász eredetű karsztvíznek tekinteni, mivel összes keménységével együtt nitrát-, klorid-, szulfát- és vas-ion koncentrációja is jelentősen megnő. Ennyire változó és kiugróan magas értékek környezeti szennyeződésre utalnak. Ezt támasztották alá a klórozott szénhidrogénekre történt toxikológiai laboratóriumi vizsgálatok is, amelyek során vékonyrétegkromatográfiás módszerrel a Hunyadi úti forrásvíznél pozitív eredményt kaptunk; a forrásvíz jelentős mennyiségű növényvédőszert (thiodan nevű inszekticid) tartalmazott. Ismeretes, hogy a vízminőség változásának alakulására az adott vízföldrajzi viszonyok mellett — különösen karsztvizek esetén — igen nagy hatása van az időjárási viszonyoknak is. Vizsgálataink során az Országos Meteorológiai Intézet napi időjárás jelentésének a Misinatető és Pécs (pogányi repülőtér) környékére vonatkozó adatait használtuk fel rövid, áttekintő időjárás jellemzésre, amelyet a mintavételi nap előtti egy hét alatt hullott csapadék mennyisége és a napos órák száma alapján készítettünk. A hullott csapadék mennyiségével szoros kapcsolatban álló vízhozamok a Tettye-forrásnál ismertek, azonban a Hunyadi úti forrásvíz hozamát nem mérték. A Tettye hasonló időszakainak adatait feltüntetve — mivel a két vízgyűjtő terület egymás mellett fekszik és a tektonikai viszonyok következtében bizonyos hidrogeológiai kapcsolat is fennáll a magas karszt és a tektonikus öv repedésvize között [3, 4] — a vízmű által szolgáltatott adatok jó tájékoztatást nyújthatnak a Hunyadi úti forrásvíz hozamának alakulására is. Tettyei forrásvíz. A tettyei forrásvíz — a korábbi évek és az adott vizsgálati időszak vízminőségi adatai szerint — egyenletesen jó minőségű és öszszetételű karsztvíz, amely néhány esettől eltekintve nem volt minőségileg kifogásolt. Mint minden karsztforrásnál, itt is jellemző a komponensek évszakok és időjárási viszonyok szerinti ingadozása. Általában még a legmagasabb értékek is az ivóvíz szabványban megengedett határokon belül maradnak (1. táblázat). A vízminőségre jellemző változásokat és az egyegy alkalommal kifogásolt komponensek értékeit a 2. táblázatban tüntettük fel. A táblázat a Hunyadi úti forrásvíz szennyeződésének időszakára vonatkozó 1973. évi adatokat tartalmazza. A február 5-én vett vízmintáknál csupán az oxigénfogyasztás, ammónium- és nitrit-ion átlagosnál magasabb értéke tűnik fel, ami friss szennyeződésre utaló jel, bár a mikrobiológiai és egyéb kémiai komponensekre történő vizsgálatok alapján a víz nem kifogásolt. Érdekes megfigyelni a III. 6-án kapott kiugró értékeket, amikor a coliform baktériumok jelenléte ekkora számban, a magasabb szulfát- és a mérhetővé vált oldott foszfát-ion tartalom ismét a forrásvíz elszennyeződését mutatja. Ugyanakkor az időjárási és vízhozam adatokat tekintve az látható, hogy az előző hónapokban lehullott nagyobb
