Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

9. szám - Bunyevác József: Karsztforrások vízminősége és szennyeződése Pécs területén

426 Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. Bunyevácz J.: Karsztforrások vízminősége IV. emelet III. II. emelet JELÖLESEK• I. emelet. Magasan fekvő karszt. (Tettge forrás) II. emelet Migmatit ésjura képződményekrepedésvize (Hungadi úti forrásvíz) III. A pannóniai rétegek felszíni tektonikus hatórán kialakult„vizdomb" amelg közvetlenül az előtér víztartóiba ömlő, túlnyomóan tektonikus eredetű mélységi vizfelszinközeli megjelenési formája IV. Az előtér felső pannóniai üledékeinek rétegvíz rendszere ~]J~

\ jóra fedőhomokkő, kőszenes összlet 7T~

\ Jóra fedőmörga Tf [ Anizuszi mészkő összlet ? | Migmatit, gránit TI Fitttt 4. ábra. Hidrogeológiai emeletek Pécs területén Abb. 4. Hydro geologische Stockwerke im Gebiet von Pécs Puc. 4. rudpoeeoAoau'iecKue apycu e npedeAax meppumopuu aopoda net szöktető forrás. A Hunyadi út tengelyében, a fedőmárga roncsolt törésein keresztül jut le karsztvíz a Kaposvári utcai forráskomplexumig. A karsztterület déli határán és az előtérben helyet foglaló, fiatal üledékkel kitöltött medence északi peremén húzódó jellegzetes terület a „Mecsekalja vonal". A diszlokációs öv a hegység déli előterének merev kristályos alaphegysége és magának a hegységnek az érintkezési vonalán alakult ki igen bonyolult kéregmozgások hatására. Fontosak az 5—400 m szélességű vonulatokban húzódó, rendszer nélkül egymásra pikkelyeződött kőzetek (jura kőszénösszlet, fedőmárga, szarmata durvamészkő stb.), valamint a különböző vastagságú és kiterjedésű ember által létrehozott „antropogén" képződmények. Ilyenek a Hunyadi út két oldalán az egykori kőfejtők betemetésével keletkezett, helyenként 10—15 m vastagságú törmelékrétegek, amelyek — ebben az egyébként tektonikus völgyben — jelentős hidrogeológiai szereppel bírnak. A tektonikus övön belül a kőzetek igen változatos korúak és rétegtani, fizikai sajátságúak. Az öv töréses zónáinak vastagsága nagyon különböző és mészkövek esetén ezek a törések nyitottak és vízleadásra képesek, így a hidrogeológiai viszonyokat alapvetően meghatározzák. A diszlokációs öv részletes hidrogeológiai viszonyaival foglalkozó tanulmány [4] — amely az övben végzett nagyszámú megfigyelés, kutatófúrás és figyelőkút kémiai analízise, valamint konyhasóval történt nyomjelző mérések adatai alapján — szemléletesen mutatja be a lehetséges és jellemző vízáramlási irányokat. Eszerint Pécs területén megkülönböztethető négy hidrogeológiai emelet lényegesen eltér tulajdonságaiban és működésében, amelynek oka a jellegzetes geológiai háttér (4. ábra). A hidrogeológiai viszonyokkal foglalkozó kutatók [5, 6, 7, 8] megállapították a több mint 100 m vízszint különbséget a karszt és az előtér pannóniai rétegének vízszintje között, amelynek oka a Tetytyétől keletre és nyugatra húzódó vízzáró képződmények karsztvízduzzasztó hatása. A „Mecsekalja vonal" övében a domborzati szintkülönbség 50 méteres változásához képest a vízszint csak kb. 30 métert változik [4],"Ennek magyarázata az erősen meszes, helyenként határozottan mészkő jellegű fedőmárga, amely repedésvizet tartalmaz a vele tektonikus érintkezésben levő migmatit ékkel közös vízrendszerként. A Kaposvári utcai forráskomplexum ezek szerint a „Mecsekalja vonal" bonyolult rétegtani és tektonikai felépítésű övének karsztos repedésvize, amely bizonyos utánpótlást kap a magasabban fekvő karsztból. A jura és migmatit vonulatot délről, a pannóniai rétegvizektől elválasztó agyagpala-fillit vonulat tökéletesen vízzáró és megakadályozza a felette levő repedésvizek átáramlását az előtérbe. Átáramlási lehetőség legfeljebb Hunyadi út— Tettye utca vonalában húzódó É—D irányú harántvetőnél lehetséges. Azonos permeabilitású kőzetek esetén a felszín alatti vizek a legnagyobb szintcsökkenés irányába áramlanak. Ez egyértelműen alkalmazható a Tettye forrás vízgyűjtő területén, ahol a karsztvíz a legalacsonyabban fekvő kilépési küszöb felé áramlik. A tektonikus övben azonban — bár a meredek térszín mellett a domborzat irányító szerepe globálisan érvényesül —- a vizek áramlásának útja sokkal bonyolultabb az övön belüli nagyfokú irányítottság következtében, amely a permeabilitási irányok szintén nagymérvű változását idézi elő. Ezért a Kaposvári utcai források vízgyűjtő területének megbízható körülhatárolása nagyon nehéz feladatot jelentene. Időjárási tényezők. A Mecsek sokéves csapadékátlaga a misinatetői adatok alapján 800 mm-re tehető. A Pécs felé áramló karsztvizeket a Tettyé-