Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
8. szám - Könyvismertetés
378 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Iritz L.—Szöllősi N. A.: A vízigények kielégítési biztonsága I. ge). A folyók p tartósságú kisvízhozamai időben nem esnek egybe, így ha /•>;§>50%, akkor n X » >>^X E i, p, T. (2) (2 Bi),p,Tj i = 1 i = 1 Ha az Ei részvízgyűjtők p tartósságú vízgazdálkodási mérlegeinek eredménye alapján határozzuk meg az n szelvény p tartósságú bevételi oldalát, akkor az n szelvény vízkészletgazdálkodási helyzetét kedvezőtlenebbnek ítéljük meg a valóságosnál, ha pedig az n szelvényre koncentrált vízigényeket vetjük egybe az X n ( 2 *i).V,Tj i = 1 vízkészlettel és a kapott biztonságot terjesztjük ki az Ei részvízgyűjtőkre, akkor a vízkészletgazdálkodási helyzetet némely rész vízgyűjtőkön kedvezőbbnek ítéljük meg a valóságosnál. Ezen problémák megoldására a teljes vízgyűjtőre kiterjedő vízkészletgazdálkodási sztochasztikus szimulációs modell összeállítását tervezzük. Végül meg kell jegyezni, hogy az (1) kifejezés szerinti vízgazdálkodási mérleg nem azért terjedt el a gyakorlatban, mert a szakemberek nem ismerték az elméleti megalapozottságával kapcsolatos problémákat, hanem kénytelenek voltak bizonyos „engedményeket" tenni a nagy tömegű számítási munkák csökkentése érdekében. A számítástechnika és vele párhuzamosan a valószínűségszámítási módszerek széleskörű elterjedése a vízgazdálkodásban lehetőséget nyújt a (1) kifejezés szerinti vízgazdálkodási mérleggel kapcsolatos problémák elkerülésére. A tanulmány második részében, mely a Hidrológiai Közlöny következő számában kerül közlésre, ismertetjük az általunk alkalmazott sztochasztikus szimulációs módszert. Könyvismertetés Advance of Phycology in Japan. Kiadja: Jun Tokida és Hiroyuki Hirose. Jena: VEB Gustav Fischer Verlag 1975. 161 ábrával és 30 táblázattal. Vászonkötésben ára 99,— M. Japán kutatók szép eredményeket értek el már régebben is a tengeri algák kutatásában, melyek a mezőgazdaság, ipar, az élelmezés szempontjából számukra fontosak voltak. Ujabban az édesvízi mikroszkopikus algák termesztése terén is élen járnak. Eredményeik részben a nyelvi nehézségek következtében nem váltak olyan széles körben ismertekké, amint azt megérdemelték volna. Ezért örömmel üdvözölhetjük a két kiváló kiadószerkesztö professzor: Jun Tokida és Hiroyuki Hirose munkáját, melyben átfogó képet igyekeznek adni a •Japánban folyó elméleti ós gyakorlati algológiai kutatásokról. A kép némileg hiányos s erre előszavukban is kitérnek, mivel előre nem látott személyi ós társadalmi nehézségek miatt néhány felkért kiváló szerző közreműködése elmaradt. A munka mégis felöleli a Japánban folyó kutatások valamennyi ágát. A könyv 23 szerző 20 tanulmányát közli. Az algák törzsfejlődése című fejezetben 3 cikk található, melyek az algák színtesteivel (T. Hirose ós R. Ueda), a sejtfalstruktúrával (K. Nisizawa és S. Fujibayashi-Sasaki), valamint a fotoszintetikus pigmentekkel foglalkoznak (H. Hirose). Az algák morfológiáját 4 közlemény taglalja. E. Takahashi a Chrysophytonok pikkelyei és ostorai finomstruktúráját ismerteti. H. Okuno a kovaalgákkal foglalkozik. T. Ohmari a barnaalgák cytológiáját vázolja, H. Yabu pedig a vörösmoszatok és a zöldalgák sejttani kutatásairól szól. M. Chihara a vörösalgák fejlődési típusairól ad tájékoztatást. Fiat tanulmányban tájékozódhatunk a Japánban folyó élettani vizsgálatokról. A Porphyra fiziológiáját E. Ogata, a Fueus nemzetségét S. N akazawa, a termesztésben nagyjelentőségű Chlorellákét E. Hase foglalja össze. A Chlorellák fotoszintéziséről S. Miyachi, egyéb algák fotoszintéziséről K. Nisizau-a és T. Ikawa ír. Az algák ökológiája terén elért eredményeket M. Katada és M. Satomi cikke tárja elénk. Ugyancsak egy tanulmány foglalkozik a tengeri algák földrajzi elterjedésével Japánban M. Chihara tollából. A széltében ismert japán algatermesztésekkel 4 tanulmány foglalkozik. A. Watanabe az algák N kötését tárgyalja. A Miura a Porphyra tenyésztésről ír Undariáról Yn. Saito értekezik s végül az algákat mint gyógyszereket M. Takagi ismerteti. A könyvet szerzői névmutató, alganevek mutatója ós tárgymutató egészíti ki. A 355 oldalas könyv kiválóan szerkesztett és nagyon szép kiadású. Gyönyörűek az illusztrációi. Külön értéke, hogy minden egyes fejezet végén nagyon részletes irodalomjegyzék található. Valóban köszönet illetheti a két kiváló szakember-szerkesztőt, hogy elénk tárta a Japánban folyó algológiai kutatások csaknem teljes képét. Reméljük, a második kiadásban elsimulnak azok az akadályok, melyek következtében néhány szerző nem jelentethette meg tanulmányát. A munka nem csupán a felsőfokú oktatók számára jó segédkönyv, hanem az édesvízi termesztett algákra vonatkozó fejtegetéseivel a gyakorlat számára is hasznosítható ismereteket közöl. Dr. Hortobágyi Tibor
