Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
8. szám - Dr. Oroszlány István: Hosszúidejű belvízsorok reprodukálása mintavízgyűjtő terület adatai felhasználásával
374 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Dr. Oroszlány I.: Hosszúidejű belvízsorok kapott értékeket a téli—tavaszi—nyári—őszi kategóriánként csoportosítottuk. Végül is rendelkezésünkre állott a differenciált lefolyási tényezőkkel számolt idősor, melynek adataiból a belvízmennyiségek tartóssági görbéi már könnyen voltak szerkeszthetők. Ennek birtoklása pedig lehetőséget adott a gazdasági optimum vizsgálatok végzésére. Célunkat ezzel el is értük. Talán érdemes még megemlíteni, hogy a reprodukált belvízmennyiség adatok — úgymond — homogének, hiszen a számításukra használt kulcs és lefolyási tényező arányszám az 1955—70., ill. 1965—70. évek agrotechnikai adottságaira és csatornasűrűségére vonatkoznak. Ezért lehetséges, hogy a számított értékeink a hosszú időszak korábbi évjárataiban a valóságtól talán el is térnek. A homogenitásnak viszont rendkívül előnye az, hogy mind az agrotechnika színvonalának változása, mind a csatornasűrűség és fajlagos szállítóképesség módosulása, ill. ezeknek hatása a levezetésre kerülő felszíni vizek mennyiségének távlati előrejelzésére jól figyelembe vehetők. Most tekintsünk egy példát. Szentes—Dévaványa között fekszik a nagvködmönösi mintegy 3000 ha kiterjedésű belvízöblözet. A hidrológiai hasonlóság ellenőrzésére kapcsolatvizsgálatokat végeztünk. Újvári Aliz szerint a) Acsapadékra, a korrelációs tényező r = 0,7818, a regressziós egyenlet 6^=9,6 + 0,8417 Cs K b) A léghőmérsékletre r = 0,9918, a regressziós egyenlet LH N= 0,409+ 1,0047 LH K c) A talajvízre r= 0,7024, a regressziós egyenlet Äjy= 209,19 + 0,4117 h K A vizsgálatok eredményeiből azt olvastuk ki, hogy a két terület között a csapadékban lehetnek némi eltérések, a vizsgált öblözet saját csapadékaival való feldolgozása tehát indokolt. A hőmérsékletben számottevő különbség nincs. A vizsgált öblözetet jellemző talajvízszint észlelő kút mélyebb vízjárású, víz játéka így kisebb, tehát a kulcs talajvízre vonatkozó határértékeit öblözetenként átszámolással kell megállapítani. A mórt belvízmennyiségek azonos időszakra vonatkozó adatainak . összevetéséből azt kaptuk, hogy az őszi-téli-tavaszi esetekben a szorzószám 7 körüli érték, a nyáriban 25-szöröse a mintaöblözetben tapasztalt értéknek. Fenti számokat a vizsgált öblözet szikes talajai alá is támasztják. A 35 éves adatsor alapján számolt belvízmennyiségek előfordulási valószínűségeinek alsó határértékei az alábbiak voltak: 5 10 25%-os előfordulási valószínűségnél télen- 44 34 14 mm/hó tavasszal 7,7 5,3 3,4 mm/hó nyáron 8,4 5,4 1,0 mm/hó ősszel 0,8 0,3 0,0 mm/lió öntözéses gazdálkodás esetén nyáron 32 22 mm/hó Az öntözés esetére várható értékeket Sági Károly kisújszállási kísérletei alapján számoltuk. Sági adataiból a következők voltak megállapíthatóak: — öntözött körülmények között már 45 mm-nyi havi csapadék esetén is keletkezett lefolyás, szemben a száraz kezeléssel, ahol kb. 60 mm havi csapadókösszegnél fordult csak elő lefolyás, — öntözés mellett a havi lefolyási tényező 85 mm havi csapadékösszeg esetén mintegy ötszöröse, 120 mm-nyi havi csapadék összeg esetén kb. háromszorosa a száraz (öntözetlen) körülmények között mórt havi lefolyási tényezőknek, — az öntözött területen keletkezett havi lefolyási tényező átlagosan mintegy négyszerese az öntözetlen területen keletkezett havi lefolyási tényezőnek. Az öntözés nélküli esetekben a havi csapadékösszegekre vonatkozó határértékek megközelítően azonosak voltak a Kondorosvölgyi feldolgozás adataival, s így azokat, valamint az öntözés esetében mutatkozó 60 mm-es határértékeket a felszíni vízképződésre veszélyes hónapok kiválasztásánál közvetlenül alkalmaztuk. A lefolyási tényezőre vonatkozó értékeket pedig a talált arányoknak megfelelően helyesbítettük. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a fentiekben bemutatott vízmennyiségi adatok (a kiindulási feltételeknek megfelelően) az üzem levezető főcsatornájának torkolati szelvényére vonatkoznak, s így az üzemközi hálózat inputjaiként fogható fel. Vizsgálatunkat azzal a céllal mutattuk be, hogy egyrészt rámutassunk a mintaöblözetekben végzett hosszú idejű megfigyelések fontosságára, a mintaöblözetet meghatározó környezeti tényezők azonos szinten való tartásának jelentőségére, s végül a mintaöblözetben kapott adatok felhasználásának lehetőségeire és bonyolultságára. Remélem, hogy célomat elértem. Reproduzierune; der lanfffrisli^en Pohlerwasserreihen unler Verwendung der Dalén eines Musler-Einzugsgebiets Dr. Oroszlány, I. Doktor der Land wirtschafts- Wissenschaften Zur Ausarbeitung von langfristigen Betriebswasserregulierungsprojekten waren die Dauerlinien der entstehenden Oberflächenwässer notwendig. Diese Aufgabe konnte wegen der ausserordentlichen Veränderlichkeit des Abflussbeiwerts nicht so gelöst werden, dass wir die Niederschlagsdaten mit den monatlichen Ablussmengen multiplizieren. Zur neuen Untersuchung haben wir die 15jährige Datenreihe des Einzugsgebiets Kondorosvölgy der ÖKI verwendet, in der die den Abfluss beeinflussenden sämmtlichen Faktoren und ihre eigenen Abflüsse täglich beobachtet wurden. Aus den Datenreihen der monatlichen Niederschlagssummen des Versuchspolders, dem monatliehen mittleren Werten der Grundwässer, der Lufttemperatur und der monatlichen Abflussummen haben wir mit graphischer Aufarbeitung eine Chiffre zur Berechnung der anfallenden Oberflächenwässer ausgearbeitet. Aus der langfristigen Datenreihe der Polderwassermengcn konnte die Dauerlinie reproduziert werden.
