Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Kemény Imre: Az eleveniszapos szennyvíztistzítás során használt levegőztető szerkezetek villamosenergia-felhasználása

V 362 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Kemény I.: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás EO50£ I 30I ^ 2010• 14 n 1,0 1,25 1,50 1,75 t 2,0 (c) Hidraulikus paraméter 50 100 200 300 WO 500 750 1000 1500 2000 50 100 200 300 400 500 150 (d) Medencetérfogat [m

3] 8. ábra. A fenéksebességek változása függőleges tengelyű rotorok alkalmazása esetén, a hidraulikus paraméter és a fajlagos teljesítményfelvétel függvényében Abb. 8. Aenderung der Sohlengeschwindigkeit bei der Anwendung vertikalachsiger Botorén, in Funktion des hydraulischen Parameters und der spezifischen Leistungsauf nahme a: aufgrund von gemessenen Daten laut dem Froude-schen Modellgesetz berechnet; 6: 1 : 4 = Wassertiefe: Seitenlänge des Beckens; c: Hydraulische Parameter; d: Beckenrauminhalt (m

3

:); e: Sohlen geschwindigkeit; (cm/sec) sebesség biztosításához 15—20 W/m

3 teljesítménysűrűség szükséges. Mélylégbefúvásos finombuborékos levegőztetés során 10—20 m

2 keresztmetszetű medencéknél kb. 20—25 W/m

3 teljesítménysűrűséggel kell számolni. Hosszú (kb. 30 m-nél hosszabb) medencéknél ez az érték kb. 15 W/m

3 nagyságrendig is lecsökken. Detergenstartalmú szennyvízben a fenti értékek nagyobbak lesznek. A különböző levegőztető szerkezetek hatása a vízhőmérséklet változására Az adott körülményeknek legjobban megfelelő levegőztető szerkezet kiválasztásakor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy hideg időben a felületi levegőztetők által porlasztott szennyvíz könnyen lehűl, ami a biológiai folyamatokat károsan befolyásolja. Mélylégbefúvásos szerkezettel ellátott levegőztető medencében a szennyvíz nem hűl le, sőt a kb. 60°C-os levegő hatására egy-két tized °C-szal még melegszik is. A különböző levegőztető szerkezetek hatása az eleveniszap pelyhek méretére A felületi levegőztető szerkezetek, különösen a függőleges tengelyű rotorok olyan, a pelyhek nagyságát megközelítő méretű és nagy intenzitású rnikroturbulenciát hozhatnak létre, amely mellett az eleveniszapos pelyhek szétaprózódnak. Ez a jelenség egy bizonyos határig nagyobb aktív felületet eredményez, aminek következtében a különböző átadási folyamatok sebessége ugyan megnő, de a pelyhek szétaprózódása rossz ülepedési tulajdonságokat is eredményez, ha a pehelyrészecskék nem tudnak újra flokkulálódni. A túlságosan kisméretű pelyhek az iszapkezelés során is nehézségeket okozhatnak. A légbefúvásos szerkezettel ellátott levegőztető medencékben nem alakul ki nagy intenzitású és pehelvméretű mikroturbulencia, emiatt az eleveniszap pelvhek nagyobbak, az utóülepítőben az ülepedési viszonyok jobbak. Meg kell jegyezni, hogy a szakirodalom beszámol olvan kísérletekről is, melyek során nem mondtak le a függőleges tengelyű turbinák okozta dezintegráció előnyéről, és a rossz ülepíthetőségen flokkuláló szerek adagolásával sikerült jelentősen javítani [6]. Következtetések Vizsgálataim eredményei azt mutatják, hogy az eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárások során a villamosenergia felhasználás szempontjából elsősorban kb. 200 mg/l BOI

5 koncentrációnál nagyobb koncentrációjú szennyvizek tisztítása kedvezőbb költséghatású. Mélylégbefúvásos szerkezetek alkalmazása a fajlagos energiaigény szempontjából csak 100 000 leé felett indokolt, viszont 200 000 leé felett minden esetben ezek biztosítják a legkedvezőbb értékeket. Villamosenergia felhasználás .szempontjából a teljes biológiai tisztítást biztosító rendszerek esetén kb. 100 000 leé-ig és 150 mg/l BOT

s szennyvízkoncentrációig a függőleges tengelyű levegőztetés a legkedvezőbb, de szóba jöhet a mammutrotorokkal történő levegőztetés is. 100 000 leé felett a mélylégbefúvásos rendszer igényli a legkevesebb fajlagos villamosenergiát.