Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére

Dr. Váncsa A. L.: Adatok Északmagyarország Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 345 A Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyi Kombinát vízhasználó—vízszennyező tevékenységének hatása az algavegetációra 1971-ben három alkalommal vizsgáltam a Sajó algavegetációját a BH—BVK vízhasználatainak térségében. Ennek alapján elsősorban figyelemre méltó az alga literszám csökkenése. Míg a vízhasználó-vízszennyező tevékenység feletti mederszakasz alga literszáma általában megfelel a korábbi évek hasonló időszakaiban észlelteknek, addig a BH—BVK alatt jól észlelhető az összes alga literszám jelentős csökkenése. Az algavegetáció összetételében uralkodó lehet ugyan a Bacillariophyceae — mennyiségileg is — de alkalomszerűen a BH—BVK alatti szakaszban más alga törzsek uralma jellemzi. E mederszakaszban az algavegetáció minőségimennyiségi viszonyainak változásait értékelve figyelembe kell venni, hogy nem csupán szennyező tevékenység befolyásolhatja. Itt a víz jelentős részét kiveszik a mederből és felhasználják [hűtésre és ipari technológiai folyamatokban], majd ezután visszaengedik a mederbe. Ennek következtében — különösen kis vízhozamnál — a meder alsó szakaszában olyan vízkeverék folyik, mely gyakorlatilag teljesen eltérő az eredetitől. Az így felhasznált Sajó-víz ritkán őrzi ineg eredeti élővilágának alapvető jellegét. A felhasználás során elpusztult szervezetek maradványai mellett számos esetben figyelhető meg pl. hűtőtoronyból bemosódott algataxonok jelenléte is. A szaprobitás és trofitás megváltozása természetesen jellegétől függően befolyásolja az új életkörülményeket. A korábbi években tapasztalt — toxikus hatásra utaló? — szervezetpusztulás jelenségét 1971-ben nem észleltem. Az észlelt Pyrrophyta tömegprodukció értékelése A barázdásmoszatok tömeges előfordulására a Sajóban az 1971. 10. 25-én végzett gyűjtések vizsgálatakor figyeltem fel. 1971. 09. 22-én még nem, 1971. 11. 02-án már nem észleltem a Sajóból gyűjtött vizsgálati anyagokban. A fenti időpontok között, tehát aránylag rövid idő alatt alakult ki és múlt el a barázdásmoszatok által alkotott tömegprodukciós jelenség. Korábbi gyűjtések vizsgálatakor már megállapítottam, hogy a Sajóban a barázdásmoszatok képviselői a Cryptomonas fajok, melyek elsősorban a felső [határszelvénytől a BH—BVK térségéig], illetve az alsó [Bódva beömlésétől a torkolatig] mederszakaszok algavegetációjában fordulnak elő. A BH—BVK térségében — azok vízhasználatának következtében — általában hiányzanak, vagy literszámuk csökkenése miatt előfordulásuk jellegtelen lesz. A Cryptomonas fajok ilyen mértékű előfordulását a Sajóban a korábbi évek vizsgálatai alkalmával még nem tapasztaltam. 1971. 10. 25-én a Cryptomonas fajok mennyisége Sajópüspökinél 6000/1 [az összes alga literszám 13,8%-a]. Sajókazánál és Sajószentpéternél Cryptomonas fajok nem fordultak elő. A Miskolc feletti gyűjtőhelyen [a Bódva beömlése alatt] 1 062 000/1 [48,1%], a Szinva beömlése alatt 262 000/1 [34,9%], Kesznyétennél pedig 600 000/1 [36,6%] mennyiségű. Ezzel egy időben 1971. 10. 21-én a Bódvában Hidvégardónál 2 202 000/1 [44,8%], Borsodsziráknál 278 000/1 [12,2%]. 1971. 10. 27-én Hidvégardónál 1 517 000/1 [39,6%], Borsodsziráknál 406 000/1 [29,6%]. 1971. 11. 02-án a Cryptomonas fajok mennyisége Sajópüspökinél és Sajókazánál egyaránt' 6000/1 [10,0% és 11,2%]. Sajószentpéternél nem észleltem. A Miskolc feletti gyűjtőhelyen 6000/1 [5,6%], a Szinva alatt 33 000/1 [23,4%], míg Kesznyétennél 17 000/1 [3,9%]. A Bódvában 1971. 11. 11-én Hidvégardónál 117 000/1 [20,1%], a Rakacai-víztározó beömlése felett 144 000/1 [14,6%] alatta 283 000/1 [10,9%], Borsodsziráknál 122 000/1 [8,95%]. A literszámok átmeneti növekedése ellenére itt a százalékos értékek egyértelműen mutatják a Pvrrophyta taxonok mennyiségnek relatív csökkenését a torkolatig. Az alga tömegprodukció jellemző és uralkodó taxonjai: Cryptomonas pvrenoidifera GEITL. és Cryptomonas tetrapyrenoidosa SKUJA barázdásmoszatok [Pyrrophvta] voltak. A Cryptomonas erosa EHR., Cryptomonas ovata EHR. és Cryptomonas reflexa [?] [MÄRSSON] SKUJA mennyisége ós előfordulási aránya a Sajóban szórványos ós jellegtelen volt, s a Bódvában is csak a tömegprodukciót követő időszakban növekedett meg mennyiségük a korábbi időszakok értékeihez képest, de előfordulásuk még ekkor is jellegtelen volt. A Cryptomonas taxonok literszáma a Bódvában jelentősen lecsökkent a torkolatig. A Sajóban viszont literszámuk a Bódva beömlése alatt jóval több, mint a Bódva torkolati szakaszában. Literszám értékük csak a Miskolc alatti mederszakaszban — a megváltozott vízminőségi viszonyok miatt — csökkent, viszont Kesznyétennél a literszám ismét több lett. A Bódvában ós a Sajóban a Cryptomonas pyrenoidifera GEITL. ós a Cryptomonas tetrapyrenoidosa SKUJA literszáma ellentétesen változott. A Bódvában a Cryptomonas tetrapyrenoidosa SKUJA volt az uralkodóan jellemző taxon, mellette a Cryptomonas pyrenoidifera GEITL. mennyisége általában lényegesen kevesebb volt. Ugyanakkor a Sajóban a Cryptomonas pyrenoidifera GEITL. volt uralkodó, a Cryptomonas tetrapyrenoidosa SKUJA jellegtelenebb. Ez a tény arra utalhat, hogy a Bódva a Cryptomonas tetrapyrenoidosa SKUJA, a Sajó pedig a Cryptomonas pyrenoidifera GEITL. számára nyújtott ekkor kedvezőbb életfeltételeket. A felsorolt tényeket figyelembe véve összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az észlelt Pyrrophyta tömegprodukció elsődlegesen a Bódvából származott ugyan, de másodlagosan magában a Sajóban is tömegprodukcióvá fejlődött. Az alga tömegprodukciók a Sajó elsődleges termelékenységére hasznos tájékoztatást adnak, bár a termelés zömben — véleményem szerint — a mederfenék bevon at vegetációiban megy végbe. Erre utal [az alkalmakként egyes mederszakaszokban megfigyelhető „alga-gyepek" mellett] az időnként semmi mással nem magyarázható oxigén túltelítettségi állapotok észlelése.